TÁJÉKOZTATÓ
Az INKA tanfolyamairól

 

A HUNGARNET egyesület az NIIF programmal karöltve hosszú évek óta sikeresen építi a magyar kutatói hálózatot, a tudományos kutatás, felsőoktatás és közgyűjtemények számára. A hálózat építésével párhuzamosan hatékonyan támogatja a felhasználói kör oktatását. Az oktatás szervezését és kivitelezését az INKA végzi. Az INKA felnőttképzési intézmény. Nyilvántartási száma: FMK nytsz.: 00241-2012

Az INKA szakmában, neves előadók közreműködésével, korszerű technikai háttér birtokában biztosítja az oktatás eredményességét. 

A tanfolyam szervezője: Informatika a Nemzeti Közszolgálatban és Könyvtárakban Alapítvány  (INKA).
Cím: 1101 Budapest, Hungária krt. 9-11.
cím: 1581 Budapest, Pf.: 15.
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 
Ügyintézők: Tamáska Lajos
e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Lantos Attiláné
e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 
Tel: 1 432-9130
FAX: 1 432-9121
Tanterem helye: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Budapest, X. Hungária krt. 9-11. 41. ép. fsz. 24.
Tanterem telefon: 1 432-9000/29-546

A tanfolyamokra jelentkezni az Internetes portálunkon (http://www.inka-alap.hu) "Oktatás", majd
„Jelentkezési lap" kitöltésével és automatikus visszaküldésével lehet. Jelentkezni a 
tanfolyamokra, legkésőbb a tanfolyam megkezdése előtt 10 nappal kell. A jelentkezést a 
tanfolyam megkezdése előtt 5-7 nappal visszaigazoljuk.
A tanfolyamok díjának kiegyenlítése átutalási számla ellenében átutalással, illetve a 
helyszínen készpénzfizetési számla ellenében, készpénzfizetéssel lehetséges. 
Az egész napos tanfolyamok díja az ebéd árát, kávét, üdítőt is tartalmazza.
A HUNGARNET egyesület az egyesület tagjai részére oktatás támogatás címén 
támogatást nyújt. A támogatás mértéke, a megjelölt tanfolyamok díjának 50%-a, a 
rendelkezésre álló pénzkeret összegéig. (Kb. az első 20-25 hallgató).
A tanfolyamok időtartamára, szállást önköltséges alapon tudunk biztosítani. Szállás lehetőségekről kérésükre e-mail-ben tájékoztatást küldünk. 

A részletes tájékoztató megtalálható: http://www.inka-alap.hu/ címen. Ugyanezen a 
címen lehet interaktívan jelentkezni a tanfolyamokra, "Oktatás", majd "Jelentkezési Lap" fülek alatt. 

 

Internetes alkalmazások

 

Ebbe a csoportba tartozó tanfolyamokra Könyvtári Akkreditációs Szakbizottság - 
által akkreditált programok. A törvény feljogosítja az alapítványt tanúsítvány kiadására, 
amely igazolja a könyvtárosoknak előírt továbbképzés teljesítését.
Az akkreditációt, kötelező továbbképzés címén az 1997. évi CXL. törvény (kulturális 
törvény) hatálya alá tartozó intézmények közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony 
alapján foglalkoztatott közép- és felsőfokú végzettségű szakemberek vehetik igénybe. E 
törvény alá tartozóknak, a tanúsítvány megszerzése érdekében, a tanfolyamok befejezése után, 
az egyes tanfolyamok követelményei szerint eredményes vizsgát kell tenni.
Az „Internet alkalmazások” címszó alatt felsorolt tanfolyamok anyagai logikusan 
egymásra épülnek. Aki nem csak részfeladatok megoldására készül, hanem könyvtár 
informatika területén teljes körű ismeretekre akar szert tenni, annak javasolt, hogy minden 
tanfolyamot végezzen el. Természetesen minden tanfolyam önmagában 
is felkészít egy-egy feladat ellátására.

 

Könyvtárak a felhőn

 

 Tanfolyam célja: Az EEF Minisztérium és az NIIF intézet célkitűzéseinek megfelelően az NIIF intézet által üzemeltetett felhő hálózat kihasználásának növelése, a közgyűjtemények körében az informatikai költségek, valamint az erőforrások költségeinek csökkentése.

További célj a felhővel kapcsolatos fogalmak tisztázása. Megismertetni a felhő működésének lényegét, felhő struktúrákat. Elsajátítani az üzleti alapon működő felhők, valamint az NIIF által üzemeltetett felhő szolgáltatásait.

       Felhővel kapcsolatos fogalmak tisztázása

Felhő megfogalmazása

Felhő és szolgáltatásai fogalmainak értelmezése

(Hálózat, osztott erőforrás, cloud, Web hoszting, szerver hoszting, virtuális infrastruktúra, operációs rendszer, eduID, PGP, SSL, VoIP, videokonferencia, videó repozitórium, Videotorium, streaming eszközök, HPC projekt, stb.)

       Felhő szolgáltatás általános ismertetése

Lényege

Felhő típusai

A felhő alapú szolgáltatások csoportosítása, szolgáltatás alapján

Tárhely szolgáltatás, szinkronizálás

A felhő alapú szolgáltatások csoportosítása, hozzáférés alapján

A felhő megoldások előnyei

 A felhő megoldások hátrányai

          Felhő struktúrák

IaaS

PaaS

SaaS

Tipikus alkalmazási területek

           Üzleti alapon működő felhő szolgáltatások

Google Drive

A Drive 15 GB ingyenes online tárhelyet tesz elérhetővé, melyen fotókat, történeteteket, dizájnokat, rajzokat, felvételeket, videókat vagy más tartalmakat lehet tárolni

A Drive-ban tárolt fájlok elérhetősége bármilyen okostelefonról, táblagépről vagy számítógépről. Ön bárhova megy, a fájlok Önnel tartanak

 Gyorsan meghívhat másokat, hogy megtekintsék, letöltsék és együttműködjenek minden     olyan fájlon, amelyet erre kijelöl – e-mail mellékletek nélkül!

OneDrive

Fájljait bárhonnan, bármilyen eszközön elérheti a Microsoft OneDrive-on. Bárkivel megoszthatja őket, és közösen dolgozhat rajtuk munkatársaival és családtagjaival egyaránt.

A OneDrive hatékony eszközöket kínál a keresett tartalmak megtalálásához, dokumentumok közös szerkesztéséhez, valamint fájlok és fényképek rendezett tárolásához.

A OneDrive a Windows 10-en előtelepítve található, így dokumentumai és fényképei automatikusan felkerülnek a OneDrive-ra. Az OneDrive-ra mentett fényképek vizuális jellemzőik alapján automatikusan kapnak egy címkét, így a OneDrive-albumokban rendezett és kereshető állapotban tárolhatja őket. Az iOS-eszközén található PDF-jegyzetelővel tartalmakat emelhet ki, rajzolhat és bármilyen PDF-fájlt aláírhat a OneDrive-on.Valós idejű értesítések tájékoztatják, hogy ki mikor szerkeszt egy dokumentumot.

 

             Egyéb szolgáltatók

Egyéb google szolgáltatások https://play.google.com/store/apps/developer?id=Google+Inc

 

      Az NIIF által üzemeltetett felhőszolgáltatás

       Felhő rendszer hardver háttere

iaas

  Szuper számítógépek földrajzilag hol helyezkednek el, épületek kialakítása, fizikai őrzése.

  Számítógépek paraméterei, hűtési rendszereik.

  Üzemeltetés (személyzet létszáma felkészültsége, ellenőrzés, karbantartás, javítás)

  Biztonsági előírások

      Hardver eszközök

Vásárlásra, csak megbízható forrásból származó, kiemelkedő minőségű gyártók – Dell, HP, Lenovo, Fujitsu és Apple – termékeit ajánljuk.

Asztali számítógépek

Notebookok, laptopok

Szerverek

Hálózati megoldások

Nyomtatók

      Felhő rendszer szoftver háttere:

Gépek rendszer szoftverei, azok feladatai

Hálózati szoftverek, azok feladati

Felhasználói szoftverek, azok feladatai        

Adatbázis kezelők

Az üzemeltetést biztosító védelmi előírások és szoftverek.

Kiszivárogtatásáról, hackertámadásokról, Adathalászatról

Vírusvédelem

Alkalmazások frissítése

Biztonsági másolatok készítése

      Kutató hálózati szolgáltatások

Internet hozzáférés

Levelezés

Levelezési lista

Szerver hiszting

Web hosting

Adattárolás, adatbázis

      Multimédia szolgáltatások

Videó konferencia

Sreaming

Videó tár

Videotorium

VioP

Szolgáltatások elérhetőségei.

Javaslat a könyvtáraknak mit érdemes igénybe venni.

 

      Adattárolás

          Adattárolási formák

Blokk-alapú adattárolás (iSCSI)adattárolás

Hierarchikus adattárolás (HSM)

Backup szolgáltatás

           Adatvédelem

Felhasználói azonosítás-jogosultság kezelés alapjai

eudID

PGP

 SSL tanúsítványszolgáltatás: CA PKI; TCS

 IT incidens kezelés

           Az NIIF felhőre kapcsolódás menete

Adminisztratív feladatok

Technikai feladatok

Emberi erőforrások

 

 

Digitális és virtuális könyvtárak a tájékoztató munka szolgálatában

 

Az internetes tájékoztatáshoz szükséges technikai tudnivalók

Hasznos online szolgáltatások

linkrövidítők (pl. href.hu), fájlküldők (pl. Mammutmail), jegyzetelők (pl. shortText), bibliográfia nyilvántartók (pl. BibMe), dokumentumtárak (pl. GoogleDrive)

 

A böngésző hatékony használata

optimális beállítás, könyvjelzők menedzselése, szöveg és kép másolása ill. mentése weboldalakról, webcímek kiderítése (pl. keretes oldalaknál vagy adatbázisoknál) és kimásolása

 

Fájlformátumok

Az egyes formátumok előnyei és hátrányai, (HTML/XHTML, DOC/DOCX, RT Az egyes formátumok előnyei és hátrányai, (HTML/XHTML, DOC/DOCX, RTF, ODT, PDF, EPUB, JPG, PNG, TIFF, DjVu), és a köztük való konvertálás online ill. offline eszközei, a konvertálással járó veszteségek

F, ODT, PDF, EPUB, JPG, PNG, TIFF, DjVu), és a köztük való konvertálás online ill. offline eszközei, a konvertálással járó veszteségek

 

Tájékozódás az interneten

A hallgatók ismerjék meg az információkeresés alapelveit, az internetes keresők felépítését és működését. Sajátítsák el az ezek használatához szükséges készségeket.

A hallgatók ismerjék meg a tájékoztató tevékenységhez kapcsolódó, újabb keletű fogalmakat. Szerezzenek jártaságot néhány digitális könyvtár használatában.

Hogyan találhatunk információkat az interneten?

Az információs megtalálhatóságának a problémája és a keresés. A keresési élmény és a keresésoptimalizálás

·         A nem ellenőrzött tartalom problémája

·         A keresés pontossága és teljessége

·         A „kényelmes” keresés

·         Az indexek megtekintésének hiánya

·         Mire jó a haladó (speciális) keresés?

·         A Goole és a többi kereső (http://www.google.com/; http://search.yahoo.com/

·         A metakeresők (http://www.polymeta.com/)

·         A szakterületi keresőszolgálatok: Google Tudós, Scirus (http://scholar.google.com/; http://www.scirus.com/)

 A forráskalauzok előnyei és hátrányai

·         A kalauzok jellemzői (átfogó jellegűek vagy-egy-egy szakterületre vonatkozóak, csak URL-ek vagy kiegészítve a források leírásával, értékelésével, kereshető kalauzok).

·         A kevés forrás (kis átfogás) problémája

·         A válogatás, a minőségi források

·         Forráskalauzok helyett könyvjelzők? (http://delicious.com/)

 

Amit a tájékoztatáshoz jó tudni

  • A digitális könyvtár fogalma
  • Néhány példa a digitális könyvtárakra

a Magyar Elektronikus Könyvtár, http://mek.oszk.hu/

a Digitális Irodalmi Akadémia http://www.pim.hu/dia

a Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár http://vfek.vfmk.hu/

az American Memory http://memory.loc.gov/ammem/index.html

a Gallica http://gallica.bnf.fr/

  • A leíró metaadatok, a Dublin Core
  • Kritikai szemlélet és információs műveltség

Web 2.0, könyvtár 2.0

 

. Ismert tájékoztatási eszközök

·         Hazai és külföldi időszaki kiadványok adatbázisa és lelőhelyjegyzéke: a Nemzeti Periodika Adatbázis (NPA) http://nektar1.oszk.hu/LVbin/LibriVision/lv_search_form.html

·         Visszakereső és szelektív tájékoztatás: a MATARKA Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa http://www.matarka.hu/

·         Humántudományi és társadalomtudományi szakbibliográfiák: A HUMANUS Humántudományi Tanulmányok és Cikkek Adatbázisa http://www.oszk.hu/humanus/

 

Könyvtári OPAC-ok és közös katalógusok felderítése

 

A virtuális tájékoztatás

A virtuális tájékoztatás fogalmának és hazai gyakorlatának megismerése a meglevő ismeretek felfrissítésével és bővítésével

Az országos licencek alapján elérhető szolgáltatás-csomagok (az EISZ és az EBSCO) készség szintű ismerete

A virtuális tájékoztatás

  • A virtuális tájékoztatás meghatározása és eszközei

A virtuális tájékoztatás hazai példája, a Libinfo, a Magyar Könyvtárak Internetes Tájékoztató Szolgáltatása http://libinfo.oszk.hu/

 

Licenc alapján hozzáférhető szolgáltatás-csomagok

  • Visszakereső és szelektív tájékoztatás nemzetközi csomagokból:

az EISZ http://www.eisz.hu/

az EBSCO http://search.ebscohost.com/

 

Multidiszciplináris forráskalauzok

  • Multidiszciplináris forráskalauzok

A DEFF Denmark's Electronic Research Library http://www.deff.dk/

Az Internet Library for Librarians http://www.itcompany.com/inforetriever/

Az Internet Public Library http://www.ipl.org

A WWW Virtual Library http://www.vlib.org.uk/

 

. Információforrások: Szótárak és lexikonok, nyelvtudomány, idegen nyelvek

  • Online lexikonok

Az Encyclopedia.com http://www.encyclopedia.com/

A Pallas Nagy Lexikona http://www.mek.oszk.hu/00000/00060/html/

  • Online szótárak

A Webster's Collegiate Dictionary and Collegiate Thesaurus http://www.m-w.com/netdict.htm

A OneLook Dictionary Search http://www.onelook.com/

  • Szótár és nyelvi tezaurusz

A Thesaurus.com  http://www.thesaurus.com/

  • Nyelvészeti forráskalauz

Az I Love Languages http://www.ilovelanguages.com

 

Ingyenes, minőségi folyóiratok

  • Röviden a nyílt hozzáférésről

A nyílt hozzáférésű, lektorált folyóiratok kalauza, a DOAJ Directory of Open Access Journals http://www.doaj.org/

 

Közgazdaságtudomány, jog

·         A közgazdaságtudomány forrásai

A KLIKK Kurrens Linkek Közgazdászoknak http://www.lib.uni-corvinus.hu/component/option,com_weblinks/catid,13/Itemid,193/lang,hu/

A Biz/ed http://www.bized.co.uk/

·         Jogi források és jogszbálykeresők

A Jogi Fórum http://www.jogiforum.hu/

A Guide to Law Online (Kongresszusi Könyvtár) http://www.loc.gov/law/guide/index.html

A Magyarország.hu jogszabálykereső https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso

Az Online Jogszabályok Mindenkinek http://www.mhk.hu/mhknew/index.php?m=0000&p=php_i_online/index

 

Természet- és alkalmazott tudományok

  • A természet- és alkalmazott tudományok kalauzai

Az amerikai szövetségi kutatás kalauza, a Science.gov http://www.science.gov/

Németoszág kalauza, a Wissenschaft Online http://www.wissenschaft-online.de/

  • A kémia és tudománytörténete kalauzai

Chemie.de http://www.chemie.de/

A magyar vegyészet arcképcsarnoka http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/tudtan/vegyesz/html/index.htm

 

Kultúra

  • A filmművészet portáljai és egyéb információforrásai

A Film.hu portál http://www.magyar.film.hu/index.ivy

A The Internet Movie Database http://www.imdb.com/

A Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény http://www.mffa.hu/

  • A művészetek portáljai

Az Artportal.hu http://www.artportal.hu/

A World Wide Arts Resources http://wwar.com/

  • Az irodalom portáljai

A Litera (Az irodalmi portál) http://www.litera.hu/

A Digitális Irodalmi Akadémia http://www.irodalmiakademia.hu/

  • Múzeumok és színházak az interneten

A Magyar Múzeumok Honlapja http://www.muzeumok.hu/

A Magyar Színházi Portál

http://www.szinhaz.hu/

 

 

Egyéni információmenedzsment (30 óra 4 nap)

 

A tanfolyam  ideje: 4 nap. Kezdés időpontja a "Tájékoztató a tanfolyamokról" menűpont alatt tekinthető meg.
A tanfolyam díja: 80,-eFt. A HUNGARNET intézményeknek 50% kedvezményéről a "Tájékoztató a tanfolyamokról" menűpont alatt adunk tájékoztatást

A PIM (personal information management) egy nálunk még alig ismert tudásterület, mely az emberek „digitális környezetének” kézben- és rendbentartásáról szól. A tanfolyam olyan ismereteket oktat, melyek segítségével a résztvevők hatékonyan kezelhetik a saját gépeiken és az Interneten elérhető, számukra releváns információkat, dokumentumokat, és kitér a szemé  lyes adatok védelmére, a mobil eszközökre, valamint a legújabb web2-es alkalmazásokra is.

Főbb témák:

1. A személyes információmenedzsment fogalma, tartalma
- a PIM fogalma
- alapelvei: találjunk meg mindent,  szűrjünk mindent, egységesítsünk mindent, rendszerezzünk mindent, mentsünk mindent, védjünk mindent
- az egyén digitális környezetének határai, jellemzői, problémái, veszélyei

2. Az elektronikus levelezés menedzselése
- az e-mail szolgáltatások működése röviden
- postafiókok létrehozása, beállítása, védelme (jelszókezelés), távoli elérése, átirányítása
- levelező kliensek beállítása, névjegyzékek és levelek exportálása, mentése
- levelezési problémák kezelése
- e-mail címünk védelme, a levélszemét-elleni védekezés
- nagy fájlok küldése
- MIME és UTF8 kódolású levelek visszaalakítása

3. Szöveges dokumentumok kezelése
- szöveges dokumentumok formátumai, előnyök és hátrányok
- offline és online megjelenítők,  szerkesztők (pl. Google Docs), beépülő modulok
- konvertálás a különböző formátumok között (pl. Word->PDF, PPT->HTML)
- ingyenes tárolóhelyek
- metaadatok a dokumentumokban és web-lapokban, címkézés 
- szöveges dokumentumok visszakeresése a weben, a mély weben és a saját gépen
- idegen nyelvű szövegek és weblapok automatikus fordítása
- hivatkozás online dokumentumokra, bibliográfia készítő szoftverek
- szöveges dokumentumok védelme
- szövegek online publikálása, szerzői jogok (Creative Commons)

4. Képi dokumentumok kezelése
- képi dokumentumok formátumai, előnyök és hátrányok
- offline és online megjelenítők és szerkesztők, beépülő modulok
- konvertálás a különböző formátumok között (pl. TIFF->JPG),  képek átméretezése, igazítása 
- ingyenes tárolóhelyek, fotóalbumok, képmegosztók
- metaadatok a dokumentumban vagy a dokumentum mellett
- képi dokumentumok védelme, vízjelkészítés
- képi dokumentumok visszakeresése a weben és a saját gépen

5. Személyes digitális környezet kialakítása
- információgyűjtő eszközök (könyvjelzők és linkmegosztók, RSS és podcast, személyre szabható kereső és személyre szabható böngésző)
- kommunikációs eszközök (üzenetküldők és csevegők, internetes telefon és konferencia, fórumok, listák, közösségi helyek, avatar (vizuális azonosító))
- területfoglalás az Interneten (regisztrálási tanácsok, ingyenes tárhelyek, agregátorok, honlapkészítők, blogszolgáltatók, wikik)
- hasznos „mütyürök” (widgets) és online szolgáltatások (határidőnaptár és időpontegyeztető, projekttervező, beépülő szótár, családfakészítő, személyre szabható térkép, űrlaptervező, honlapforgalom-mérés stb.)
- személyes adatok (privacy) védelme, titkosítás, digitális aláírás
- biztonsági mentés (mentés offline hordozóra és online backup szerverekre), magánarchívum

6. Mobil környezet menedzselése
- mobil eszközök kommunikációs képességeinek és PIM funkcióinak áttekintése
- adatcsere és szinkronizálás mobil eszközök között illetve asztali számítógéppel
- online tárhelyek, képfeltöltés
- mobil keresők, levelezők, térképek, hírek, e-book és egyéb tartalomszolgáltatások,

Tanfolyam előadói: 
Drótos László : Országos Széchényi Könyvtár MEK Osztály. Szakterülete: könyvtár-
informatika, Internet, elektronikus könyvtár, számítógépes tájékoztatás. A MEK szerkesztője. 
Moldován István: Országos Széchényi Könyvtár MEK Osztály. Szakterülete: 
könyvtár-informatika, Internet, elektronikus könyvtár, számítógépes tájékoztatás. A MEK 
szerkesztője. 

 

 Digitális írástudástól az információs műveltségig  (30 óra 4 nap)

 

1. Terminológiai kérdések, információkeresés, továbboktatás.

 1.1 Hányféle írástudás (műveltség) van?

Célja: A hallgatók ismerjék meg az információs műveltség, médiaműveltség, digitális írástudás alapfogalmait, ide értve a terminológia következetlenségeit is

Témakörök megjelölése:

  1. Hányféle írástudás (műveltség) van?
  2. Az előzmény: a felhasználóképzés
  3. Az információs műveltség meghatározása
  4. Az írástudás, a funkcionális írástudás és az írástudás új formái
  5. Médiaműveltség
  6. A digitális írástudás
  • Leszűkítő és átfogó értelmezés:
  • A technológia szerepe
  1. Kinek kell, miért, és ki oktassa?
  2. A kritikai gondolkodás szerepe
  3. Egy példa a digitális írástudás értelmezésére (csoportmunka és vita)

 

 1.2. Az adat-írástudás

Célja: A hallgatók ismerjék meg a kutatási (és egyéb) adatoknak az információszolgáltatásban bekövetkezett szerepváltását, megnövekedett fontosságát és az ezzel kapcsolatos könyvtári-könyvtárosi feladatokat.

Témakörök megjelölése:

  • Az adatok köre és fontossága
  • Az adatok kezelése
  • Az adat-írástudás

 

1.3.Információkeresés bibliográfiai adatbázisokban és keresőmotorokkal. Mi a különbség?

 Célja: A hallgatók ismerjék meg az bibliográfiai adatbázisokban és keresőmotorokkal történő információkeresés közötti különbségeket, valamint ennek összefüggését az információs műveltségel

Témakörök megjelölése:

  1. Milyen a keresés a bibliográfiai adatbázisokban?
  2. Az internetes keresők (keresőgépek, kereső motorok, search engines) használatának előnyei és hátrányai
  • ·         A nem ellenőrzött tartalom problémája
  • ·         A keresés pontossága és teljessége
  • ·         A „kényelmes” keresés
  • ·         Az indexek megtekintésének hiánya
  • ·         Mire jó a haladó (speciális) keresés?
  • ·         A Goole és a többi kereső (http://www.google.com/; http://search.yahoo.com/
  • A szakterületi keresőszolgálatok: Google Tudós, Scirus (http://scholar.google.com/; http://www.scirus.com/)

 1.4. Az információs műveltség pedagógiájáról

Célja: A hallgatók pedagógiai ismeretére alapozva áttekintést ad az információs műveltséggel kapcsolatos pedagógiai nézetekről. A tantervi egység lehetővé teszi az ezekkel kapcsolatos ismeretek felfrissítését és bővítését.

Témakörök megjelölése:

  • Kihívások
  • Keretrendszerek és magas szintű készségek
  • A konstruktivista tanulásfelfogás
  • Kritikai gondolkodás és kritikai írás
  • Önszabályozás
  • Információs műveltségi foglalkozások tervezése

1.5. Információs műveltségi foglalkozások tervezése

Célja: Az elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazása

Témakörök megjelölése:

Ötletbörzét követően a hallgatók kiscsoportos munkával összeállítanak egy-egy, az információkeresés valamely vonatkozásával kapcsolatos, általános-, vagy középiskolai, egyetemi, vagy tanfolyami foglalkozás rövid tematikáját (óravázlatát).

1.6. A napi munka értékelése

Célja: A napi munka értékelése, az esetleges hiányok felfedése

Témakörök megjelölése:

Az elvégzett munka haszna és lehetséges felhasználásai

 

2. Digitális olvasáskultúra. Az e-könyv gyakorlata. E-book eszközök. Elektronikus tartalom elérése könyvtári keretekben. Új e-könyves szolgáltatások, üzleti kezdeményezések

2.1. Az e-könyv története. Az e-könyv és a hypertext teoretikusai, jelentős alakjai

Célja: bemutatni – nagyon kivonatosan és érthető moderálásban – az e-szövegek tudományos megközelítését hermeneutikai és filológiai szempontból. Az elméleti bevezetés után az e-könyv történetének feldolgozása. A hallgatóknak képet kell kapniuk arról, hogy az elektronikus szöveg nem egyenlő a web lapok kommercializált világával, a hálózati kommunikáció pillanatokra élő szöveges leágazásaival (fórum, komment, e-mail).

Témakörök megjelölése:

  1. McLuhan. Technikai determinizmus
  2. Manuel Castells. A hálózatiság korszaka
  3. Michael Hart. Az első e-könyv, a Gutenberg projekt
  4. Alan Kay. Dinabook, a tablet, az e-reader, és a note-book első verziója
  5. Kulcsár Szabó Ernő. Laikus olvasás. Műveltségi irodalomeszmény válsága
  6. Globális e-könyv és e-könyv-olvasó (e-reader) történelem
  7. A magyar e-könyv fejlődés jelentősebb állomásai

 

2.2. E-könyv vs. papírkönyv, e-olvasás vs. hagyományos olvasás

Célja: A tanegység célja: megismertetni hallgatókkal a nagy globális könyves folyamatokat a realitások alapján, rámutatva az e-könyv olvasáshoz kötődő hiedelmekre, nem megalapozott előítéletekre

Témakörök megjelölése:

A könyvtári munka alapja az e-könyvek vonatkozásában sem lehet más, mint a nyomtatott könyvek esetében: valós anyagismeret, a digitális műveltségi termékek általános és – specializálódást követően – szakterületi ismerete.

Az adatok prezentálása lehetőséget ad a digitális könyvkultúra hazai és nemzetközi helyzetének feltérképezésére, a főbb digitális műfaji elterjedtségek beazonosítására.

  1. 1.       Print és e-könyvek szembeállításának kísérletei
  2. 2.       E-könyv olvasás elterjedtségének nemzetközi adatai
  3. 3.       Hányan olvasnak e-könyvet Magyarországon?
  4. 4.       Az e-könyv olvasás eszközei: e-reader-ek és olvasásra is használt egyéb IT-eszközök

    A felhő-alapú könyvstratégia és néhány jellemzője

2.3.E-könyvkiadás és elektronikus publikálás

Célja: Megértetni a halgatókka, hogy az e-book szerves folytatása a nyomtatott könyvnek tartalmi és formai értelemben. Gazdasági-menedzselési szempontból szintén.

Témakörök megjelölése:

A kiadói, terjesztői, kereskedői konstrukciók tovább élnek, a technikai fejlődés hozta változásoknak megfelelően azonban módosulva, átalakulva. Mit jelent ez az e-könyv mai helyzetében? A tanegység szemlélteti a hagyományos könyvüzlet kereteinek alkalmazkodását az informatikai lehetőségekhez, illetve bemutatja a gyökeresen új könyvüzleti képződményeket.

  1. 1.        Az elektronikus könyv fogalma, új e-könyves terminológiák
  2. 2.        Hogyan látják az olvasók? Mit értenek e-könyv alatt?
  3. 3.        Az e-olvasás néhány jellemzője. Olvasási képlet, olvasási tempó az e-könyvben, az e-szövegekkel kapcsolatos szövegértési felmérések következtetései
  4. 4.        E-bibliofília: élménymegosztás, jegyzet- és kijelölés továbbítás, dinamikus címlap, e-dedikáció, könyv-trailer

 Gyakorlat

  1. e-könyvek felismerése, típusainak és formátumainak megkülönböztetése
  2. e-könyvek letöltése a különböző metodikájú eszközökre (e-reader, tablet, PC, telefon…)
  3. e-könyvek konverziója: pl. word-ból ePub,  HTML-ből PRC
  4. E-könyv könyvtárak kezelése, globális, európai, hazai e-könyvtárak állományának ismerete és kezelése

 Versgenerátor és más számítógépes irodalmi műfajok

2.4. E-book kereskedelem és kölcsönzés, e-könyvbeszerzés

Célja: bemutatni az e-könyvhöz jutás (szabad letöltés, vásárlás, kölcsönzés) legáltalánosabb módjait

Témakörök megjelölése:

A  gyakorlatban az e-könyv megvásárlása, letöltése, tárolása nem kíván speciális informatikai jártasságot.

Az e-könyv forgalmazás új konstrukció, a könyvtári kölcsönzéshez hasonló, de mégis más alapokon működő ingyenes, illetve fizetős szolgáltatás

  1. Pulton az elektronikus könyv: hogyan és kitől vásárolható az e-tartalom?
  2. Magyar nyelvű könyvek beszerzése nemzetközi portálokról
  3. E-könyv kölcsönzés, szöveg-lízing, text-bérlet
  4. Előfizetői könyvkonstrukciók

Illegális könyvletöltés.

3. Információs környezet menedzselése

Célja: Az információs környezetünk  bemutatása

3.1. Az információs környezet menedzselési szintjei

Célja: Az információs környezetünk komplexitásának bemutatása és annak tudatosítása, hogy ezt különböző szinteken hatékonyan menedzselni kell.

Témakörök megjelölése:

- Az analóg és a digitális információs környezet elemei, utóbbi jellemzői (problémák, veszélyek)

- Az információs túlterhelés és kezelésének eszközei

- A személyes (PIM) és a csoportos (GIM) információmenedzsment fogalma és tartalma

- A PIM 6 alapelve, egy saját PIM stratégia kialakításának szükségessége

- Az intézményi szintű tudásmenedzsment (KM) fogalma és tartalma

3.2. Az információ digitális körforgása: Gyűjtés és szűrés

Célja: A tudatos internet- és információforrás-használat propagálása, hasznos megoldások megismerése a hatékony informálódáshoz és információgyűjtéshez.

Témakörök megjelölése:

- A webes információforrások fajtái megtalálhatóság és megbízhatóság szerint. A felszíni web, a webkettő, a mélyweb és a szemantikus web jellemzői

- Keresőügynök szoftverek a weben (Copernic Agent, Quintura Search) és a saját gépen (Copernic Desktop Search, GoogleDesktop) való kereséshez

- Automatikus témafigyelő (Google Alert, GigaAlert) és változásfigyelő (ChangeDetection) eszközök, RSS kliensek/aggregátorok/könyvjelzők

- Böngészők optimális beállítása különböző típusú internet-használathoz

- Szöveg és kép másolása/mentése weboldalakról

- Beépülő modul bibliográfiai adatok gyűjtéséhez (Zotero) és médiatartalmak mentéséhez (DownloadHelper)

- Tartalomszűrő (Dolphin Knight), reklámblokkoló (Adblock Plus) és Flash-letiltó (Flashblock) modulok

3.3. Az információ digitális körforgása: Tárolás és rendszerezés

Célja: A digitális adatok, dokumentumok és egyéb állományok optimális és a visszakereshetőséget megkönnyítő tárolási módjainak megismerése

Témakörök megjelölése:

Tárolóeszközök fajtái, jellemzői, felhasználási területei

- Tárolási és mentési stratégia kialakítása

- Optimális (lehetőleg nyílt) fájlformátumok különböző típusú digitális objektumokhoz

- Rendszerező technikák: fájlnév konvenciók, könyvjelzőzés, címkézés, metaadatolás, katalogizálás

- Házi e-könyvtár kialakítása (Calibre)

- Bibliográfia-menedzser (BibMe)

3.4. Az információ digitális körforgása: Szerkesztés, konvertálás

Célja: Különféle fájlformátumokhoz használható szerkesztő és konvertáló eszközök megismerése

Témakörök megjelölése:

- A konvertáláskor felmerülő problémák (ékezetkódolás, minőségromlás, kompatibilitás)

- Univerzális konverterek (Online-Convert, Zamzar, Free File Converter, DocsPal)

- PDF készítő (PDF REdirect), szerkesztő (CutePDF Editor) és konvertáló (Free PDF To Word Converter)

- Offline (Irfanview) és online (Pixlr, Picadilo) képszerkesztők és konvertálók

3.5. Az információ digitális körforgása: Továbbítás, megosztás, védelem

 Célja: Az információs írástudás magasabb szintjét és az információs ciklus lezárását a saját készítésű új vagy az átalakított digitális tartalmak megosztása/továbbosztása jelenti. E modul az ehhez szükséges ismereteket foglalja össze.

Témakörök megjelölése:

- Webcímek megállapítása (pl. keretes oldalaknál vagy adatbázisoknál), lerövidítése (href.hu, TinyURL, Google Shortcuts) és megosztása (AddThis)

- Hivatkozás elektronikus forrásokra

- Nagy fájlok küldése (MammutMail, Filemail)

- Fájlmegosztó szolgáltatások különféle dokumentumtípusokhoz (pl. SlideShare, Scribd, Instagram)

- Dokumentumok védelme a nem kívánt felhasználási módok ellen (titkosítás, DRM, vízjelezés, Creative Commons)

4. Informatikai megoldások mindennapos feladatokhoz

Célja: A mindennapi feladatokhoz szükséges eszközök és lehetőségeg gyakorlati elsajátjtása

4.1. Offline és online eszközök fajtái, megtalálásuk, használatuk

Célja: Az eszközök sokféleségének áttekintése információs feladataink megoldása érdekében. Az eszközök lehetséges forrásai, tájékozódás, felhasználási módozatok.

Témakörök megjelölése:

  • Fizetős és ingyenes eszközök az információs feladatok szolgálatában;
  • Online és offline eszközök, szoftverek, összehasonlításuk;
  • Tájékozódás és a szoftverek lehetséges forrásai (hírportálok, szoftverarchívumok);
  • Egy-két konkrét probléma megoldása, a megfelelő eszköz megkeresésével és alkalmazásával.

4.2. Élet a felhőben

Célja: A felhőalapú technológia ismertetése, néhány eszköz, szolgáltatás gyakoroltatása

Témakörök megjelölése:

  • A felhőalapú technológia bemutatása, előnyei, veszélyei, alkalmazhatósága.
  • Néhány példa a felhő szolgáltatásokra (pl. online dokumentum konverzió-, -képszerkesztés).
  • Egy komplex felhőszolgáltatás néhány elemének bemutatása, kipróbálása (Google szolgáltatások – iroda, adattárolás, naptár hírfigyelés).

4.3. Élet mobilon

Célja: A különböző mobil eszközök, jellemzőik, használatuk bemutatása

Témakörök megjelölése:

  • Mobil eszközök és operációs rendszerek, fejlődési tendenciák;
  • A mobil eszközök jellemző használata, szolgáltatásai (pl. e-mail, fotó, közösségi hálózatok, böngészés, zene).
  • QR kódok, használata, alkalmazása.
  • Alkalmazások telepítése, alkalmazás boltok használata.
  • A mobil eszközök kapcsolódásai (adatcsere, kábellel, kábel nélkül)

                        

 

 Marketing ismeretek Internet támogatással

 

Iránytű a kézbe – stratégia és tervezés

(tréning könyvtári vezetőknek és munkatársaknak)  (30 óra 4 nap) 

   

(1) modul – Ráhangolódás

 A modul célja: program küldetésének és a várt eredményeknek a megfogalmazása, a csapat figyelmének ráirányítása az együttműködés fontosságára az eredményes tréning érdekében; a küldetés gondolatának bevezetése játékos formában.

 A modul tartalma:

  1. 1.         A program küldetésének rövid ismertetése
  1. Paradigmáink - Mindenki idézetekkel (bölcsességekkel) fogalmazza meg élete paradigmáit, azaz azokat az állításokat, amelyek gondolkodásának, magatartásának kiinduló pontjait jelentik.
  1. Munkacsoportok kialakítása, az együttműködés szabályainak lefektetése

Összesen:

(2) modul – A küldetés felülvizsgálata

 A modul célja: annak vizsgálata, hogy a „mi dolgunk a világon” kérdésre adott korábbi válasz (küldetésnyilatkozat) a jelen körülmények között pontosan jelöli-e ki a szervezet legalapvetőbb céljait, vagy módosításra szorul.

 A modul tartalma:

  1. Elméleti bevezető – a küldetés fogalmi köre, küldetésmenedzsment
  1. Hazai és nemzetközi trendek vizsgálata a könyvtárak világában (EU és nemzeti fejlesztés, könyvtári törvény, országos könyvtári stratégia, nemzetközi trendek, stb.)
  1. Az alapítói szándék vizsgálata
  1. A küldetést leíró - az előadásban bemutatott - további elemek (kielégített szükségletek, tevékenységi kör, értékek, stratégiai fókusz, közös hiedelmek, érintettek, arculat) vizsgálata
  1. A például szolgáló könyvtár küldetésének újrafogalmazása, majd a változtatásoknak a szervezet életére gyakorolt (valószínűsíthető) következményeinek, hatásainak megfogalmazása

Összesen:

(3) modul – A key success factors meghatározása

 A modul célja: azoknak a tényezőknek az azonosítása, amelyek meghatározzák az adott tevékenységi területen egy szervezet sikerességét a stratégiai időtávon belül

 A modul tartalma:

  1. 1.      Elméleti bevezető
  2. 2.      Az iparági (továbbiakban: kultúrális szektor) vezető szervezetek azonosítása és stratégiai céljaik, szervezeti politikáik, tevékenységük elemzése
  3. 3.      A minta szervezet (könyvtár) felülvizsgált küldetése alapján közvetlen  versenytársainak azonosítása, tevékenységük elemzése
  4. 4.      A kultúrális szektorra jellemző kulcsfontosságú sikertényezők meghatározása
 
 
 

Összesen:

(4) modul – Jövőkép

 A modul célja: a minta szervezet újragondolt küldetéséből kiindulva és az iparági sikertényezőkre alapozva egy vonzó és inspiráló jövőkép megrajzolása

 A modul tartalma:

  1. 1.      Egy jövőkép megálmodása és prezentálása (a feladat szólhat különböző időtávra is)

  

  1. 2.      A követendő jövőkép meghatározása, megfogalmazása; összevetése a korábbi (deklarált) jövőképpel

 

Összesen:

(5) modul – Ráhangolódás

 A modul célja: a napot meghatározó közös, csoportos munka megalapozás egy, az együttműködés fontosságát bizonyító játékkal

 A modul tartalma:

  1. 1.      Kirakójáték

 

Összesen:

(6) modul – Mikrokörnyezet elemzése

 A modul célja: az iparág kínálta lehetőségek és veszélyek feltárása a stratégiaalkotáshoz

 A modul tartalma:

  1. 1.      A SWOT analízisnek mint a stratégiaalkotás alap módszerének bemutatása

 

  1. 2.      Elméleti bevezető előadás az iparági mikrokörnyezet elemzésére ajánlott módszerről (Porter-féle öttényezős modell)

 

  1. 3.      A Porter-féle öttényezős modell alapján a működési terület (iparági mikrokörnyezet) elemzése

 

  1. 4.      A lehetőségek és veszélyek azonosítása I.

 

  1. 5.      A mikrokörnyezetből adódó lehetőségek és veszélyek értékelése a stratégiai döntéshozatal szempontjából

 

Összesen:

(7) modul – Makrokörnyezeti elemzés

 A modul célja: a működési környezet releváns tényezőinek azonosítása, a trendek (várható változások) irányának és mértékének meghatározása

A modul tartalma:

  1. 1.      Elméleti bevezető a makrokörnyezeti elemzés ajánlott módszeréről (STEEP analízis)
  2. 2.      A STEEP analízis elvégzése

 

  1. 3.      A lehetőségek és veszélyek azonosítása II.

 

  1. 4.      A makrokörnyezetből adódó lehetőségek és veszélyek értékelése a stratégiai döntéshozatal szempontjából

 

Összesen:

(8) modul – Ráhangolódás

 A modul célja: játékok segítségével a nap fő témájának – a belső, szervezeti környezet, azaz az erőforrások elemzésével kapcsolatos téma - bevezetése; a figyelem ráirányítása a szervezeti erőforrások minőségének fontosságára

 A modul tartalma:

  1. 1.      1+1 – játék az együttműködés, a csapaton belüli munkamegosztás fontosságáról
  2. 2.      Lottónyeremény – innováció a szervezetben
  3. 3.      Szent tehenek
 
 

Összesen:

(9) modul – Erőforráselemzés

 A modul célja: a szervezet – stratégiaalkotás szempontjából releváns - erősségeinek és gyengeségeinek meghatározása

 A modul tartalma:

  1. 1.      Elméleti bevezető a szervezeti erőforrások mibenlétéről, elemzésük hasznos módszereiről
  2. 2.      A technikai/technológiai, pénzügyi és humán erőforrások jellemzése a például szolgáló könyvtárnál, az eredmények összevetése a korábbiakban kiválasztott versenytársakéval; az erősségek és gyengeségek azonosítása

 

  1. 3.      Az absztrakt erőforrások meghatározása és értékelésének lehetőségei; annak vizsgálata, hogyan hasznosíthatók egy CAF alapú szervezeti önértékelés megállapításai
  2. 4.      Az erősségek és gyengeségek értékelése (súlyozása) az előzőekben meghatározott key succes factors alapján

 

Összesen:

(10) modul – SWOT mátrix megrajzolása

 A modul célja: a stratégiai döntéshozatal közismert módszerének alkalmazásával a stratégiai fő irányok kijelölése

 A modul tartalma:

  1. 1.      Elméleti bevezető a SWOT matrix mint módszer értékteremtő voltáról, a módszer mibenlétéről
  2. 2.      A például szolgáló könyvtári szervezet SWOT matrixának megrajzolása
 

Összesen:

(11) modul – Ráhangolódás - Tanmesék

 A modul célja: tanmesék segítségével felhívni a résztvevők figyelmét a stratégiai és egyéb döntéshozatalnál mérlegelendő szempontokra, a gondolkodás rugalmasságának fontosságára

 A modul tartalma:

  1. 1.      Tanmese: A kompromisszum
  2. 2.      Tanmese: Mindenki vagy senki
  3. 3.      Tanmese: Prioritások
 
 

Összesen:

(12) modul – A szervezeti célrendszer meghatározása

 A modul célja: a szervezeti célrendszer, célhierarchia megrajzolása

 A modul tartalma:

  1. 1.      Elméleti bevezető a szervezeti célok típusairól, a célok kapcsolatának rendszeréről
  2. 2.      A például szolgáló szervezet ajánlott alapstratégiájának meghatározása
  3. 3.      A lehetséges funkcionális stratégiák meghatározása
 

 

  1. 4.      A például szolgáló könyvtári szervezet által követendő (ajánlott) versenystratégia meghatározása

 

Összesen:

(13) modul – Intézkedési és munkaterv összeállítása

 A modul célja: a szervezeti célok megvalósítását szolgáló intézkedések meghatározása, a feladatok azonosítása, ütemezése figyelemmel az erőforrásigényekre is, a kockázatok elemzése

 A modul tartalma:

  1. 1.      Elméleti bevezető – tervezési alapismeretek

 

  1. 2.      Intézkedési terv készítése
  2. 3.      Munkaterv készítése
 

Összesen:

(14) modul – Számonkérés

 A modul célja: a stratégiaalkotásról tanult elméleti ismeretek elsajátításának mérése

 A modul tartalma:

  1. 1.      Feladatlap kitöltése

 

  1. 2.      Feladatlap kiértékelése, visszajelzés

 

                          

 

 

Vezető-Szerep-Játék Gyakorlat (30 óra, 4 nap).

 

 1. Bevezetés.

Célja:

Ismerkedés a résztvevőkkel, a közös munka megalapozása, az elvárások, sikerkritériumok meghatározása

 

  1. A program küldetésének tudatosítása

A  vezetői munka során leggyakrabban előforduló helyzetekre való felkészítés: tárgyalás, teljesítménymenedzsment, prezentáció, előadás a szervezetről és a szervezet nevében, konfliktuskezelés és együttműködés

 

  1. A tematika és módszertan ismertetése

 

  1. A csapattagok bemutatkozása meghatározott módon, megtéve a csapattá válás felé vezető első lépést

A feladat megnevezése: „Példaképeim” - (1)-F-1

 

2. Tárgyalástechnika

2.1. Elméleti alapozás – tárgyalástechnikai elméleti alapozás

Célja:

A tudatos tárgyalóvá váláshoz elengedhetetlenül szükséges tárgyalástechnikai ismeretek elsajátítása, felelevenítése, rendszerzése

 

  1. A tárgyalás fogalma
  2. A tárgyalás 8 fázisa

Bevezető tanmese: Érvek (közös megbeszélés – a felkészülés fontossága)

  1. A tárgyalási stratégiák

Bevezető tanmese: Az oroszlán ebédje (közös megbeszélés – a tudatos stratégia választás a stratégiai helyzet függvényében – mi mennyire fontos, mi az igazi nyereség vagy veszteség – ezekkel kapcsolatban hozzunk példákat)

  1. Piszkos kis tárgyalási trükkök

 

2.2.Tárgyalás a gyakorlatban:

Célja:

Az elméleti tárgyalástechnikai ismeretek alkalmazása a gyakorlatban a kellő jártasság megszerzése érdekében

 

  1. Egyéni feladat: Játékos feladattal annak bemutatása, hogy milyen fontos szerepet tölt be életünkben a tárgyalás – „Bölcsességkártyák” értelmezése, példák bemutatása

Értékelés: a résztvevők azonnal reagálnak az elhangzottakra – megerősítik, kiegészítik, példákat mondanak rá – (3)-F-1 Feladatlap

  1. Egyéni feladat: Gyűjtsenek össze a résztvevők ellenőrző kérdéseket a tárgyalás felkészülési szakaszára (checklist)

Értékelés: mindenki ismerteti a saját ellenőrző kérdéseit, amit a résztvevők azonnal értékelnek, hogy az adott kérdés MINDIG fontos-e, s kerüljön-e fel egy közös (mintaértékű) checklistre a flipchartra – (3)-F-2 Feladatlap

  1. Csoportos feladat: alakuljon két csoport, amelyek feladata, hogy elkészítsék ugyanannak a rendezvénynek a forgatókönyvét és munkatervét. A feladat teljesítése után tárgyalóasztalhoz ül a csoporttagok közül kijelölt 2-2 tárgyalófél. A cél, hogy 20 perc alatt lefolytassák a tárgyalást, s ennek eredményeként legyen egy végleges forgatókönyv és egy végleges munkaterv

Értékelés:

  • sikeres volt-e a tárgyalás
  • melyik csapat követett felismerhető tárgyalási stratégiát, s azt milyen eszközökkel igyekezett beteljesíteni
  • érvek mentén folyt-e az érdemi tárgyalás
  • mennyire volt konstruktív egyik és másik fél
  • alkalmaztak-e piszkos tárgyalási trükköt
  1. Csoportos feladat: gyűjtsenek a csoportok ötleteket, javaslatokat saját tapasztalataik, előzetes ismereteik alapján arról, hogyan kezeljük a (nem jogosnak vélt) kritikákat, ellenvetéseket egy tárgyalás során – (3)-F-4 Feladatlap

Értékelés:

  • a csapatok prezentálják munkájuk eredményét
  • közösen értékeljük az elhangzottakat, példákkal életszerűvé tesszük őket
  • a tréner kiegészíti/megerősíti a listát saját elméleti és gyakorlati ismeretei alapján - prezentáció
  1. Egyéni feladat: A piszkos tárgyalási trükkökről másképpen
  • minden résztvevő húz egy vagy két „piszkos tárgyalási trükköt” tartalmazó feladatlapot
  • bemutatjuk a „Hogyan alkudozzunk” c. prezentációt
  • minden egyes jó tanácsnál megállunk, hogy akik úgy vélik, a náluk lévő „piszkos trükk” valamilyen formában kapcsolatba hozható az adott tanáccsal, ezt kifejthessék, majd a csoport többi tagja is hozzászólhasson
  1. Csoportos feladat: Tárgyalási szituáció trükkökkel I. – A feladat lényege egy meghatározott témában tárgyalási szituáció szimulálása, megadott piszkos tárgyalási trükkök alkalmazása, illetve ilyenek kivédése kiscsoportos feladatként – (3)-F-6 Feladatlap
  2. Csoportos feladat: Tárgyalási szituáció trükkökkel II. – A feladat lényege egy meghatározott témában tárgyalási szituáció szimulálása, megadott piszkos tárgyalási trükkök alkalmazása, illetve ilyenek kivédése kiscsoportos feladatként – (3)-F-7 Feladatlap

 

3. Teljesítménymenedzsment

3.1. – Elméleti alapozás – teljesítménymenedzsment

Célja:

A résztvevők figyelmének felkeltése a téma iránt. A téma fontosságának bemutatása a vezetői munka sikere szempontjából. A minimálisan szükséges ismeretek összefoglalása.

 

  1. Az „Értékeljünk” c. feladat előkészítése (a megfigyelési feladat kiadása)
  2. Közös feladat :
  3. eszközöket a vezetőkkel szemben támasztott alapelvárások meghatározása
  4. Közös feladat: gyűjtsük össze azokat a vezetői eszközöket, amelyek közvetlenül szolgálják az egyéni és szervezeti teljesítményt
  5. Prezentációval támogatott előadás az elméleti tudnivalókról

 

3.2. – Teljesítménymenedzsment – Motiváció

Célja:

A vezetői eszközök közül a motiváció gyakorlati megvalósítása, az ismereteknek a gyakorlatba való átültetése

 

  1. Egyéni feladat – „Életünk paradigmái” - mindenki gyűjtse össze élete paradigmáit – idézetek, közmondások, szólások formájában, s prezentálják az indoklással együtt a csoportnak.

Értékelés: milyen motívumokat tárhatunk fel az elhangzottakból - (5)-F-1 Feladatlap

  1. Egyéni feladat: minden résztvevő mondjon példákat, amikor vele szemben hatékonyan alkalmazták a „szeretetnyelv” egyik vagy másik „nyelvét”, illetve amikor ő alkalmazta valamelyiket

Értékelés: a tapasztalatok közös megbeszélése

  1. Egyéni feladat: „Jó eszköz?”  - 5 megnevezett motivációs eszközt figyelembe véve minden résztvevő készítse el a maga preferencia sorrendjét, azt mutassa be

Értékelés:

  • milyen következtetéseket lehet levonni az egyént mozgató motívumokra
  • mi történne, ha további feltételeket rendelünk az egyes pozitív motivációs eszközök megszerzéséhez, hogyan befolyásolná ez az érintettek motiváltságát - (5)-F-3 Feladatlap
  1. Tanmese: ”Megy ez ennél jobban is” – közös beszélgetés arról, hogyan válik az elismerés hatékony motivációs eszközzé avagy egy nem szokványos vezetői magatartás mint motivációs eszköz
  2. „A jónál is jobb”  - Közös beszélgetés az ösztönzés és hatékonyság viszonyáról, arról, hogy hogyan lehet gátja a maximalizmus a hatékonyságnak, s mivel tudjuk kivédeni ezt a vezetői hibát - (5)-F-5 Feladatlap

 

3.3. –Teljesítménymenedzsment – Delegálás

a)    Célja:

A delegáló vezetői szerep gyakorlása

 

  1. Csoportos feladat: „Delegálás” – (6)-F-1 Feladatlap
  • alakuljanak párok; az A játékos a delegáló vezető, a B játékos a munkatárs
  • a résztvevők megkapják a feladatlapjaikat – az A játékos a delegálandó feladatot, B játékos az értékelési szempontokat
  • a párok eljátszák a szerepjátékot (lefolytatják a delegálási párbeszédet)

Értékelés:

  • a B játékos visszajelzést ad a megadott szempontok szerint
  • közös megbeszélés és értékelés a delegálási modell alapján
  1. Közös feladat: „Prioritások” - beszélgetés egy szemléletes példa mentén a feladatok prioritásáról
  • mese az üvegről, a kövekről, a kavicsokról, a homokról és a vízről –
  • beszélgetés az ABC mátrixról mint menedzsment eszközről

Értékelés: a tanulságok közös összegzése

  1. Egyéni feladat: „Síbaleset”
  • a feladat ismertetése (sí- vagy autóbaleset)
  • alkalmazzák a résztvevők az ABC mátrixot (saját meglévő feladataikra vonatkozóan
  • Az alkalmazott megoldások azonosítása (delegálás, elengedés, minimális személyes közreműködés, tervezés, átütemezés)

Értékelés: azonnali visszajelzés a csoport részéről a feladatok priorizálásáról, illetve az alkalmazott megoldások hatékonyságáról

  1. Egyéni feladat: „Várjáték” - osszuk a résztvevőket 3 csoportba, majd mindenki – a csoporthoz tartozás függvényében - kap egy feladatleírást, amelynek lényege, hogy rajzoljon egy várat a megadott paraméterek mentén. - (6)-F-1 Feladatlap

Értékelés:

  • van-e különbség az A/, B/ és C/ csoport teljesítménye között? Mi ennek az oka?
  • melyik csoportban hasonlítanak legjobban az ábrázolt várak? Mikor fontos ilyen módon kiadni a feladatokat?
  • Kinek és mikor delegálhatunk a C/ szinten?

 

3.4. –Teljesítménymenedzsment – Értékelés

Célja:

Az értékelés, mint hatékony teljesítményösztönző eszköz bemutatása. Gyakorlati tanácsok a hatékony értékeléshez. A teljesítményértékelő vezetői szerep gyakorlása.

 

  1. Egyéni feladat: „Értékeljünk!” – a megfigyelt személy egész napos teljesítményének értékelése

Segítség a felkészüléshez

  • Légy konkrét! A visszajelzésnek cselekvésorientáltnak kell lennie. Használj konkrét példákat a következtetésed alátámasztására. Kerüld az általános, személyiséget érintő támadásokat. Ehelyett inkább írd le a tapasztalt viselkedést.
  • Koncentrálj a hatásra! Mondd meg az illetőnek, hogy viselkedése hogyan hat rád, a csapatra, a szervezetre.
  • Kezdeményezz! Konkrétan írd le mi az, amin változtatnia kell. Az emberek gyakran nem tudják, min kellene változtatniuk, hacsak nem mondod meg nekik.

Értékelés: azonnali visszajelzés az értékelőnek (értékelés szempontjai, a visszajelzés formája, ösztönző jellege); az értékelt visszacsatolása

  1. Egyéni feladat: Önértékelés – az elmúlt év saját (vezetői) teljesítményének számbavétele
  • készítsenek részletes vázlatot a résztvevők saját elmúlt egy évi munkájukról, magatartásukról és teljesítményükről szóló önértékeléshez (kvázi készüljünk fel a válaszra)
  • gondoskodjanak arról, hogy legyen benne minden, amit láttatni szeretnénk az értékelővel
  • készítsen a csoport egy közös silabust

Értékelés:

  • tartalmilag lefedi-e a vázlat egy vezetői munkakör tartalmát, az alap (kulcs) kompetenciákat
  • mennyire volt múlt- és mennyire jövőorientált az értékelés

 

4. Szóvivő

4.1. – Elméleti alapok – hatásos szóvivő

Célja:

A vezetői szerepek közül a szóvívói, összekötő és kommunikátor szerep         gyakorlásához nélkülözhetetlen, a hatásos előadáshoz, hatékony kommunikációhoz szükséges elméleti ismeretek összegzése

 

  1. „A nap első kommunikációs gyakorlata” – a tréner visszajelzést ad a hallgatóknak saját megfigyelései alapján annak alátámasztására, hogy életünk minden percében kommunikálunk, csak nem mindig tudatosan, hatékonyan és hatásosan
  2. Prezentációval támogatott előadás a legfontosabb alapismeretekről
  • A kommunikációs folyamat
  • A prezentáció fogalma
  • Kommunikáció szavakkal és szavak nélkül
  • A hatékony kommunikáció eszközei
  • A szóvivői vezetői szerep
  • Az összekötő vezetői szerep
  • Jó tanácsok lámpalázas előadóknak

 

 4.2. –Hatásos szóvivő a gyakorlatban

Célja:

Gyakorlatokkal és visszajelzésekkel támogatni a vezetőket a hatásos előadóvá válás útján

 

  1. Csoportos feladat: egy-egy csoport felkészül egy 1) ön/csapat-, 2) cég- vagy 3) termék/szolgáltatás bemutatóra; bő vázlatot készít egy 10 perces prezentációhoz; prezentálják a vázlatot – (9)-F-1 Feladatlap

Értékelés a játék végén:

  • érdemben: célcsoport-specifikus, AIDA szabályt követő, hatásosnak ígérkező lesz-e az előadás
  • milyen volt a munkamegosztás a prezentáció során;
  • betartották-e, illetve kihasználták-e a rendelkezésre álló 5 percet
  1. Egyéni feladat: A házi feladatként elkészített prezentációk megtartása - (9)-F-2 Feladatlap
  • Két-két megfigyelőt/értékelőt sorsolunk ki, akik a prezentáció után visszajelzést adnak
  • A tréner összegyűjti az elhangzó visszajelzések alapján az értékelési szempontokat; ezeket a végén közösen megbeszéljük, kiegészítjük.

Értékelési szempontjaim:

  • hatásos volt-e a megszólalás
  • használt-e támogató, demonstrációs eszközt, s milyen volt az eszközhasználat
  • mennyire volt hatékony az előkészületeknél, hogyan kezelte az „átmeneti” helyzetet
  • legyőzte-e a lámpalázat
  1. Prezentáció – „Beszédes képek” - slideshow annak alátámasztására, hogy van, amit nehéz szavakba önteni, ergo használnunk kell időnként demonstrációs eszközöket
  2. Közös feladat: Figyelemfenntartó technikák - (9)-F-4 Feladatlap
  • a csoport közösen gyűjtsön ötleteket arra, hogyan lehet az előadás közben időről-időre felrázni a közönséget, megteremteni a kontaktust, aktiválni a hallgatóságot, visszajelzést szerezni, stb.
  • egészítsük ki a csoportmunka eredményeit a tréner javaslataival
  • teszteljük az ötleteket, eszközöket
  • határozzuk meg alkalmazásuk körét
  1. Közös feladat: Jó tanácsok előadóknak (beszéljünk a lámpalázról is) – Filmbejátszás – Dr. Csernus tanácsai

 

http://videoklinika.hu/video/a_csernus-modszer_hasznos_praktikak_a_lampalaz_ellen

 

Feldolgozás:

  • hogyan tudjuk hasznosítani a lámpaláz kezeléséről elhangzottakat
  • vannak-e további javaslatok, személyes, bevált technikáit
  • értékeljük Dr. Csernus előadói készségeit, előadásának módját (akár újra megtekintve, meg-megállva)

 

Hasznos tanácsok a lámpaláz ellen - prezentáció

 

  1. Egyéni feladat: Írjunk figyelemfelkeltő plakátokat a könyvtárba!

Eszköz csak papír és toll! – marad a kreatív gondolat (AIDA)

  1. Előadás: Jó gyakorlat a meetingek hatékonyságának szolgálatában

A példa lényege: minden megbeszélésen vannak kötelezően betöltendő szerepek, amelyekhez az előzetesen (legkésőbb a meeting vagy a téma tárgyalásának megkezdésekor) a felkért személyek szükség esetén kapnak szempontokat, útmutatást. A szerepek a következők:

  • elnök (aki összehívja, célját meghatározza, bezárja)
  • facilitátor (aki az egész megbeszélést, vagy annak egyes témáit vezeti, mediálja, moderálja - Csoportos folyamatokat, megbeszéléseket levezető. Nem szól bele a tartalomba, de ahhoz, hogy minél jobb eredménye legyen a csoportos megbeszélésnek (pl. egy stratégia tervezés, döntéshozás), biztosít egy folyamatot (mit mi után, kell megbeszélni, hívó kérdéseket hoz, olyan gyakorlatokat épít be, amik a cél elérését segítik). Biztosítja a résztvevők egyenlőségét, és a csoport által alkotott szabályok betartását.)
  • írnok (emlékeztető, jegyzőkönyvvezető, összefoglalót író)
  • megfigyelők (akik a megadott szempontrendszer szerint visszajelzést adnak a meeting résztvevőinek – a tárgyalási, prezentációs, előadói készségek fejlesztése érdekében)
  1. Egyéni feladat: Demonstráljunk! – kreatív feladat kreatív előadóknak
  • első feladat – a kiválasztott tárgyakhoz fűzzünk magyarázatot arról, hogy mit demonstrálhatunk velük
  • második feladat – meghatározott témához keressünk jó (adekvát) prezentációs eszközöket

 

5. Konfliktuskezekés

5.1. –Konfliktuskezelés elméleti alapjai

Célja:

Alapvető ismeretek a konfliktus természetéről, jó tanácsok vezetőknek a konfliktuskezelő szerephez

 

  1. Prezentációval támogatott előadás – közös beszélgetés az elhangzottakról
  • A konfliktus fogalma, szerepe
  • A konfliktusok fajtái eredetük szerint
  • A konfliktuskezelési stratégiák
  • A problémamegoldás lépései, feltételei
  • Jó tanácsok vezetőknek
  1. A konfliktusok kalibrálása

 

5.2. –Gyakorló konfliktuskezelők a gyakorlatban

Célja:

Az elméleti ismeretek átültetése a gyakorlatba szerepjátékok és közös feladatok során

  1. Tanmese – „Mi történik, ha nemet mond?” – a téma gondolati felvezetése; a tanulságok közös megbeszélése
  2. Konfliktustünetek – csoportos feladat, majd közös megbeszélés – (11)-F-2 Feladatlap

Feladat:

  • tegyünk különbséget okok és tünetek között
  • a csapatok írják össze, milyen tünetek, jelek alapján érzékelik, hogy konfliktus van a szervezetben
  • Utána ismertessük a tünetek 8 lehetséges csoportját, amelyeket előzetesen – számozva - felírtunk egy flipchartra;
  • sorolják be a csapatok az egyes kategóriákba a csoport által összegyűjtött jeleket, ezt beszéljük meg közösen, majd indokolt esetben egészítsük ki.

Értékelés: figyelmünk kiterjed-e a nonverbális jelekre is?

  1. „Kirakójáték” – az együttműködés hasznai

Feladat: egy puzzle kirakása először egyenként (csendben), majd két csapatban;

Értékelés: Mikor meddig jutottak a megoldásban? Mennyire segítette a kommunikáció, a tapasztalatok átadása a közös munkát?

  1. Egyéni feladat: Konfliktushelyzetek megoldása

Feladat:

  • a kapott egyéni esetleírások feldolgozása
  • a javasolt megoldás prezentálása a csoport számára

Értékelés: a megoldások közös megbeszélése, kiegészítése

  1. Tanmese: „A kompromisszum” – a tanulságok közös megbeszélése
  2. Csoportos feladat: „Alkalmazzuk a Thomas‑Kilman modellt!” – a konfliktuskezelési stratégiák ismeretének, gyakorlati hasznosításának támogatása

Feladat:

  • alakítsunk maximum 5 csoportot – mindegyik csapat húz egy feladatlapot (egy-egy konfliktuskezelési stratégia rövid bemutatásával)
  • gyűjtsenek össze a csoportok tanácsokat egyik és másik konfliktuskezelési stratégiához (hogyan és mire készüljön, aki alkalmazni akarja, mit tanácsolnának annak, aki az adott stratégiát akarja megvalósítani)
  • minden csoport írjon legalább 10 jó tanácsot
  1. Elméleti bevezetés a mediációról – prezentációval támogatott előadás
  2. „Békét bíró” – filmrészlet megtekintése

Feladat:

  • egyéni feladatként feljegyezni a mediáció jellemző tulajdonságait, látott technikáit
  • a tanulságok közös megbeszélése
  1. Csoportos szerepjáték: „Mediáljunk!”

Feladat:

  • a szerepek kiosztása (két eset, mindegyik tárgyaláshoz egy mediátor)
  • a csapatok felkészülés után folytassák le a tárgyalást a mediátor segítségével

Értékelés: értékeljük a tárgyaló feleket és külön a mediátorokat; elemezzük a tárgyalást abból a szempontból, hogy mikor és hogyan kellett (volna) beavatkozni a mediátornak

  1. Tanmese – „A két szerzetes és a lány” – a téma lezárása fontos tanulságokkal

 

6. – Vizsgafeladat

Célja:

A tréningen elhangzott elméleti anyag ismeretének számonkérése

  1. A vizsgalap kitöltése
  2. Visszacsatolás a hallgatók felé, a vizsgafeladatok megbeszélése

 

                                                       

                                            

 

 Ügyfélszolgálati tréning II.(gyakorlat)  (30 óra, 4 nap).

 

 1. Bevezetés.

Célja:

Ismerkedés a résztvevőkkel, a közös munka megalapozása, az elvárások, sikerkritériumok meghatározása

 

  1. A program küldetésének tudatosítása

A  vezetői munka során leggyakrabban előforduló helyzetekre való felkészítés: tárgyalás, teljesítménymenedzsment, prezentáció, előadás a szervezetről és a szervezet nevében, konfliktuskezelés és együttműködés

 

  1. A tematika és módszertan ismertetése

 

  1. A csapattagok bemutatkozása meghatározott módon, megtéve a csapattá válás felé vezető első lépést

A feladat megnevezése: „Példaképeim” - (1)-F-1

 

2. Tárgyalástechnika

2.1. Elméleti alapozás – tárgyalástechnikai elméleti alapozás

Célja:

A tudatos tárgyalóvá váláshoz elengedhetetlenül szükséges tárgyalástechnikai ismeretek elsajátítása, felelevenítése, rendszerzése

 

  1. A tárgyalás fogalma
  2. A tárgyalás 8 fázisa

Bevezető tanmese: Érvek (közös megbeszélés – a felkészülés fontossága)

  1. A tárgyalási stratégiák

Bevezető tanmese: Az oroszlán ebédje (közös megbeszélés – a tudatos stratégia választás a stratégiai helyzet függvényében – mi mennyire fontos, mi az igazi nyereség vagy veszteség – ezekkel kapcsolatban hozzunk példákat)

  1. Piszkos kis tárgyalási trükkök

 

2.2.Tárgyalás a gyakorlatban:

Célja:

Az elméleti tárgyalástechnikai ismeretek alkalmazása a gyakorlatban a kellő jártasság megszerzése érdekében

 

  1. Egyéni feladat: Játékos feladattal annak bemutatása, hogy milyen fontos szerepet tölt be életünkben a tárgyalás – „Bölcsességkártyák” értelmezése, példák bemutatása

Értékelés: a résztvevők azonnal reagálnak az elhangzottakra – megerősítik, kiegészítik, példákat mondanak rá – (3)-F-1 Feladatlap

  1. Egyéni feladat: Gyűjtsenek össze a résztvevők ellenőrző kérdéseket a tárgyalás felkészülési szakaszára (checklist)

Értékelés: mindenki ismerteti a saját ellenőrző kérdéseit, amit a résztvevők azonnal értékelnek, hogy az adott kérdés MINDIG fontos-e, s kerüljön-e fel egy közös (mintaértékű) checklistre a flipchartra – (3)-F-2 Feladatlap

  1. Csoportos feladat: alakuljon két csoport, amelyek feladata, hogy elkészítsék ugyanannak a rendezvénynek a forgatókönyvét és munkatervét. A feladat teljesítése után tárgyalóasztalhoz ül a csoporttagok közül kijelölt 2-2 tárgyalófél. A cél, hogy 20 perc alatt lefolytassák a tárgyalást, s ennek eredményeként legyen egy végleges forgatókönyv és egy végleges munkaterv

Értékelés:

  • sikeres volt-e a tárgyalás
  • melyik csapat követett felismerhető tárgyalási stratégiát, s azt milyen eszközökkel igyekezett beteljesíteni
  • érvek mentén folyt-e az érdemi tárgyalás
  • mennyire volt konstruktív egyik és másik fél
  • alkalmaztak-e piszkos tárgyalási trükköt
  1. Csoportos feladat: gyűjtsenek a csoportok ötleteket, javaslatokat saját tapasztalataik, előzetes ismereteik alapján arról, hogyan kezeljük a (nem jogosnak vélt) kritikákat, ellenvetéseket egy tárgyalás során – (3)-F-4 Feladatlap

Értékelés:

  • a csapatok prezentálják munkájuk eredményét
  • közösen értékeljük az elhangzottakat, példákkal életszerűvé tesszük őket
  • a tréner kiegészíti/megerősíti a listát saját elméleti és gyakorlati ismeretei alapján - prezentáció
  1. Egyéni feladat: A piszkos tárgyalási trükkökről másképpen
  • minden résztvevő húz egy vagy két „piszkos tárgyalási trükköt” tartalmazó feladatlapot
  • bemutatjuk a „Hogyan alkudozzunk” c. prezentációt
  • minden egyes jó tanácsnál megállunk, hogy akik úgy vélik, a náluk lévő „piszkos trükk” valamilyen formában kapcsolatba hozható az adott tanáccsal, ezt kifejthessék, majd a csoport többi tagja is hozzászólhasson
  1. Csoportos feladat: Tárgyalási szituáció trükkökkel I. – A feladat lényege egy meghatározott témában tárgyalási szituáció szimulálása, megadott piszkos tárgyalási trükkök alkalmazása, illetve ilyenek kivédése kiscsoportos feladatként – (3)-F-6 Feladatlap
  2. Csoportos feladat: Tárgyalási szituáció trükkökkel II. – A feladat lényege egy meghatározott témában tárgyalási szituáció szimulálása, megadott piszkos tárgyalási trükkök alkalmazása, illetve ilyenek kivédése kiscsoportos feladatként – (3)-F-7 Feladatlap

 

3. Teljesítménymenedzsment

3.1. – Elméleti alapozás – teljesítménymenedzsment

Célja:

A résztvevők figyelmének felkeltése a téma iránt. A téma fontosságának bemutatása a vezetői munka sikere szempontjából. A minimálisan szükséges ismeretek összefoglalása.

 

  1. Az „Értékeljünk” c. feladat előkészítése (a megfigyelési feladat kiadása)
  2. Közös feladat :
  3. eszközöket a vezetőkkel szemben támasztott alapelvárások meghatározása
  4. Közös feladat: gyűjtsük össze azokat a vezetői eszközöket, amelyek közvetlenül szolgálják az egyéni és szervezeti teljesítményt
  5. Prezentációval támogatott előadás az elméleti tudnivalókról

 

3.2. – Teljesítménymenedzsment – Motiváció

Célja:

A vezetői eszközök közül a motiváció gyakorlati megvalósítása, az ismereteknek a gyakorlatba való átültetése

 

  1. Egyéni feladat – „Életünk paradigmái” - mindenki gyűjtse össze élete paradigmáit – idézetek, közmondások, szólások formájában, s prezentálják az indoklással együtt a csoportnak.

Értékelés: milyen motívumokat tárhatunk fel az elhangzottakból - (5)-F-1 Feladatlap

  1. Egyéni feladat: minden résztvevő mondjon példákat, amikor vele szemben hatékonyan alkalmazták a „szeretetnyelv” egyik vagy másik „nyelvét”, illetve amikor ő alkalmazta valamelyiket

Értékelés: a tapasztalatok közös megbeszélése

  1. Egyéni feladat: „Jó eszköz?”  - 5 megnevezett motivációs eszközt figyelembe véve minden résztvevő készítse el a maga preferencia sorrendjét, azt mutassa be

Értékelés:

  • milyen következtetéseket lehet levonni az egyént mozgató motívumokra
  • mi történne, ha további feltételeket rendelünk az egyes pozitív motivációs eszközök megszerzéséhez, hogyan befolyásolná ez az érintettek motiváltságát - (5)-F-3 Feladatlap
  1. Tanmese: ”Megy ez ennél jobban is” – közös beszélgetés arról, hogyan válik az elismerés hatékony motivációs eszközzé avagy egy nem szokványos vezetői magatartás mint motivációs eszköz
  2. „A jónál is jobb”  - Közös beszélgetés az ösztönzés és hatékonyság viszonyáról, arról, hogy hogyan lehet gátja a maximalizmus a hatékonyságnak, s mivel tudjuk kivédeni ezt a vezetői hibát - (5)-F-5 Feladatlap

 

3.3. –Teljesítménymenedzsment – Delegálás

a)    Célja:

A delegáló vezetői szerep gyakorlása

 

  1. Csoportos feladat: „Delegálás” – (6)-F-1 Feladatlap
  • alakuljanak párok; az A játékos a delegáló vezető, a B játékos a munkatárs
  • a résztvevők megkapják a feladatlapjaikat – az A játékos a delegálandó feladatot, B játékos az értékelési szempontokat
  • a párok eljátszák a szerepjátékot (lefolytatják a delegálási párbeszédet)

Értékelés:

  • a B játékos visszajelzést ad a megadott szempontok szerint
  • közös megbeszélés és értékelés a delegálási modell alapján
  1. Közös feladat: „Prioritások” - beszélgetés egy szemléletes példa mentén a feladatok prioritásáról
  • mese az üvegről, a kövekről, a kavicsokról, a homokról és a vízről –
  • beszélgetés az ABC mátrixról mint menedzsment eszközről

Értékelés: a tanulságok közös összegzése

  1. Egyéni feladat: „Síbaleset”
  • a feladat ismertetése (sí- vagy autóbaleset)
  • alkalmazzák a résztvevők az ABC mátrixot (saját meglévő feladataikra vonatkozóan
  • Az alkalmazott megoldások azonosítása (delegálás, elengedés, minimális személyes közreműködés, tervezés, átütemezés)

Értékelés: azonnali visszajelzés a csoport részéről a feladatok priorizálásáról, illetve az alkalmazott megoldások hatékonyságáról

  1. Egyéni feladat: „Várjáték” - osszuk a résztvevőket 3 csoportba, majd mindenki – a csoporthoz tartozás függvényében - kap egy feladatleírást, amelynek lényege, hogy rajzoljon egy várat a megadott paraméterek mentén. - (6)-F-1 Feladatlap

Értékelés:

  • van-e különbség az A/, B/ és C/ csoport teljesítménye között? Mi ennek az oka?
  • melyik csoportban hasonlítanak legjobban az ábrázolt várak? Mikor fontos ilyen módon kiadni a feladatokat?
  • Kinek és mikor delegálhatunk a C/ szinten?

 

3.4. –Teljesítménymenedzsment – Értékelés

Célja:

Az értékelés, mint hatékony teljesítményösztönző eszköz bemutatása. Gyakorlati tanácsok a hatékony értékeléshez. A teljesítményértékelő vezetői szerep gyakorlása.

 

  1. Egyéni feladat: „Értékeljünk!” – a megfigyelt személy egész napos teljesítményének értékelése

Segítség a felkészüléshez

  • Légy konkrét! A visszajelzésnek cselekvésorientáltnak kell lennie. Használj konkrét példákat a következtetésed alátámasztására. Kerüld az általános, személyiséget érintő támadásokat. Ehelyett inkább írd le a tapasztalt viselkedést.
  • Koncentrálj a hatásra! Mondd meg az illetőnek, hogy viselkedése hogyan hat rád, a csapatra, a szervezetre.
  • Kezdeményezz! Konkrétan írd le mi az, amin változtatnia kell. Az emberek gyakran nem tudják, min kellene változtatniuk, hacsak nem mondod meg nekik.

Értékelés: azonnali visszajelzés az értékelőnek (értékelés szempontjai, a visszajelzés formája, ösztönző jellege); az értékelt visszacsatolása

  1. Egyéni feladat: Önértékelés – az elmúlt év saját (vezetői) teljesítményének számbavétele
  • készítsenek részletes vázlatot a résztvevők saját elmúlt egy évi munkájukról, magatartásukról és teljesítményükről szóló önértékeléshez (kvázi készüljünk fel a válaszra)
  • gondoskodjanak arról, hogy legyen benne minden, amit láttatni szeretnénk az értékelővel
  • készítsen a csoport egy közös silabust

Értékelés:

  • tartalmilag lefedi-e a vázlat egy vezetői munkakör tartalmát, az alap (kulcs) kompetenciákat
  • mennyire volt múlt- és mennyire jövőorientált az értékelés

 

4. Szóvivő

4.1. – Elméleti alapok – hatásos szóvivő

Célja:

A vezetői szerepek közül a szóvívói, összekötő és kommunikátor szerep         gyakorlásához nélkülözhetetlen, a hatásos előadáshoz, hatékony kommunikációhoz szükséges elméleti ismeretek összegzése

 

  1. „A nap első kommunikációs gyakorlata” – a tréner visszajelzést ad a hallgatóknak saját megfigyelései alapján annak alátámasztására, hogy életünk minden percében kommunikálunk, csak nem mindig tudatosan, hatékonyan és hatásosan
  2. Prezentációval támogatott előadás a legfontosabb alapismeretekről
  • A kommunikációs folyamat
  • A prezentáció fogalma
  • Kommunikáció szavakkal és szavak nélkül
  • A hatékony kommunikáció eszközei
  • A szóvivői vezetői szerep
  • Az összekötő vezetői szerep
  • Jó tanácsok lámpalázas előadóknak

 

 4.2. –Hatásos szóvivő a gyakorlatban

Célja:

Gyakorlatokkal és visszajelzésekkel támogatni a vezetőket a hatásos előadóvá válás útján

 

  1. Csoportos feladat: egy-egy csoport felkészül egy 1) ön/csapat-, 2) cég- vagy 3) termék/szolgáltatás bemutatóra; bő vázlatot készít egy 10 perces prezentációhoz; prezentálják a vázlatot – (9)-F-1 Feladatlap

Értékelés a játék végén:

  • érdemben: célcsoport-specifikus, AIDA szabályt követő, hatásosnak ígérkező lesz-e az előadás
  • milyen volt a munkamegosztás a prezentáció során;
  • betartották-e, illetve kihasználták-e a rendelkezésre álló 5 percet
  1. Egyéni feladat: A házi feladatként elkészített prezentációk megtartása - (9)-F-2 Feladatlap
  • Két-két megfigyelőt/értékelőt sorsolunk ki, akik a prezentáció után visszajelzést adnak
  • A tréner összegyűjti az elhangzó visszajelzések alapján az értékelési szempontokat; ezeket a végén közösen megbeszéljük, kiegészítjük.

Értékelési szempontjaim:

  • hatásos volt-e a megszólalás
  • használt-e támogató, demonstrációs eszközt, s milyen volt az eszközhasználat
  • mennyire volt hatékony az előkészületeknél, hogyan kezelte az „átmeneti” helyzetet
  • legyőzte-e a lámpalázat
  1. Prezentáció – „Beszédes képek” - slideshow annak alátámasztására, hogy van, amit nehéz szavakba önteni, ergo használnunk kell időnként demonstrációs eszközöket
  2. Közös feladat: Figyelemfenntartó technikák - (9)-F-4 Feladatlap
  • a csoport közösen gyűjtsön ötleteket arra, hogyan lehet az előadás közben időről-időre felrázni a közönséget, megteremteni a kontaktust, aktiválni a hallgatóságot, visszajelzést szerezni, stb.
  • egészítsük ki a csoportmunka eredményeit a tréner javaslataival
  • teszteljük az ötleteket, eszközöket
  • határozzuk meg alkalmazásuk körét
  1. Közös feladat: Jó tanácsok előadóknak (beszéljünk a lámpalázról is) – Filmbejátszás – Dr. Csernus tanácsai

 

http://videoklinika.hu/video/a_csernus-modszer_hasznos_praktikak_a_lampalaz_ellen

 

Feldolgozás:

  • hogyan tudjuk hasznosítani a lámpaláz kezeléséről elhangzottakat
  • vannak-e további javaslatok, személyes, bevált technikáit
  • értékeljük Dr. Csernus előadói készségeit, előadásának módját (akár újra megtekintve, meg-megállva)

 

Hasznos tanácsok a lámpaláz ellen - prezentáció

 

  1. Egyéni feladat: Írjunk figyelemfelkeltő plakátokat a könyvtárba!

Eszköz csak papír és toll! – marad a kreatív gondolat (AIDA)

  1. Előadás: Jó gyakorlat a meetingek hatékonyságának szolgálatában

A példa lényege: minden megbeszélésen vannak kötelezően betöltendő szerepek, amelyekhez az előzetesen (legkésőbb a meeting vagy a téma tárgyalásának megkezdésekor) a felkért személyek szükség esetén kapnak szempontokat, útmutatást. A szerepek a következők:

  • elnök (aki összehívja, célját meghatározza, bezárja)
  • facilitátor (aki az egész megbeszélést, vagy annak egyes témáit vezeti, mediálja, moderálja - Csoportos folyamatokat, megbeszéléseket levezető. Nem szól bele a tartalomba, de ahhoz, hogy minél jobb eredménye legyen a csoportos megbeszélésnek (pl. egy stratégia tervezés, döntéshozás), biztosít egy folyamatot (mit mi után, kell megbeszélni, hívó kérdéseket hoz, olyan gyakorlatokat épít be, amik a cél elérését segítik). Biztosítja a résztvevők egyenlőségét, és a csoport által alkotott szabályok betartását.)
  • írnok (emlékeztető, jegyzőkönyvvezető, összefoglalót író)
  • megfigyelők (akik a megadott szempontrendszer szerint visszajelzést adnak a meeting résztvevőinek – a tárgyalási, prezentációs, előadói készségek fejlesztése érdekében)
  1. Egyéni feladat: Demonstráljunk! – kreatív feladat kreatív előadóknak
  • első feladat – a kiválasztott tárgyakhoz fűzzünk magyarázatot arról, hogy mit demonstrálhatunk velük
  • második feladat – meghatározott témához keressünk jó (adekvát) prezentációs eszközöket

 

5. Konfliktuskezekés

5.1. –Konfliktuskezelés elméleti alapjai

Célja:

Alapvető ismeretek a konfliktus természetéről, jó tanácsok vezetőknek a konfliktuskezelő szerephez

 

  1. Prezentációval támogatott előadás – közös beszélgetés az elhangzottakról
  • A konfliktus fogalma, szerepe
  • A konfliktusok fajtái eredetük szerint
  • A konfliktuskezelési stratégiák
  • A problémamegoldás lépései, feltételei
  • Jó tanácsok vezetőknek
  1. A konfliktusok kalibrálása

 

5.2. –Gyakorló konfliktuskezelők a gyakorlatban

Célja:

Az elméleti ismeretek átültetése a gyakorlatba szerepjátékok és közös feladatok során

  1. Tanmese – „Mi történik, ha nemet mond?” – a téma gondolati felvezetése; a tanulságok közös megbeszélése
  2. Konfliktustünetek – csoportos feladat, majd közös megbeszélés – (11)-F-2 Feladatlap

Feladat:

  • tegyünk különbséget okok és tünetek között
  • a csapatok írják össze, milyen tünetek, jelek alapján érzékelik, hogy konfliktus van a szervezetben
  • Utána ismertessük a tünetek 8 lehetséges csoportját, amelyeket előzetesen – számozva - felírtunk egy flipchartra;
  • sorolják be a csapatok az egyes kategóriákba a csoport által összegyűjtött jeleket, ezt beszéljük meg közösen, majd indokolt esetben egészítsük ki.

Értékelés: figyelmünk kiterjed-e a nonverbális jelekre is?

  1. „Kirakójáték” – az együttműködés hasznai

Feladat: egy puzzle kirakása először egyenként (csendben), majd két csapatban;

Értékelés: Mikor meddig jutottak a megoldásban? Mennyire segítette a kommunikáció, a tapasztalatok átadása a közös munkát?

  1. Egyéni feladat: Konfliktushelyzetek megoldása

Feladat:

  • a kapott egyéni esetleírások feldolgozása
  • a javasolt megoldás prezentálása a csoport számára

Értékelés: a megoldások közös megbeszélése, kiegészítése

  1. Tanmese: „A kompromisszum” – a tanulságok közös megbeszélése
  2. Csoportos feladat: „Alkalmazzuk a Thomas‑Kilman modellt!” – a konfliktuskezelési stratégiák ismeretének, gyakorlati hasznosításának támogatása

Feladat:

  • alakítsunk maximum 5 csoportot – mindegyik csapat húz egy feladatlapot (egy-egy konfliktuskezelési stratégia rövid bemutatásával)
  • gyűjtsenek össze a csoportok tanácsokat egyik és másik konfliktuskezelési stratégiához (hogyan és mire készüljön, aki alkalmazni akarja, mit tanácsolnának annak, aki az adott stratégiát akarja megvalósítani)
  • minden csoport írjon legalább 10 jó tanácsot
  1. Elméleti bevezetés a mediációról – prezentációval támogatott előadás
  2. „Békét bíró” – filmrészlet megtekintése

Feladat:

  • egyéni feladatként feljegyezni a mediáció jellemző tulajdonságait, látott technikáit
  • a tanulságok közös megbeszélése
  1. Csoportos szerepjáték: „Mediáljunk!”

Feladat:

  • a szerepek kiosztása (két eset, mindegyik tárgyaláshoz egy mediátor)
  • a csapatok felkészülés után folytassák le a tárgyalást a mediátor segítségével

Értékelés: értékeljük a tárgyaló feleket és külön a mediátorokat; elemezzük a tárgyalást abból a szempontból, hogy mikor és hogyan kellett (volna) beavatkozni a mediátornak

  1. Tanmese – „A két szerzetes és a lány” – a téma lezárása fontos tanulságokkal

 

6. – Vizsgafeladat

Célja:

A tréningen elhangzott elméleti anyag ismeretének számonkérése

  1. A vizsgalap kitöltése
  2. Visszacsatolás a hallgatók felé, a vizsgafeladatok megbeszélése

 

 

 Hálózati operációs rendszerek 

Ebbe a csoportba tartozó tanfolyamok a Könyvtári Akkreditációs Szakbizottság - 
által akkreditált programok. 
Az operációs rendszerek keretében a két legelterjedtebb, könyvtárakban is használatos 
program (LINUX) elsajátítását tűztük célul. A tanfolyamokat nem csak 
rendszergazdáknak, leendő rendszergazdáknak ajánljuk, hanem mindazoknak akik valamelyik 
rendszer alatt dolgoznak. Ismereteik, a tanfolyamon szerzett bővítésével, önállóan, 
magabiztosabban, és hatékonyabban képesek számítógépes feladataik elvégzésére.


LINUX operációs rendszer és használata I. rész. (30 óra 4 nap)
A tanfolyam időpontja: 4 nap. Kezdés időpontja a "Tájékoztató a tanfolyamokról" menűpont alatt tekinthető meg.
A tanfolyam díja: 80,-eFt. A HUNGARNET intézményeknek 50% kedvezményéről a "Tájékoztató a tanfolyamokról" menűpont alatt adunk tájékoztatást.

A tanfolyamot mindazoknak az érdeklődőknek ajánljuk, akik LINUX környezetben 
kívánnak dolgozni, akár mint felhasználók, akár mint leendő rendszergazdák.
A tanfolyam célja: a résztvevők sajátítsák el a LINUX operációs rendszerrel 
kapcsolatos alapfogalmakat, a LINUX lehetőségeit, legfontosabb parancsait, s a LINUX 
használatát.

Főbb témák: 

A LINUX alapelemei.
A rendszer indítása, bejelentkezés, leállítás.
Grafikus felhasználói felület.
Alapvető kezelési és üzemeltetési parancsok.
A LINUX file rendszere.
A shell-ek használata.
Hálózati szolgáltatások igénybe vétele.

Tanfolyam előadója: 
Kun István Főiskolai tanár, szakterülete: Számítógép hálózatok. 

LINUX operációs rendszer használata II. rész. (30 óra 4 nap)
A tanfolyam időpontja: 4 nap. Kezdés időpontja a "Tájékoztató a tanfolyamokról" menűpont alatt tekinthető meg.
A tanfolyam díja: 80,-eFt. A HUNGARNET intézményeknek 50% kedvezményéről a "Tájékoztató a tanfolyamokról" menűpont alatt adunk tájékoztatást.

A tanfolyamot azoknak a szakembereknek ajánljuk, akik mélyebb ismereteket akarnak 
szerezni a LINUX alkalmazásában, rendszergazda feladatokat is ellátnak.
A tanfolyam célja: teljes körű ismereteket adni a LINUX operációs rendszerről. 
Felkészít rendszer üzemeltetői feladatokra.

Főbb témák: 

A LINUX rendszer installálása.
Hozzáférési jogosultságok beállítása.
LINUX konfigurálása.
Rendszeradminisztráció.
Shell-programozási gyakorlat.

Tanfolyam előadója: 
Kun István Főiskolai tanár, szakterülete: Számítógép hálózatok. 


Egyéb tanfolyamok 

Külön igény szerint is szervezünk tanfolyamokat, minimum 8 fős csoportok részére, könyvtár informatika, számítástechnika, multimédia, marketing ismeretek és távoktatás témákban.

Csapatépítő tréningeket szervezünk, kellemes környezetben, elsősorban marketing témakörökben, de igény szerint egyéb kapcsolt tanfolyamokkal is szervezzük a tréningeket.

 

A tanfolyamokról érdeklődni lehet a fentebb megadott címen, illetve a megadott telefonon, faxon, e-mail-en.

A részletes tájékoztató és a "Jelentkezési lap" megtalálható:

http://www.inka-alap.hu/ portálon az „Oktatás” fül alatt. Jelentkezni a portálon található „Jelentkezési lap” kitöltésével és on-line küldésével a legegyszerűbb.

 

Az Alapítvány az alábbi felnőttképzési szolgáltatásokat nyújtja:

-     Képzési tanácsadás

-     Előzetes tudásszint felmérés

 

Tamáska Lajos 
Programmenedzser

Download Free Designs http://bigtheme.net/ Free Websites Templates