TÁJÉKOZTATÓ
Az INKA tanfolyamairól.

A HUNGARNET egyesület az NIIF programmal karöltve hosszú évek óta sikeresen építi a magyar kutatói hálózatot, a tudományos kutatás, felsőoktatás és közgyűjtemények számára. A hálózat építésével párhuzamosan hatékonyan támogatja a felhasználói kör oktatását. Az oktatás szervezését és kivitelezését az INKA végzi. Az INKA felnőttképzési intézmény. Nyilvántartási száma: FMK nytsz.: 00241-2012

Az INKA szakmában, neves előadók közreműködésével, korszerű technikai háttér birtokában biztosítja az oktatás eredményességét. 

A tanfolyam szervezője: Informatika a Nemzeti Közszolgálatban és Könyvtárakban Alapítvány  (INKA).
Cím: 1101 Budapest, Hungária krt. 9-11.
cím: 1581 Budapest, Pf.: 15.
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 
Ügyintézők: Tamáska Lajos
e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Lantos Attiláné
e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 
Tel: 1 432-9130
FAX: 1 432-9121
Tanterem helye: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Budapest, X. Hungária krt. 9-11. 41. ép. fsz. 24.
Tanterem telefon: 1 432-9000/29-546

A tanfolyamokra jelentkezni az Internetes portálunkon (http://www.inka-alap.hu) "Oktatás", majd
„Jelentkezési lap" kitöltésével és automatikus visszaküldésével lehet. Jelentkezni a 
tanfolyamokra, legkésőbb a tanfolyam megkezdése előtt 10 nappal kell. A jelentkezést a 
tanfolyam megkezdése előtt 5-7 nappal visszaigazoljuk.
A tanfolyamok díjának kiegyenlítése átutalási számla ellenében átutalással, illetve a 
helyszínen kézpénzfizetési számla ellenében, kézpénzfizetéssel lehetséges. 
Az egész napos tanfolyamok díja az ebéd árát, kávét, üdítőt is tartalmazza.
A HUNGARNET egyesület az egyesület tagjai részére oktatás támogatás címén 
támogatást nyújt. A támogatás mértéke, a megjelölt tanfolyamok díjának 50%-a, a 
rendelkezésre álló pénzkeret összegéig. (Kb. az első 20-25 hallgató).
A tanfolyamok időtartamára, szállást önköltséges alapon tudunk biztosítani. Szállás lehetőségekről kérésükre e-mail-ben tájékoztatást küldünk. 

A részletes tájékoztató megtalálható: http://www.inka-alap.hu/ címen. Ugyanezen a 
címen lehet interaktívan jelentkezni a tanfolyamokra, "Oktatás", majd "Jelentkezési Lap" fülek alatt. 

Internetes alkalmazások 

Ebbe a csoportba tartozó tanfolyamokra Könyvtári Akkreditációs Szakbizottság - 
által akkreditált programok. A törvény feljogosítja az alapítványt tanúsítvány kiadására, 
amely igazolja a könyvtárosoknak előírt továbbképzés teljesítését.
Az akkreditációt, kötelező továbbképzés címén az 1997. évi CXL. törvény (kulturális 
törvény) hatálya alá tartozó intézmények közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony 
alapján foglalkoztatott közép- és felsőfokú végzettségű szakemberek vehetik igénybe. E 
törvény alá tartozóknak, a tanúsítvány megszerzése érdekében, a tanfolyamok befejezése után, 
az egyes tanfolyamok követelményei szerint eredményes vizsgát kell tenni.
Az „Internet alkalmazások” címszó alatt felsorolt tanfolyamok anyagai logikusan 
egymásra épülnek. Aki nem csak részfeladatok megoldására készül, hanem könyvtár 
informatika területén teljes körű ismeretekre akar szert tenni, annak javasolt, hogy minden 
tanfolyamot végezzen el. Természetesen minden tanfolyam önmagában 
is felkészít egy-egy feladat ellátására.

Személyes információmenedzsment (30 óra 4 nap)

A tanfolyam  ideje: 4 nap. Kezdés időpontja a "Tájékoztató a tanfolyamokról" menűpont alatt tekinthető meg.
A tanfolyam díja: 80,-eFt. A HUNGARNET intézményeknek 50% kedvezményéről a "Tájékoztató a tanfolyamokról" menűpont alatt adunk tájékoztatást

A PIM (personal information management) egy nálunk még alig ismert tudásterület, mely az emberek „digitális környezetének” kézben- és rendbentartásáról szól. A tanfolyam olyan ismereteket oktat, melyek segítségével a résztvevők hatékonyan kezelhetik a saját gépeiken és az Interneten elérhető, számukra releváns információkat, dokumentumokat, és kitér a szemé  lyes adatok védelmére, a mobil eszközökre, valamint a legújabb web2-es alkalmazásokra is.

Főbb témák:

1. A személyes információmenedzsment fogalma, tartalma
- a PIM fogalma
- alapelvei: találjunk meg mindent,  szűrjünk mindent, egységesítsünk mindent, rendszerezzünk mindent, mentsünk mindent, védjünk mindent
- az egyén digitális környezetének határai, jellemzői, problémái, veszélyei

2. Az elektronikus levelezés menedzselése
- az e-mail szolgáltatások működése röviden
- postafiókok létrehozása, beállítása, védelme (jelszókezelés), távoli elérése, átirányítása
- levelező kliensek beállítása, névjegyzékek és levelek exportálása, mentése
- levelezési problémák kezelése
- e-mail címünk védelme, a levélszemét-elleni védekezés
- nagy fájlok küldése
- MIME és UTF8 kódolású levelek visszaalakítása

3. Szöveges dokumentumok kezelése
- szöveges dokumentumok formátumai, előnyök és hátrányok
- offline és online megjelenítők,  szerkesztők (pl. Google Docs), beépülő modulok
- konvertálás a különböző formátumok között (pl. Word->PDF, PPT->HTML)
- ingyenes tárolóhelyek
- metaadatok a dokumentumokban és web-lapokban, címkézés 
- szöveges dokumentumok visszakeresése a weben, a mély weben és a saját gépen
- idegen nyelvű szövegek és weblapok automatikus fordítása
- hivatkozás online dokumentumokra, bibliográfia készítő szoftverek
- szöveges dokumentumok védelme
- szövegek online publikálása, szerzői jogok (Creative Commons)

4. Képi dokumentumok kezelése
- képi dokumentumok formátumai, előnyök és hátrányok
- offline és online megjelenítők és szerkesztők, beépülő modulok
- konvertálás a különböző formátumok között (pl. TIFF->JPG),  képek átméretezése, igazítása 
- ingyenes tárolóhelyek, fotóalbumok, képmegosztók
- metaadatok a dokumentumban vagy a dokumentum mellett
- képi dokumentumok védelme, vízjelkészítés
- képi dokumentumok visszakeresése a weben és a saját gépen

5. Személyes digitális környezet kialakítása
- információgyűjtő eszközök (könyvjelzők és linkmegosztók, RSS és podcast, személyre szabható kereső és személyre szabható böngésző)
- kommunikációs eszközök (üzenetküldők és csevegők, internetes telefon és konferencia, fórumok, listák, közösségi helyek, avatar (vizuális azonosító))
- területfoglalás az Interneten (regisztrálási tanácsok, ingyenes tárhelyek, agregátorok, honlapkészítők, blogszolgáltatók, wikik)
- hasznos „mütyürök” (widgets) és online szolgáltatások (határidőnaptár és időpontegyeztető, projekttervező, beépülő szótár, családfakészítő, személyre szabható térkép, űrlaptervező, honlapforgalom-mérés stb.)
- személyes adatok (privacy) védelme, titkosítás, digitális aláírás
- biztonsági mentés (mentés offline hordozóra és online backup szerverekre), magánarchívum

6. Mobil környezet menedzselése
- mobil eszközök kommunikációs képességeinek és PIM funkcióinak áttekintése
- adatcsere és szinkronizálás mobil eszközök között illetve asztali számítógéppel
- online tárhelyek, képfeltöltés
- mobil keresők, levelezők, térképek, hírek, e-book és egyéb tartalomszolgáltatások,

Tanfolyam előadói: 
Drótos László : Országos Széchényi Könyvtár MEK Osztály. Szakterülete: könyvtár-
informatika, Internet, elektronikus könyvtár, számítógépes tájékoztatás. A MEK szerkesztője. 
Moldován István: Országos Széchényi Könyvtár MEK Osztály. Szakterülete: 
könyvtár-informatika, Internet, elektronikus könyvtár, számítógépes tájékoztatás. A MEK 
szerkesztője. 

 

Minőségbiztosítás, önértékelés (30 óra 4 nap)   

 

  1. 1.        1. Minőségmenedzsment
    1. 1.       Bevezetés

Célja:

A modul célja egyrészről a minőség fogalmának körbe járása, s ezen keresztül a figyelem ráirányítása a minőség kérdésére.

Az új ismeretek szerzése mellett ennek a modulnak kiemelkedő szerepe van a résztvevők előzetes ismereteinek, a minőségfejlesztéssel kapcsolatos attitűdjeinek feltárásában, s a program sikere szempontjából fontos csoportmunka megalapozásában.

 

  1. A program küldetése

 

  1. Feladat: A hallgatók bemutatkozása különös tekintettel a minőségüggyel kapcsolatos attitűdjükre

 

  1.  4. Feladat: kétfős csoportokban a résztvevők fogalmazzák meg, mit is jelent a minőség, s definíciójukat prezentálják a csoportnak; a meghatározásoknak a csoport által legfontosabbnak ítélt elemei kerüljenek fel a táblára, s majd az előadás során ezeket össze kell vetni a szakirodalomban található definíciókkal

 

  1. 2.    Minőségmenedzsment

 Célja:

     A minőségmenedzsmenttel kapcsolatos alapfogalmak megismerése

 Prezentációval támogatott előadás az alábbiakról

  • Alapfogalmak meghatározása (pl. minőségpolitika, minőségtervezés, minőség-ellenőrzés, -szabályozás, -biztosítás, -fejlesztés, -menedzsment
  • Minőségirányítási rendszerek
    • TQM (Total Quality Management): Teljeskörű Minőségirányítás
    • ISO (International Organization for Standardization): Nemzetközi Szabványügyi Szervezet
    • EFQM (European Foundation of Quality Management): Kiválóság Modell
    • CAF (Common Assessment Framework): Általános (Közös) Értékelési Keretrendszer
    • A minőségfejlesztést szolgáló módszerek rövid áttekintése

 

  1. 3.    CAF általában

Cél:

A modul célja a CAF modell bemutatása, a kritériumrendszer megismertetése, az értékelés folyamatának felvázolása annak érdekében, hogy az egyes kritériumok részletes tárgyalása előtt kapjanak a hallgatók egy átfogó képet a rendszerről, annak sajátosságairól, előnyeiről. A csoportos feladatok is ahhoz kívánnak hozzájárulni, hogy megértsék a hallgatók az értékelés logikáját, belső összefüggéseit

  Prezentációval támogatott előadásaz alábbiakról.

    1. A CAF „önállósodása”
  • A CAF alkalmazásának személyi hatálya
  • A CAF alapú önértékelés előnyei és hátrányai
  • A CAF modell bemutatása
  • A szervezeti önértékelés jellemzői
  • A kritériumrendszer
  • A kritérium szintek
  • Önértékelés folyamata
  • Értékelés, pontozás

 

  1. Feladat: Előre kiadott táblázaton az (5) Folyamat adottság összekapcsolása az eredmény kritériumokkal; az adottságok és az eredmények szintetizálása

 

  1. Feladat: A résztvevők kiscsoportokban elkészítik egy-egy kritérium alszíntjeinek logikai kérdéssorát 3 indikátorig bezárólag

 

  1. Módszertani bevezetés

Célja:

Tudatosítani a résztvevőkben a képzés új szakaszának küldetését, azt, hogy egyrészt hogyan és miért szolgálják a szervezeti önértékelés sikerét, másrészt magának a működésnek a kiválóságát az elhangzó – a résztvevők egy részének talán teljesen új - ismeretek, bemutatott módszerek.

 

      Feltáruljanak az egyes könyvtárakban folyó jó gyakorlatokat, illetve a résztvevők megértsék a CAF alapú szervezeti önértékelés lényegét, logikáját és értékteremtő voltát.

 

2.   Vezetési Ismeretek

  1. 1.   Vezetés fogalma

Célja:

A vezetés fogalmának és funkcióinak tisztázása után felhívni a hallgatóság figyelmét arra, hogy milyen intézkedéseket kell megtenni, milyen magatartást kell tanúsítani annak érdekében, hogy az önértékelés során a vezetői tevékenység jó minősítést kapjon.

 

  1. Feladat: a résztvevők csoportos munkában megfogalmazzák a vezetés fogalmát, legfontosabb funkcióit

 

  1. (5-1) A vezetés fogalmi köre - Tudnivalók a hatékony, minőségi vezetősről – prezentációval támogatott előadás
  • A vezetés fogalma
  • A kritérium tartalma
  • A vezetés funkciói
  • A vezetői szerepek

 

  1. (5-2) Vezetési tudnivalók – prezentációval támogatott előadás keretében azoknak a menedzsment ismereteknek a bemutatása, amelyek nélkülözhetetlenek a jó vezetéshez és a sikeres önértékeléshez

1)    Küldetés, küldetésmenedzsment

2)    Jövőkép

3)    Értékrend

4)    Vállalati filozófia

5)    Partnerek

6)    Tervezési rendszer

7)    Szervezeti kommunikáció

8)    Irányítási rendszer

9)    Ellenőrzési rendszer

10) Beszámol(tat)ási rendszer

11) Teljesítményértékelési rendszer

12) Vezetői példamutatás (adekvát vezetési stílusok)

13) Szervezeti kultúra

14) Minőségkultúra

15) Innováció-menedzsment

16) Csapatépítés

 

4. Feladat: ismertessék a résztvevők saját szervezetük küldetésnyilatkozatát, vagy fogalmazzák meg azt saját szavaikkal!

 

5. Feladat: az előadásban elhangzottak alapján fogalmazzák meg a résztvevők saját szervezetük küldetésének legfontosabb ismérveit; változtatási, kiegészítési javaslatok a szervezet küldetésnyilatkozatához

 

6. Feladat: ismertessék a résztvevők saját szervezetük jövőképét

 

7. Feladat: minden résztvevő mutassabe saját szervezete 3 deklarált értékét, majd számoljon be arról, hogy hogyan lesz (válik) a vallott érték követett értékké az adott szervezetben (elvárások, értékelési szempont, motivációs cél, stb.)

 

  1. Feladat: keressünk közösen szegmentálási ismérveket a legfontosabb partneri csoportok homogén csoportokra bontásához (pl. V.I.P. (kiemelt) ügyfelek -Pareto-elv)

 

  1. Feladat: ismertessék a résztvevők, hogy a saját szervezetükben hol és hogyan szabályozott a tervezési folyamat

 

  1. Feladat: ismertessék a résztvevők, hogy milyen kommunikációs csatornákon, milyen eszközök segítségével milyen kör számára milyen információkat ad közre a vezetés saját szervezetükben, s hogy szabályozott, értékelt-e a folyamat

 

  1. Feladat: alakuljanak csoportok és dolgozzanak ki javaslatot egy minőségi teljesítményt nyújtó könyvtár ellenőrzési rendszerére. Határozzák meg, hogy ki, mit mikor, milyen gyakorisággal, milyen formában ellenőrizzen. Az értékelés szempontjai: ki (vezetői, szakmai, önellenőrzés), teljekörűség (az ellenőrzés fő irányai szerint), összhang a szervezeti célokkal, objektivitás, mérési, értékelési módszerek adekvát volta

 

  1. Feladat: minden résztvevő jegyezze fel egy papírra a vezetőjét leginkább jellemző 10-10 pozitív és negatív tulajdonságot, majd az előadás előre haladtával ezen ismérvek alapján tipizálja

 

     13. Feladat: alakuljanak csoportok, s közösen tegyenek javaslatot a szervezeti kultúra feltérképezését szolgáló kérdésekre (vizsgálandó területekre). Értékelés: a szervezeti kultúra fogalmának, típusainak, jellemzőinek megismerése után a kérdések teljeskörűségének vizsgálata

  1. Feladat: ismertessék a résztvevők saját szervezetük minőségpolitikáját és minőségcéljait; nevezzék meg a forrást (ahogyan és ahonnét tudomást szereztek ezekről)

 

  1. Feladat: a résztvevők közös munkában határozzák meg egy új könyvtári szolgáltatás kialakításának ajánlott menetét (folyamatát). Értékelés: vessük össze a javaslatot az termékinnovációs folyamat elméleti lépéseivel

 

  1. Feladat: a résztvevők közös munkában gyűjtsék össze, hogy mi a különbség egy szervezeti egység (csoport) és egy csapat működése között

 

  1. Feladat: közös munkában összegyűjteni azokat a körülményeket, amelyek erősítik egy csoporton belül a kohéziót

 

18. Feladat: gyűjtsük össze a könyvtárak működését meghatározó paradigmákat. Közösen értékeljék a csoport tagjai, hogy ezek mennyire szolgálják a kiváló működést, a minőségkultúra építését

 

19. (5-3) A vezetés kritériumrendszere a KKÉK alapján - prezentációval támogatott előadás

 

20. Feladat: alakuljon 5 csoport; mindegyik csoport tegyen javaslatot egy-egy alkritérium indikátoraira, majd az előadás aktuális részénél mutassa be javaslatait a bizonyítékok lehetséges körével együtt

 

21. Feladat: vizsgálják meg közösen a résztvevők, hogy egy-egy kritérium kiváló teljesítéséhez rendelkeznek-e a szükséges ismeretekkel (visszajelzés a napi munka hasznosságáról)

 

2. Stratégia és tervezés

Célja:

Ebben a modulban a stratégiai döntéshozatal legismertebb és legtöbbször alkalmazott módszerét (SWOT analízis) veszik a hallgatók górcső alá, miután a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy számos szervezetben helytelenül alkalmazzák e módszert, s nem viszik végig a közös gondolkodást

 

  1. (6) Stratégia és tervezés – prezentációval támogatott előadás
  • A stratégiaalkotás folyamata
  • SWOT analízis (Benne: STEEP analízis, kulcsfontosságú sikerkritériumok, Porter-féle öttényezős modell, erőforrás-elemzés)
  • Lehetséges alap-, verseny- és funkcionális stratégiák fajtái
  • A tervezési tevékenység
  • Tervezést támogató módszerek

-       Benchmarking

-       Problémafa

-       Célfa

-       Halszálka diagramm

-       Gantt-diagram

-       Intézkedések tervezése

-       Logikai keretmátrix

  • KKÉK értékelési kritériumok

 

  1. Feladat: alakuljanak csoportok, s indokolják meg, hogy miért a küldetés és a jövőkép a stratégiaalkotás első lépése, kiindulópontja. Értékelés: a küldetésről szóló részben tanultak alapján felismerték-e a csoportok, hogy a küldetés kijelöli a szervezet működése szempontjából releváns környezetet?

 

3. Feladat: a résztvevők azonosítsák iparágukat; gyűjtsék össze az adott iparág kulcsfontosságú sikertényezőit

 

4. Feladat: számoljanak be a résztvevők, hogy kik a legfontosabb versenytársai a szervezetüknek, milyen ismérvek alapján kerültek meghatározásra, s ismertek-e a szervezet tagjai előtt

 5. Feladat: alakuljon 4 csoport; mindegyik csoport tegyen javaslatot egy-egy alkritérium indikátoraira, majd az előadás aktuális részénél mutassa be javaslatait a bizonyítékok lehetséges körével együtt

 

6. Feladat: vizsgálják meg közösen a résztvevők, hogy egy-egy alkritérium kiváló teljesítéséhez rendelkeznek-e a szükséges ismeretekkel

 

  1. 3.     Humán erőforrás tervezés
    1. 1.    Emberi erőforrások

Célja:

A modul célja ráirányítani a figyelmet azokra a humánmenedzsment módszerekre, eszközökre, amelyek segítségével javítható a legfontosabb erőforrás, azaz az emberek hatékonysága.

 

  1. (7) Emberi erőforrások - Tudnivalók a szervezet legfontosabb erőforrásának hatékony menedzselése érdekében szolgálandó a működés minőségének javítását is - prezentációval támogatott előadás. Az érintett témák:
  • A fogalom meghatározása és a kulcsfontosságú ismérvek a KKÉK alapján
  • Az önértékelők számára hasznos menedzsment ismeretek
    • Az emberi erőforrás tervezése
    • Személyzeti információs rendszer
    • Munkaerő-tervezés
    • Munkakörelemzés
    • Munkakör-specifikáció
    • A munkaköri leírással szemben támasztott követelmények
    • Munkakör-értékelés
    • A delegálás
    • A teljesítményértékelés
    • A teljesítményösztönzés
    • A munkakör-gazdagítás
    • Mentorálás
    • Karriertervezés és életpálya-menedzselés
    • A magánélet és a munkahely harmonizációja
    • Egyenlő bánásmód
    • KKÉK értékelési kritériumok

 

 2. Feladat: ismertessék a résztvevők a saját szervezetüknél folyó munkaerő-tervezési gyakorlatot; közösen gyűjtsék össze a követendő jó gyakorlatokat

 3, Feladat: a munkakör-elemzés lehetséges módszereinek összegyűjtése a résztvevők ismeretei alapján

  1. Feladat: közös munkába gyűjtsék össze a résztvevők az általuk ismert, illetve a saját szervezetüknél alkalmazott teljesítményértékelési szempontokat

 

  1. Feladat: számoljanak be a résztvevők, hogy mikor és milyen formában kértek tőlük önértékelést, hogyan értékelik ennek szerepét a munkájuk és személyük megítélése szempontjából, s kaptak-e visszacsatolást

 

  1. Feladat: közös munkában gyűjtsék össze a résztvevők a szervezetüknél alkalmazott motivációs eszközöket, csoportosítsák őket (pozitív/negatív, anyagi/nem anyagi, egyéni/csoportos), s tegyenek javaslatot további eszközökre           

 

  1. Feladat: alakuljon 4 csoport; mindegyik csoport tegyen javaslatot egy-egy alkritérium indikátoraira, majd az előadás aktuális részénél mutassa be javaslatait a bizonyítékok lehetséges körével együtt

 

  1. Feladat: vizsgálják meg közösen a résztvevők, hogy egy-egy alkritérium kiváló teljesítéséhez rendelkeznek-e a szükséges ismeretekkel

 

  1. 2.    Partnerkapcsolatok és erőforrások

Célja:

A modul célja olyan módszerek és ismeretek bemutatása, amelyek segítségével egyrészt hiteles képet kaphat a szervezet a számára legfontosabb célcsoportok elégedettségéről, igényeiről, másrészt felhívják a figyelmet a működés javításának olyan lehetőségeire, amelyek a tapasztalatok szerint gyakran elkerülik a vezetés figyelmét

 

  1. A partnerkapcsolatok és erőforrások – Hogyan kell egy szervezetnek menedzselnie, illetve fejlesztenie anyagi és nem anyagi természetű erőforrásait a kiválóság eléréséhez – az előző modulokban elhangzott ismereteket kiegészítő, prezentációval támogatott előadás az alábbi témákról:
  • A fogalom meghatározása és a kulcsfontosságú ismérvek a KKÉK alapján
  • Az önértékelők számára hasznos menedzsment ismeretek
    • A partnerkapcsolatok fejlesztése a folyamatmenedzsment eszközeivel
    • Primer információ a fogyasztói elégedettségről - Mystery shopping
    • A fogyasztói elégedettség elemzése - Vevői ablak
    • Partnerkapcsolatok fejlesztése - az „összekötő” vezetői szerep tudatos betöltése révén
    • Partnerkapcsolatok fejlesztése - a „szóvivő” vezetői szerep tudatos betöltésével
    • Speciális fogyasztói igények kielégítése - akadálymentesség
    • A tudásmegosztást szolgáló gyakorlatok kialakítása
    • Erőforrásleltár
    • Erőforrásterv
    • Pénzügyi terv
    • A (működési) bevételek növelése
    • Árképzésnél figyelembe veendő és eldöntendő kérdések
    • Hasznos lépések a gazdálkodás hatékonyságának javítására
    • KKÉK értékelési kritériumok

 

  1. Feladat: közös munkában a csoport állítsa össze egy mystery shopping akció lehetséges (a szervezet értékelése számára is hasznos) kérdéseit, illetve megfigyelési szempontjait; a feladat célja a módszer értékeinek tudatosítása

 

  1. Feladat: milyen személyes tulajdonságokkal, kompetenciákkal kell rendelkeznie a vezetőknek az összekötő szerepkör megfelelő betöltése érdekében; a feladat célja ráirányítani a figyelmet arra, hogy a vezetői kompetenciák fejlesztése tulajdonképpen a szervezet absztrakt erőforrásainak fejlesztését jelenti

 

  1. Feladat: a csoport közös munkában további hatékony módszereket gyűjt össze a szervezeten belüli tudásmenedzselés, illetve tudásmegosztás szolgálatában

 

  1. Feladat: a résztvevők ismertetik, hogy saját szervezetük milyen megoldásokat talált a bevételek növelésére, s tapasztalataikat megosztják a csapat tagjaival

 

  1. Feladat: közös munkában a gazdálkodás hatékonyságát javító megoldások felvázolása

 

  1. Feladat: alakuljon 4 csoport; mindegyik csoport tegyen javaslatot egy-egy alkritérium indikátoraira, majd az előadás aktuális részénél mutassa be javaslatait a bizonyítékok lehetséges körével együtt

 

  1. Feladat: vizsgálják meg közösen a résztvevők, hogy egy-egy alkritérium kiváló teljesítéséhez rendelkeznek-e a szükséges ismeretekkel

 

  1. 3.    Folyamatok

Célja:

Célja a folyamatközpontú gondolkodás megismertetése a hallgatókkal. Ennek érdekében olyan fogalmakat tisztáz a tananyag, mint a folyamatok típusai, a folyamatok javításának, elemzésének, leírásának módszerei, majd számba veszi a KKÉK alapján az önértékelés tárgyát képező indikátorok lehetséges körét

 

  1. Prezentációval támogatott előadás az alábbiakról
  • Meghatározás és kulcsfontosságú ismérvek a KKÉK-ben
  • Fogalom
  • Folyamatszabályozás
  • A folyamatközpontú működés fő jellemzői
  • folyamatok típusai
  • folyamatleltár
  • TQM vs. BPR
  • Folyamatábrák és –leírások
  • KKÉK értékelési szempontok

 

  1. Feladat: alakuljon 3 csoport; mindegyik csoport tegyen javaslatot egy-egy alkritérium indikátoraira, majd az előadás aktuális részénél mutassa be javaslatait a bizonyítékok lehetséges körével együtt

 

       3. Feladat: vizsgálják meg közösen a résztvevők, hogy egy-egy alkritérium kiváló teljesítéséhez rendelkeznek-e a szükséges ismeretekkel

  1. 4.    Eredmények

Célja:

A modul célja a KKÉK alapján bemutatni az eredménykritériumok mibenlétét, kapcsolatát az adottságokkal. A kétféle indikátor – mért értékek és teljesítménymutatók - megismerése után azoknak az információknak a számbavétele, amelyek az egyes kritériumok esetében megmutatják az eredményeket

 

  1. Prezentációval támogatott előadás az alábbiakról
  • Bevezető gondolatok
  • 6. kritérium - A szolgáltatást igénybevevőkkel kapcsolatban elért eredmények
  • A szolgáltatásminőségről általában
  • 7. kritérium - A munkatársakkal kapcsolatos eredmények
  • 8. kritérium - A társadalmi környezetre gyakorolt hatás eredményei
  • 9. kritérium - A szervezet kulcsfontosságú eredményei

 

4. Önértékelés

 

  1. 1.    A Könyvtári Minőségi Díj és a Minősített Könyvtár

Célja:

A könyvtári minőségfejlesztés, minőségbiztosítás jogi keretei: a Minősített Könyvtár cím és a Könyvtári Minőségi Díj szempontjainak, követelményeinek megismerése

 

A Minősített Könyvtári cím és a Könyvtári Minőségi Díj– prezentációval támogatott előadás

  • Jogi háttér
  • A minősítési eljárás – Könyvtári Minőségügyi Bizottság
  • A minősítési eljárás – a szakértők
  • A Minősített Könyvtár cím: feltételek, az elbírálás folyamata
  • A Könyvtári Minőségi Díj: feltételek, az elbírálás menete
  • Az eljárás pályázati díja

 

  1. 2.    Az önértékelés lebonyolítása

Célja:

Az önértékelés, mint a minőségfejlesztési tevékenység megvalósításának eszköze: az önértékelés elvégzésének gyakorlati megvalósítása, alkalmazási kompetencia fejlesztése, a PDCA elv alkalmazása a minőségfejlesztési tevékenység során

 

  1. Feladat: Saját intézmény lehetséges kötelező és ajánlott dokumentumainak (egyéb bizonyítékainak) összegyűjtése egyéni munka keretében, beszámolás az eredményről, a jó gyakorlatok megosztása

 

  1. Feladat: Csoportos munka keretében egy-egy adottságkritérium értékelése, lehetséges pontozása, beszámolás

 

  1. 3.    Az önértékelés összefoglalása: önértékelés a gyakorlatban – prezentációval támogatott előadás
  • Az önértékelés előkészítése:
    • kompetenciafejlesztés,
    • az értékelési útmutató testre szabása,
    • szervezeti keretek kialakítása,
    • munka- és kommunikációs felület meghatározása,
    • kommunikáció megtervezése
    • Az önértékelés munkamenete
      • egyéni értékelés
      • csoportos értékelés
      • pontozás
      • Az Intézkedési terv

 

                                                       

Iránytű a kézbe – stratégia és tervezés

(tréning könyvtári vezetőknek és munkatársaknak)  (30 óra 4 nap) 

   

(1) modul – Ráhangolódás

 A modul célja: program küldetésének és a várt eredményeknek a megfogalmazása, a csapat figyelmének ráirányítása az együttműködés fontosságára az eredményes tréning érdekében; a küldetés gondolatának bevezetése játékos formában.

 A modul tartalma:

  1. 1.         A program küldetésének rövid ismertetése
  1. Paradigmáink - Mindenki idézetekkel (bölcsességekkel) fogalmazza meg élete paradigmáit, azaz azokat az állításokat, amelyek gondolkodásának, magatartásának kiinduló pontjait jelentik.
  1. Munkacsoportok kialakítása, az együttműködés szabályainak lefektetése

Összesen:

(2) modul – A küldetés felülvizsgálata

 A modul célja: annak vizsgálata, hogy a „mi dolgunk a világon” kérdésre adott korábbi válasz (küldetésnyilatkozat) a jelen körülmények között pontosan jelöli-e ki a szervezet legalapvetőbb céljait, vagy módosításra szorul.

 A modul tartalma:

  1. Elméleti bevezető – a küldetés fogalmi köre, küldetésmenedzsment
  1. Hazai és nemzetközi trendek vizsgálata a könyvtárak világában (EU és nemzeti fejlesztés, könyvtári törvény, országos könyvtári stratégia, nemzetközi trendek, stb.)
  1. Az alapítói szándék vizsgálata
  1. A küldetést leíró - az előadásban bemutatott - további elemek (kielégített szükségletek, tevékenységi kör, értékek, stratégiai fókusz, közös hiedelmek, érintettek, arculat) vizsgálata
  1. A például szolgáló könyvtár küldetésének újrafogalmazása, majd a változtatásoknak a szervezet életére gyakorolt (valószínűsíthető) következményeinek, hatásainak megfogalmazása

Összesen:

(3) modul – A key success factors meghatározása

 A modul célja: azoknak a tényezőknek az azonosítása, amelyek meghatározzák az adott tevékenységi területen egy szervezet sikerességét a stratégiai időtávon belül

 A modul tartalma:

  1. 1.      Elméleti bevezető
  2. 2.      Az iparági (továbbiakban: kultúrális szektor) vezető szervezetek azonosítása és stratégiai céljaik, szervezeti politikáik, tevékenységük elemzése
  3. 3.      A minta szervezet (könyvtár) felülvizsgált küldetése alapján közvetlen  versenytársainak azonosítása, tevékenységük elemzése
  4. 4.      A kultúrális szektorra jellemző kulcsfontosságú sikertényezők meghatározása
 
 
 

Összesen:

(4) modul – Jövőkép

 A modul célja: a minta szervezet újragondolt küldetéséből kiindulva és az iparági sikertényezőkre alapozva egy vonzó és inspiráló jövőkép megrajzolása

 A modul tartalma:

  1. 1.      Egy jövőkép megálmodása és prezentálása (a feladat szólhat különböző időtávra is)

  

  1. 2.      A követendő jövőkép meghatározása, megfogalmazása; összevetése a korábbi (deklarált) jövőképpel

 

Összesen:

(5) modul – Ráhangolódás

 A modul célja: a napot meghatározó közös, csoportos munka megalapozás egy, az együttműködés fontosságát bizonyító játékkal

 A modul tartalma:

  1. 1.      Kirakójáték

 

Összesen:

(6) modul – Mikrokörnyezet elemzése

 A modul célja: az iparág kínálta lehetőségek és veszélyek feltárása a stratégiaalkotáshoz

 A modul tartalma:

  1. 1.      A SWOT analízisnek mint a stratégiaalkotás alap módszerének bemutatása

 

  1. 2.      Elméleti bevezető előadás az iparági mikrokörnyezet elemzésére ajánlott módszerről (Porter-féle öttényezős modell)

 

  1. 3.      A Porter-féle öttényezős modell alapján a működési terület (iparági mikrokörnyezet) elemzése

 

  1. 4.      A lehetőségek és veszélyek azonosítása I.

 

  1. 5.      A mikrokörnyezetből adódó lehetőségek és veszélyek értékelése a stratégiai döntéshozatal szempontjából

 

Összesen:

(7) modul – Makrokörnyezeti elemzés

 A modul célja: a működési környezet releváns tényezőinek azonosítása, a trendek (várható változások) irányának és mértékének meghatározása

A modul tartalma:

  1. 1.      Elméleti bevezető a makrokörnyezeti elemzés ajánlott módszeréről (STEEP analízis)
  2. 2.      A STEEP analízis elvégzése

 

  1. 3.      A lehetőségek és veszélyek azonosítása II.

 

  1. 4.      A makrokörnyezetből adódó lehetőségek és veszélyek értékelése a stratégiai döntéshozatal szempontjából

 

Összesen:

(8) modul – Ráhangolódás

 A modul célja: játékok segítségével a nap fő témájának – a belső, szervezeti környezet, azaz az erőforrások elemzésével kapcsolatos téma - bevezetése; a figyelem ráirányítása a szervezeti erőforrások minőségének fontosságára

 A modul tartalma:

  1. 1.      1+1 – játék az együttműködés, a csapaton belüli munkamegosztás fontosságáról
  2. 2.      Lottónyeremény – innováció a szervezetben
  3. 3.      Szent tehenek
 
 

Összesen:

(9) modul – Erőforráselemzés

 A modul célja: a szervezet – stratégiaalkotás szempontjából releváns - erősségeinek és gyengeségeinek meghatározása

 A modul tartalma:

  1. 1.      Elméleti bevezető a szervezeti erőforrások mibenlétéről, elemzésük hasznos módszereiről
  2. 2.      A technikai/technológiai, pénzügyi és humán erőforrások jellemzése a például szolgáló könyvtárnál, az eredmények összevetése a korábbiakban kiválasztott versenytársakéval; az erősségek és gyengeségek azonosítása

 

  1. 3.      Az absztrakt erőforrások meghatározása és értékelésének lehetőségei; annak vizsgálata, hogyan hasznosíthatók egy CAF alapú szervezeti önértékelés megállapításai
  2. 4.      Az erősségek és gyengeségek értékelése (súlyozása) az előzőekben meghatározott key succes factors alapján

 

Összesen:

(10) modul – SWOT mátrix megrajzolása

 A modul célja: a stratégiai döntéshozatal közismert módszerének alkalmazásával a stratégiai fő irányok kijelölése

 A modul tartalma:

  1. 1.      Elméleti bevezető a SWOT matrix mint módszer értékteremtő voltáról, a módszer mibenlétéről
  2. 2.      A például szolgáló könyvtári szervezet SWOT matrixának megrajzolása
 

Összesen:

(11) modul – Ráhangolódás - Tanmesék

 A modul célja: tanmesék segítségével felhívni a résztvevők figyelmét a stratégiai és egyéb döntéshozatalnál mérlegelendő szempontokra, a gondolkodás rugalmasságának fontosságára

 A modul tartalma:

  1. 1.      Tanmese: A kompromisszum
  2. 2.      Tanmese: Mindenki vagy senki
  3. 3.      Tanmese: Prioritások
 
 

Összesen:

(12) modul – A szervezeti célrendszer meghatározása

 A modul célja: a szervezeti célrendszer, célhierarchia megrajzolása

 A modul tartalma:

  1. 1.      Elméleti bevezető a szervezeti célok típusairól, a célok kapcsolatának rendszeréről
  2. 2.      A például szolgáló szervezet ajánlott alapstratégiájának meghatározása
  3. 3.      A lehetséges funkcionális stratégiák meghatározása
 

 

  1. 4.      A például szolgáló könyvtári szervezet által követendő (ajánlott) versenystratégia meghatározása

 

Összesen:

(13) modul – Intézkedési és munkaterv összeállítása

 A modul célja: a szervezeti célok megvalósítását szolgáló intézkedések meghatározása, a feladatok azonosítása, ütemezése figyelemmel az erőforrásigényekre is, a kockázatok elemzése

 A modul tartalma:

  1. 1.      Elméleti bevezető – tervezési alapismeretek

 

  1. 2.      Intézkedési terv készítése
  2. 3.      Munkaterv készítése
 

Összesen:

(14) modul – Számonkérés

 A modul célja: a stratégiaalkotásról tanult elméleti ismeretek elsajátításának mérése

 A modul tartalma:

  1. 1.      Feladatlap kitöltése

 

  1. 2.      Feladatlap kiértékelése, visszajelzés

 

                          

 Digitális írástudástól az információs műveltségig  (30 óra 4 nap)

 

1. Terminológiai kérdések, információkeresés, továbboktatás.

 1.1 Hányféle írástudás (műveltség) van?

Célja: A hallgatók ismerjék meg az információs műveltség, médiaműveltség, digitális írástudás alapfogalmait, ide értve a terminológia következetlenségeit is

Témakörök megjelölése:

  1. Hányféle írástudás (műveltség) van?
  2. Az előzmény: a felhasználóképzés
  3. Az információs műveltség meghatározása
  4. Az írástudás, a funkcionális írástudás és az írástudás új formái
  5. Médiaműveltség
  6. A digitális írástudás
  • Leszűkítő és átfogó értelmezés:
  • A technológia szerepe
  1. Kinek kell, miért, és ki oktassa?
  2. A kritikai gondolkodás szerepe
  3. Egy példa a digitális írástudás értelmezésére (csoportmunka és vita)

 

 1.2. Az adat-írástudás

Célja: A hallgatók ismerjék meg a kutatási (és egyéb) adatoknak az információszolgáltatásban bekövetkezett szerepváltását, megnövekedett fontosságát és az ezzel kapcsolatos könyvtári-könyvtárosi feladatokat.

Témakörök megjelölése:

  • Az adatok köre és fontossága
  • Az adatok kezelése
  • Az adat-írástudás

 

1.3.Információkeresés bibliográfiai adatbázisokban és keresőmotorokkal. Mi a különbség?

 Célja: A hallgatók ismerjék meg az bibliográfiai adatbázisokban és keresőmotorokkal történő információkeresés közötti különbségeket, valamint ennek összefüggését az információs műveltségel

Témakörök megjelölése:

  1. Milyen a keresés a bibliográfiai adatbázisokban?
  2. Az internetes keresők (keresőgépek, kereső motorok, search engines) használatának előnyei és hátrányai
  • ·         A nem ellenőrzött tartalom problémája
  • ·         A keresés pontossága és teljessége
  • ·         A „kényelmes” keresés
  • ·         Az indexek megtekintésének hiánya
  • ·         Mire jó a haladó (speciális) keresés?
  • ·         A Goole és a többi kereső (http://www.google.com/; http://search.yahoo.com/
  • A szakterületi keresőszolgálatok: Google Tudós, Scirus (http://scholar.google.com/; http://www.scirus.com/)

 1.4. Az információs műveltség pedagógiájáról

Célja: A hallgatók pedagógiai ismeretére alapozva áttekintést ad az információs műveltséggel kapcsolatos pedagógiai nézetekről. A tantervi egység lehetővé teszi az ezekkel kapcsolatos ismeretek felfrissítését és bővítését.

Témakörök megjelölése:

  • Kihívások
  • Keretrendszerek és magas szintű készségek
  • A konstruktivista tanulásfelfogás
  • Kritikai gondolkodás és kritikai írás
  • Önszabályozás
  • Információs műveltségi foglalkozások tervezése

1.5. Információs műveltségi foglalkozások tervezése

Célja: Az elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazása

Témakörök megjelölése:

Ötletbörzét követően a hallgatók kiscsoportos munkával összeállítanak egy-egy, az információkeresés valamely vonatkozásával kapcsolatos, általános-, vagy középiskolai, egyetemi, vagy tanfolyami foglalkozás rövid tematikáját (óravázlatát).

1.6. A napi munka értékelése

Célja: A napi munka értékelése, az esetleges hiányok felfedése

Témakörök megjelölése:

Az elvégzett munka haszna és lehetséges felhasználásai

 

2. Digitális olvasáskultúra. Az e-könyv gyakorlata. E-book eszközök. Elektronikus tartalom elérése könyvtári keretekben. Új e-könyves szolgáltatások, üzleti kezdeményezések

2.1. Az e-könyv története. Az e-könyv és a hypertext teoretikusai, jelentős alakjai

Célja: bemutatni – nagyon kivonatosan és érthető moderálásban – az e-szövegek tudományos megközelítését hermeneutikai és filológiai szempontból. Az elméleti bevezetés után az e-könyv történetének feldolgozása. A hallgatóknak képet kell kapniuk arról, hogy az elektronikus szöveg nem egyenlő a web lapok kommercializált világával, a hálózati kommunikáció pillanatokra élő szöveges leágazásaival (fórum, komment, e-mail).

Témakörök megjelölése:

  1. McLuhan. Technikai determinizmus
  2. Manuel Castells. A hálózatiság korszaka
  3. Michael Hart. Az első e-könyv, a Gutenberg projekt
  4. Alan Kay. Dinabook, a tablet, az e-reader, és a note-book első verziója
  5. Kulcsár Szabó Ernő. Laikus olvasás. Műveltségi irodalomeszmény válsága
  6. Globális e-könyv és e-könyv-olvasó (e-reader) történelem
  7. A magyar e-könyv fejlődés jelentősebb állomásai

 

2.2. E-könyv vs. papírkönyv, e-olvasás vs. hagyományos olvasás

Célja: A tanegység célja: megismertetni hallgatókkal a nagy globális könyves folyamatokat a realitások alapján, rámutatva az e-könyv olvasáshoz kötődő hiedelmekre, nem megalapozott előítéletekre

Témakörök megjelölése:

A könyvtári munka alapja az e-könyvek vonatkozásában sem lehet más, mint a nyomtatott könyvek esetében: valós anyagismeret, a digitális műveltségi termékek általános és – specializálódást követően – szakterületi ismerete.

Az adatok prezentálása lehetőséget ad a digitális könyvkultúra hazai és nemzetközi helyzetének feltérképezésére, a főbb digitális műfaji elterjedtségek beazonosítására.

  1. 1.       Print és e-könyvek szembeállításának kísérletei
  2. 2.       E-könyv olvasás elterjedtségének nemzetközi adatai
  3. 3.       Hányan olvasnak e-könyvet Magyarországon?
  4. 4.       Az e-könyv olvasás eszközei: e-reader-ek és olvasásra is használt egyéb IT-eszközök

    A felhő-alapú könyvstratégia és néhány jellemzője

2.3.E-könyvkiadás és elektronikus publikálás

Célja: Megértetni a halgatókka, hogy az e-book szerves folytatása a nyomtatott könyvnek tartalmi és formai értelemben. Gazdasági-menedzselési szempontból szintén.

Témakörök megjelölése:

A kiadói, terjesztői, kereskedői konstrukciók tovább élnek, a technikai fejlődés hozta változásoknak megfelelően azonban módosulva, átalakulva. Mit jelent ez az e-könyv mai helyzetében? A tanegység szemlélteti a hagyományos könyvüzlet kereteinek alkalmazkodását az informatikai lehetőségekhez, illetve bemutatja a gyökeresen új könyvüzleti képződményeket.

  1. 1.        Az elektronikus könyv fogalma, új e-könyves terminológiák
  2. 2.        Hogyan látják az olvasók? Mit értenek e-könyv alatt?
  3. 3.        Az e-olvasás néhány jellemzője. Olvasási képlet, olvasási tempó az e-könyvben, az e-szövegekkel kapcsolatos szövegértési felmérések következtetései
  4. 4.        E-bibliofília: élménymegosztás, jegyzet- és kijelölés továbbítás, dinamikus címlap, e-dedikáció, könyv-trailer

 Gyakorlat

  1. e-könyvek felismerése, típusainak és formátumainak megkülönböztetése
  2. e-könyvek letöltése a különböző metodikájú eszközökre (e-reader, tablet, PC, telefon…)
  3. e-könyvek konverziója: pl. word-ból ePub,  HTML-ből PRC
  4. E-könyv könyvtárak kezelése, globális, európai, hazai e-könyvtárak állományának ismerete és kezelése

 Versgenerátor és más számítógépes irodalmi műfajok

2.4. E-book kereskedelem és kölcsönzés, e-könyvbeszerzés

Célja: bemutatni az e-könyvhöz jutás (szabad letöltés, vásárlás, kölcsönzés) legáltalánosabb módjait

Témakörök megjelölése:

A  gyakorlatban az e-könyv megvásárlása, letöltése, tárolása nem kíván speciális informatikai jártasságot.

Az e-könyv forgalmazás új konstrukció, a könyvtári kölcsönzéshez hasonló, de mégis más alapokon működő ingyenes, illetve fizetős szolgáltatás

  1. Pulton az elektronikus könyv: hogyan és kitől vásárolható az e-tartalom?
  2. Magyar nyelvű könyvek beszerzése nemzetközi portálokról
  3. E-könyv kölcsönzés, szöveg-lízing, text-bérlet
  4. Előfizetői könyvkonstrukciók

Illegális könyvletöltés.

3. Információs környezet menedzselése

Célja: Az információs környezetünk  bemutatása

3.1. Az információs környezet menedzselési szintjei

Célja: Az információs környezetünk komplexitásának bemutatása és annak tudatosítása, hogy ezt különböző szinteken hatékonyan menedzselni kell.

Témakörök megjelölése:

- Az analóg és a digitális információs környezet elemei, utóbbi jellemzői (problémák, veszélyek)

- Az információs túlterhelés és kezelésének eszközei

- A személyes (PIM) és a csoportos (GIM) információmenedzsment fogalma és tartalma

- A PIM 6 alapelve, egy saját PIM stratégia kialakításának szükségessége

- Az intézményi szintű tudásmenedzsment (KM) fogalma és tartalma

3.2. Az információ digitális körforgása: Gyűjtés és szűrés

Célja: A tudatos internet- és információforrás-használat propagálása, hasznos megoldások megismerése a hatékony informálódáshoz és információgyűjtéshez.

Témakörök megjelölése:

- A webes információforrások fajtái megtalálhatóság és megbízhatóság szerint. A felszíni web, a webkettő, a mélyweb és a szemantikus web jellemzői

- Keresőügynök szoftverek a weben (Copernic Agent, Quintura Search) és a saját gépen (Copernic Desktop Search, GoogleDesktop) való kereséshez

- Automatikus témafigyelő (Google Alert, GigaAlert) és változásfigyelő (ChangeDetection) eszközök, RSS kliensek/aggregátorok/könyvjelzők

- Böngészők optimális beállítása különböző típusú internet-használathoz

- Szöveg és kép másolása/mentése weboldalakról

- Beépülő modul bibliográfiai adatok gyűjtéséhez (Zotero) és médiatartalmak mentéséhez (DownloadHelper)

- Tartalomszűrő (Dolphin Knight), reklámblokkoló (Adblock Plus) és Flash-letiltó (Flashblock) modulok

3.3. Az információ digitális körforgása: Tárolás és rendszerezés

Célja: A digitális adatok, dokumentumok és egyéb állományok optimális és a visszakereshetőséget megkönnyítő tárolási módjainak megismerése

Témakörök megjelölése:

Tárolóeszközök fajtái, jellemzői, felhasználási területei

- Tárolási és mentési stratégia kialakítása

- Optimális (lehetőleg nyílt) fájlformátumok különböző típusú digitális objektumokhoz

- Rendszerező technikák: fájlnév konvenciók, könyvjelzőzés, címkézés, metaadatolás, katalogizálás

- Házi e-könyvtár kialakítása (Calibre)

- Bibliográfia-menedzser (BibMe)

3.4. Az információ digitális körforgása: Szerkesztés, konvertálás

Célja: Különféle fájlformátumokhoz használható szerkesztő és konvertáló eszközök megismerése

Témakörök megjelölése:

- A konvertáláskor felmerülő problémák (ékezetkódolás, minőségromlás, kompatibilitás)

- Univerzális konverterek (Online-Convert, Zamzar, Free File Converter, DocsPal)

- PDF készítő (PDF REdirect), szerkesztő (CutePDF Editor) és konvertáló (Free PDF To Word Converter)

- Offline (Irfanview) és online (Pixlr, Picadilo) képszerkesztők és konvertálók

3.5. Az információ digitális körforgása: Továbbítás, megosztás, védelem

 Célja: Az információs írástudás magasabb szintjét és az információs ciklus lezárását a saját készítésű új vagy az átalakított digitális tartalmak megosztása/továbbosztása jelenti. E modul az ehhez szükséges ismereteket foglalja össze.

Témakörök megjelölése:

- Webcímek megállapítása (pl. keretes oldalaknál vagy adatbázisoknál), lerövidítése (href.hu, TinyURL, Google Shortcuts) és megosztása (AddThis)

- Hivatkozás elektronikus forrásokra

- Nagy fájlok küldése (MammutMail, Filemail)

- Fájlmegosztó szolgáltatások különféle dokumentumtípusokhoz (pl. SlideShare, Scribd, Instagram)

- Dokumentumok védelme a nem kívánt felhasználási módok ellen (titkosítás, DRM, vízjelezés, Creative Commons)

4. Informatikai megoldások mindennapos feladatokhoz

Célja: A mindennapi feladatokhoz szükséges eszközök és lehetőségeg gyakorlati elsajátjtása

4.1. Offline és online eszközök fajtái, megtalálásuk, használatuk

Célja: Az eszközök sokféleségének áttekintése információs feladataink megoldása érdekében. Az eszközök lehetséges forrásai, tájékozódás, felhasználási módozatok.

Témakörök megjelölése:

  • Fizetős és ingyenes eszközök az információs feladatok szolgálatában;
  • Online és offline eszközök, szoftverek, összehasonlításuk;
  • Tájékozódás és a szoftverek lehetséges forrásai (hírportálok, szoftverarchívumok);
  • Egy-két konkrét probléma megoldása, a megfelelő eszköz megkeresésével és alkalmazásával.

4.2. Élet a felhőben

Célja: A felhőalapú technológia ismertetése, néhány eszköz, szolgáltatás gyakoroltatása

Témakörök megjelölése:

  • A felhőalapú technológia bemutatása, előnyei, veszélyei, alkalmazhatósága.
  • Néhány példa a felhő szolgáltatásokra (pl. online dokumentum konverzió-, -képszerkesztés).
  • Egy komplex felhőszolgáltatás néhány elemének bemutatása, kipróbálása (Google szolgáltatások – iroda, adattárolás, naptár hírfigyelés).

4.3. Élet mobilon

Célja: A különböző mobil eszközök, jellemzőik, használatuk bemutatása

Témakörök megjelölése:

  • Mobil eszközök és operációs rendszerek, fejlődési tendenciák;
  • A mobil eszközök jellemző használata, szolgáltatásai (pl. e-mail, fotó, közösségi hálózatok, böngészés, zene).
  • QR kódok, használata, alkalmazása.
  • Alkalmazások telepítése, alkalmazás boltok használata.
  • A mobil eszközök kapcsolódásai (adatcsere, kábellel, kábel nélkül)

                        

Elektronikus könyv (30 óra 4 nap)

 

  1. A tantervi egység, modul megnevezése:

Az elektronikus könyv fogalma, karakterisztikája, mai helyzete

Az első tantervi egység óraszámai összesen:

  1. A tantervi egység része (tantárgy)

Az elektronikus könyv története. Az e-könyv piac tendenciái, az elterjedt fájlformátumok, a hozzáférést szabályozó jogi és technikai mechanizmusok.

A második tantervi egység óraszámai összesen:

  1. A tantervi egység, modul megnevezése:

Az elektronikus könyv megvásárlása és kölcsönzése. Az e-könyv és határterületei

            A tantervi egység része (tantárgy)

OSZK és a MEK e-könyves tapasztalatairól

            A tantervi egység része (tantárgy)

határterületek (pl. videókönyv, hangoskönyv, nyomtatás) és számítógépes irodalmi műfajok

A harmadik tantervi egység óraszámai összesen

 

4.  A tantervi egység, modul megnevezése:

Az elektronikus könyv jövője. Új tendenciák az e-könyv-olvasók további fejlesztéseiben

 

                                                                          

 

Digitális és virtuális könyvtárak a tájékoztató munkában (30 óra 4 nap)

 

 1. Az internetes tájékoztatáshoz szükséges technikai tudnivalók

Célja: A tájékoztatási munkához használható szoftverek, a különféle dokumentum-formátumok, valamint a témához kapcsolódó fogalmak, szakkifejezések áttekintése

1.1. A web története, működési módja, a hozzá kapcsolódó fogalmak

 

1.2. Hasznos online szolgáltatások

linkrövidítők (pl. href.hu), fájlküldők (pl. Mammutmail), jegyzetelők (pl. shortText), bibliográfia nyilvántartók (pl. BibMe), dokumentumtárak (pl. GoogleDrive)

 

1.3. A böngésző hatékony használata

optimális beállítás, könyvjelzők menedzselése, szöveg és kép másolása ill. mentése weboldalakról, webcímek kiderítése (pl. keretes oldalaknál vagy adatbázisoknál) és kimásolása

 

1.4. Fájlformátumok

Az egyes formátumok előnyei és hátrányai, (HTML/XHTML, DOC/DOCX, RT Az egyes formátumok előnyei és hátrányai, (HTML/XHTML, DOC/DOCX, RTF, ODT, PDF, EPUB, JPG, PNG, TIFF, DjVu), és a köztük való konvertálás online ill. offline eszközei, a konvertálással járó veszteségek

F, ODT, PDF, EPUB, JPG, PNG, TIFF, DjVu), és a köztük való konvertálás online ill. offline eszközei, a konvertálással járó veszteségek

 

 2. Tájékozódás az interneten

A hallgatók ismerjék meg az információkeresés alapelveit, az internetes keresők felépítését és működését. Sajátítsák el az ezek használatához szükséges készségeket.

A hallgatók ismerjék meg a tájékoztató tevékenységhez kapcsolódó, újabb keletű fogalmakat. Szerezzenek jártaságot néhány digitális könyvtár használatában.

2.1 Hogyan találhatunk információkat az interneten?

Az információs megtalálhatóságának a problémája és a keresés. A keresési élmény és a keresésoptimalizálás

 A forráskalauzok előnyei és hátrányai

  • A kalauzok jellemzői (átfogó jellegűek vagy-egy-egy szakterületre vonatkozóak, csak URL-ek vagy kiegészítve a források leírásával, értékelésével, kereshető kalauzok).
  • A kevés forrás (kis átfogás) problémája
  • A válogatás, a minőségi források
  • Forráskalauzok helyett könyvjelzők? (http://delicious.com/)

 

2.2. Amit a tájékoztatáshoz jó tudni

  • A digitális könyvtár fogalma
  • Néhány példa a digitális könyvtárakra

a Magyar Elektronikus Könyvtár, http://mek.oszk.hu/

a Digitális Irodalmi Akadémia http://www.pim.hu/dia

a Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár http://vfek.vfmk.hu/

az American Memory http://memory.loc.gov/ammem/index.html

a Gallica http://gallica.bnf.fr/

  • A leíró metaadatok, a Dublin Core
  • Kritikai szemlélet és információs műveltség
  • Web 2.0, könyvtár 2.0

2.3. Ismert tájékoztatási eszközök

 

2.4. Könyvtári OPAC-ok és közös katalógusok felderítése

 

 3.A virtuális tájékoztatás

A virtuális tájékoztatás fogalmának és hazai gyakorlatának megismerése a meglevő ismeretek felfrissítésével és bővítésével

Az országos licencek alapján elérhető szolgáltatás-csomagok (az EISZ és az EBSCO) készség szintű ismerete

3.1. A virtuális tájékoztatás

  • A virtuális tájékoztatás meghatározása és eszközei
  • A virtuális tájékoztatás hazai példája, a Libinfo, a Magyar Könyvtárak Internetes Tájékoztató Szolgáltatása http://libinfo.oszk.hu/

3.2. Licenc alapján hozzáférhető szolgáltatás-csomagok

  • Visszakereső és szelektív tájékoztatás nemzetközi csomagokból:

az EISZ http://www.eisz.hu/

az EBSCO http://search.ebscohost.com/

 

3.3. Multidiszciplináris forráskalauzok

  • Multidiszciplináris forráskalauzok

A DEFF Denmark's Electronic Research Library http://www.deff.dk/

Az Internet Library for Librarians http://www.itcompany.com/inforetriever/

Az Internet Public Library http://www.ipl.org

A WWW Virtual Library http://www.vlib.org.uk/

3.4. Információforrások: Szótárak és lexikonok, nyelvtudomány, idegen nyelvek

  • Online lexikonok

Az Encyclopedia.com http://www.encyclopedia.com/

A Pallas Nagy Lexikona http://www.mek.oszk.hu/00000/00060/html/

  • Online szótárak

A Webster's Collegiate Dictionary and Collegiate Thesaurus http://www.m-w.com/netdict.htm

A OneLook Dictionary Search http://www.onelook.com/

  • Szótár és nyelvi tezaurusz

A Thesaurus.com  http://www.thesaurus.com/

  • Nyelvészeti forráskalauz

Az I Love Languages http://www.ilovelanguages.com

3.5. Ingyenes, minőségi folyóiratok

  • Röviden a nyílt hozzáférésről

A nyílt hozzáférésű, lektorált folyóiratok kalauza, a DOAJ Directory of Open Access Journals http://www.doaj.org/

 4.  Információforrások

Célja: Kompetencia szinten tudják használni a hálózaton található közgazdaságtudományi és jogi információforrásról

4.1. Közgazdaságtudomány, jog

  • A közgazdaságtudomány forrásai

A KLIKK Kurrens Linkek Közgazdászoknak http://www.lib.uni-corvinus.hu/component/option,com_weblinks/catid,13/Itemid,193/lang,hu/

A Biz/ed http://www.bized.co.uk/

  • Jogi források és jogszbálykeresők

A Jogi Fórum http://www.jogiforum.hu/

A Guide to Law Online (Kongresszusi Könyvtár) http://www.loc.gov/law/guide/index.html

A Magyarország.hu jogszabálykereső https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso

Az Online Jogszabályok Mindenkinek http://www.mhk.hu/mhknew/index.php?m=0000&p=php_i_online/index

4.2. Természet- és alkalmazott tudományok

  • A természet- és alkalmazott tudományok kalauzai

Az amerikai szövetségi kutatás kalauza, a Science.gov http://www.science.gov/

Németoszág kalauza, a Wissenschaft Online http://www.wissenschaft-online.de/

  • A kémia és tudománytörténete kalauzai

Chemie.de http://www.chemie.de/

A magyar vegyészet arcképcsarnoka http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/tudtan/vegyesz/html/index.htm

4.3. Kultúra

  • A filmművészet portáljai és egyéb információforrásai

A Film.hu portál http://www.magyar.film.hu/index.ivy

A The Internet Movie Database http://www.imdb.com/

A Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény http://www.mffa.hu/

  • A művészetek portáljai

Az Artportal.hu http://www.artportal.hu/

A World Wide Arts Resources http://wwar.com/

  • Az irodalom portáljai

A Litera (Az irodalmi portál) http://www.litera.hu/

A Digitális Irodalmi Akadémia http://www.irodalmiakademia.hu/

  • Múzeumok és színházak az interneten

A Magyar Múzeumok Honlapja http://www.muzeumok.hu/

A Magyar Színházi Portál http://www.szinhaz.hu/

 

                                                                                         

 

Vezető-Szerep-Játék (30 óra, 4 nap).

 A tantervi egység neve:

 a) Bevezetés, a program küldetése

 b) Célja: A közös munka megalapozása, az elvárások, sikerkritériumok meghatározása

 c) A tantervi egység előzménye (mire épül):Nincs

 d) Óraszám, munkaformák, módszerek, eszközök:1 óra időtartamban:

     Előadás 0,5 óra,

     Gyakorlat (egyéni feladatmegoldás) – 0,5 óra

 e) Témakörök megjelölése:

 A program küldetésének tudatosítása

 A Minősített Könyvtár cím alapjául szolgáló (CAF rendszerű) önértékelés ráirányította a könyvtárak figyelmét a vezetési funkció fontosságára, a jó menedzsment absztrakt erőforrás-jellegére, ami tanulással, tapasztalatszerzéssel, mások jó gyakorlatának megismerésével gyorsan fejleszthető

  • A program keretében az elméleti alapozásnál 3 kérdéskört járunk körbe: a vezetés fogalmát, funkcióit és a vezetői szerepeket.

  • Tíz vezetői szerepet veszünk részletesen górcső alá: megismerjük a szerep tartalmát, a szerep betöltéséhez nélkülözhetetlen elméleti (menedzsment) ismereteket, köztük az adott szerep kapcsán hatékonyan alkalmazható módszereket

  • Egyéni, páros, csoportos és közös feladatok megoldásával elmélyítjük az új ismereteket, átültetjük az elméletet a gyakorlatba, pozitív benyomások, személyes élmények útján megerősítjük a tanultak alkalmazhatóságára és hatékonyságára vonatkozó üzeneteket, s mind e közben hosszabb távon is együttműködni kész csapattá formáljuk a résztvevőket

     

  1. A tematika és módszertan ismertetése

     

  2. A csapattagok bemutatkozása meghatározott módon, megtéve a csapattá válás felé vezető első lépést

    A feladat megnevezése: Kezdjünk jól minden napot!

    f)  Értékelés, követelmények (a cél elérésének függvényében): Szóbeli visszajelzés a csoporttagoktól – az egyéni sikerkritériumok meghatározása

     

    A tantervi egység neve:

 a) A vezetés fogalma.

 b) Célja: A vezetés szakirodalmi definícióinak, a vezetéshez kapcsolódó alapvető fogalmaknak, valamint a vezetőkkel szemben támasztott általános elvárásoknak a megismerése, illetve meghatározása a csoporttagok aktív részvételével.

 c) A tantervi egység előzménye (mire épül): Nincs

 d) Óraszám, munkaformák, módszerek, eszközök:3 óra időtartamban:

      Előadás (prezentációval támogatott) - 1,5 óra,

      Gyakorlat (csoportmunka – 3-5 fő) – 1 óra

      Gyakorlat (közös munka – teljes csoport) –0,5 e)

 e) Témakörök megjelölése:

 1.  A  vezetés fögalma – prezentációval támogatott előadás

 A szakirodalomban fellelhető definíciók megismerése, elemzése, összehasonlítása

  • A vezetői szereptípusok

  • A vezetés és a hatalom viszonya

  • A vezetés szintjei

  • A vezetés területei

  • A jó vezetés kulcsfontosságú jellemzői a CAF alapján

  • A vezetési stílusok három fajta elméleti megközelítése (tulajdonságelméleti, magatartás tudományi, kontingenciaelméleti megközelítés)

  • Az elvárt vezetői tulajdonságok

     

  1. Feladat: a vezetői stílus (ki)alakulását befolyásoló tényezők számbavétele közös munka keretében

 

  1. Feladat: „Fogalmazzunk meg álláshirdetést!” Csoportos munka keretében a megadott feltételek szerinti álláshirdetés megfogalmazása, majd prezentálása.

 

  1. A prezentációk alapján közös munkában összegyűjtik a résztvevők az ideális vezető tulajdonságait

 f) Értékelés, követelmények: Szóbeli visszajelzés a feladatmegoldások végén

 

A tantervi egység neve

 a) A vezetés funkciói

b) Célja: A vezetés, a vezetői munka tartalmának, a vezetővel szemben támasztott elvárásoknak a megismerése, rendszerezése

c) A tantervi egység előzménye (mire épül): Nincs 

d) Óraszám, munkaformák, módszerek, eszközök: 1 óra időtartamban:

      Előadás (prezentációval támogatott) – 0,5 óra

     Gyakorlat (közös munka – teljes csoport) –0,5 óra

 e) Témakörök megjelölése:  

 

  1. Feladat: a vezetők feladatainak (tevékenységeik) összegyűjtése közös munkában, majd rendszerezésük a csoporttagok által javasolt/választott szegmentálási ismérvek mentén

    2.  A vezetés funkciói – prezentációval támogatott előadás a nyolc legfontosabb vezetői

        funkcióról, illetve a funkciókat betöltő tevékenységekről

    f) Értékelés, követelmények (a cél elérésének függvényében):

        Szóbeli visszajelzés a feladatmegoldások végén

 

A tantervi egység neve:

 a) Csapatépítés a gyakorlatban.

 b) Célja: A modul célja kettős: egyrészt a négynapos tréningen résztvevőket együttműködő közösséggé formálni a közös tanulás sikere érdekében, másrészt személyes tapasztalatokat, élményeket gyűjteni arról, hogy milyen módon lehet rövid idő alatt bizalmi viszonyt kialakítani egy csoport tagjai között megtéve ezzel az első lépések egyikét a csapattá válás felé. A feladat egyben alkalmas arra, hogy a résztvevők hasznos kommunikációs ismeretekre és tapasztalatokra is szert tegyenek.

 c) A tantervi egység előzménye (mire épül):Bevezető modul

 d) Óraszám, munkaformák, módszerek, eszközök: 2,5 óra időtartamban:

     Gyakorlat (csoportmunka – páros gyakorlat) – 2,5 óra

 e) Témakörök megjelölése:

 Feladat: párokat alkotva meghatározott – a vezetői munkához kapcsolódó - témákról megadott feltételek mellett beszélni. Minden új téma tárgyalásához új pároknak kell alakulniuk

 f) Értékelés, követelmények:

        A résztvevők beszámoltatása a partnerválasztás szempontjairól, a témákkal kapcsolatos attitűdjükről, a kommunikáció hatékonyságát segítő módszerekre vonatkozó személyes tapasztalataikról

 Visszajelzés a résztvevők felé a feladat végrehajtása során tudatosan megfigyelt magatartásukról javítandó ezzel önismeretüket

  

A tantervi egység neve:

 a) A vezetői szerepek

 b) Célja: A vezetésre vonatkozó ismeretek további tárgyalásának kereteit adó vezetői szerepek azonosítása, jelentőségük tudatosítása; a szóvivő szerepkör gyakorlati megélését és értékelését megalapozó feladatok végrehajtása

 c) A tantervi egység előzménye (mire épül):

 (2) A vezetés fogalma

 (3) A vezetés funkciói

 d) Óraszám, munkaformák, módszerek, eszközök: 1,5 óra időtartamban:

  Előadás (prezentációval támogatott) – 0,5 óra

 Gyakorlat (csoportmunka – 3 fő) – 1 óra

e) Témakörök megjelölése:

1.   A vezetői szerepek – prezentációval támogatott előadás a vezetői szerepekről kétféle megközelítésben; az egyes szerepek tartalmának rövid bemutatása a feladatok sikeres megoldása érdekében

 

  1. Feladat: a prezentációban bemutatott  kétféle szerepelvárás összehasonlítása közös munkában

  2. Feladat: alakuljanak 3 fős csapatok, s a csapattagok válasszák ki maguk közül azt a személyt, aki a jövőben a csapat nevében nyilatkozni fog (szóvivő). A szóvivők röviden mutassák be magukat, és indokolják megválasztásukat

  3. Feladat: a (2) modul keretében összegyűjtött vezetői tulajdonságok hozzárendelése csoportmunkában az egyes vezetői szerepekhez annak tudatosítására, hogy miért fontos bizonyos tulajdonságok, képességek megléte a jó vezetői munkához.

  4. Feladat: a (3) modulban megismert vezetési funkciók és a vezetői szerepek kapcsolatának meghatározása annak megerősítésére, hogy minden vezetőnek, aki eleget akar tenni az alapvető elvárásoknak, minden szerepet el kell játszania. A vezetési funkciók és a vezetői szerepek szövevényes kapcsolatrendszerének feltárása szolgál egyben indokul a tréning tematikájának, vagyis hogy miért a vezetői szerepek mentén haladva kívánja összefoglalni a vezetéshez szükséges alapvető ismereteket, módszereket, elvárásokat.

    A korábban alakult csoportok mindegyike egy kiválasztott funkcióhoz rendel hozzá vezetői szerepeket, s ezt prezentálja a megválasztott szóvivő útján. A csoportok megállapításai alapján flipcharton demonstráljuk a funkciók és szerepek közötti kapcsolatrendszert.

    f) Értékelés, követelmények:

 

    • Az értékelés szempontjai:

    • A résztvevők aktivitása a feladatvégzés során

    • A csoportalakítás, szóvivő választás gördülékenysége

    • A szóvivők első nyilatkozatának értékelése kommunikációs szempontból az érintettek

         bevonásával

       

A tantervi egység neve:

 a) Ráhangolás

 b) Célja: A tréning első napján hallott ismeretek felelevenítése, összegzése, a csoporttagok aktivitási szintjének feltérképezése, illetve emelése

 c) A tantervi egység előzménye (mire épül):

 (2) A vezetés fogalma

 (3) A vezetés funkciói

 (5) A vezetői szerepek

 d) Óraszám, munkaformák, módszerek, eszközök: 1 óra időtartamban:

 Előadás (prezentációval támogatott) – 0,5 óra

 Gyakorlat (egyéni feladat) – 0,5 óra

 e) Témakörök megjelölése:

 1.   Feladat: „Jó reggelt! Jó reggel?” - a csoporttagoknak meghatározott szabályok szerint nyilatkozniuk kell arról, hogy mennyire hangolódtak rá az előttük álló feladatokra. A feladat ahhoz is segítséget nyújt a résztvevőknek, hogy megtapasztalják: játékos formában maguk is szerezhetnek gyors és hiteles információt a munkahelyi légkör aktuális helyzetéről, az egyes munkatársak motiváltságáról

 2.   Feladat: „Dobjunk pihe-puhákat!” – az ösztönzés, az együttműködési készség mindig kéznél lévő, egyszerű és hatékony eszközének bemutatása után a résztvevők maguk is dobnak pihe-puhákat egymásnak, majd elkészítik személyre szabott „postaládájukat”, amibe a további pozitív üzeneteket várják.

 3.   A JOHARI-ablak bemutatása – prezentációval támogatott előadás a kommunikáció fontosságáról önmagunk és a környezetünk megismerésében, s hogy azt a tényt, miszerint életünk minden pillanatában üzeneteket küldünk a világba (azaz kommunikálunk), hogyan hasznosíthatja egy vezető a munkájában

 4.   Feladat: felkészülés egy későbbi feladatra. A játék neve „Alterego”, s lényege, hogy a titokban megfigyelt személyről egy későbbi időpontban meghatározott szabályokat betartva tegyünk „jelentést” a csoportnak.

 Minden résztvevő húz egy nevet, azé a személyét, aki a megfigyelése tárgya lesz az elkövetkező két napban. A sorsolás eredményét titkosan kell kezelni. A feladat végrehajtása egyszerre kommunikációs gyakorlat, csapatépítés, teljesítményértékelés, az empátia gyakorlása.

 5.   Az előző napon elhangzott előadások rövid összefoglalása

 f) Értékelés, követelmények:

 Az értékelés fő szempontja a résztvevők aktivitása a feladatvégzés során

    •  

A tantervi egység neve:

 a) A csapatépítő vezetői szerep.

 b) Célja: A csapatépítés mint vezetői szerep felértékelődésének indoklása, a csapat fogalmának körüljárása, a csapatépítést szolgáló vezetői ismeretek, tulajdonságok és technikák bemutatása a hallgatók aktív részvételével

 c) A tantervi egység előzménye (mire épül):

 (5) A vezetői szerepek

 d) Óraszám, munkaformák, módszerek, eszközök: 4 óra időtartamban:

 Előadás (prezentációval támogatott) – 1,5 óra

 Gyakorlat (egyéni feladat) – 0,5 óra

 Gyakorlat (közös munka – teljes csoport) – 2 óra

 e) Témakörök megjelölése:

 

  1. Feladat: „Haladjunk együtt”– annak vizsgálata, hogy mit tartanak a résztvevők a csapatépítés legfőbb céljának. A csapatépítés lehetséges céljait kell egy előre összeállított lista segítségével először egyéni, majd csoportos munkában értékelni, rangsorolni, s végül a csoport közös véleményét a szóvivő útján prezentálni. Tábla/flipchart segítségével kialakítunk egy közös (konszenzusos) álláspontot arról, hogy mikor és miért érdemes csapatot építeni
  2. Feladat: „A csoporttagság két nézetből”- kétfordulós feladat.

 Elsőként közös munkában összegyűjtik gondolataikat arról, hogy hogyan kell viselkedni az embereknek ahhoz, hogy jó csapattaggá váljanak (elvárt magatartások).

 A második fordulóban a csapat tagjai egyenként nyilatkoznak arról, hogy ők mivel (milyen magatartással) járulnak hozzá, hogy egy jó csapat alakuljon ki a tréning keretében.

 

  1. A csapatépítő vezetői szerep – prezentációval támogatott előadás
    • Csoport és csapat fogalma
    • A csoportnorma fogalma és jellemzői
    • A kohézióról
    • A csoportok típusai
    • A csapatépítés, csoportfejlődés fázisai
    • Elvárások a csapatépítőkkel szemben
    • Tanácsok csapatépítőknek
    • A teamszerepek

 f) Értékelés, követelmények:

 Az értékelés fő szempontja a résztvevők aktivitása a feladatvégzés során

 

 A tantervi egység neve:

a) A kommunikátor, mint vezetői szerep.

b) Célja: Annak tudatosítása, hogy a hatékony kommunikáció az a vezetői eszköz, amely nélkül egyetlen egy vezetői funkciót, szerepet sem lehet elvárható szinten betölteni, ezért a sikeres, jó vezető egyben jó kommunikátor is, azaz ismeri és tudatosan alkalmazza a kommunikáció-elméleti ismereteket, s figyelmet fordít saját és munkatársai kommunikációs készségének folyamatos fejlesztésére, mint az együttműködés egyik zálogára. A modul célja az elméleti ismeretek mellett jól hasznosítható tapasztalatokhoz is hozzásegíteni a résztvevőket.

c) A tantervi egység előzménye (mire épül):

(5) A vezetői szerepek

d) Óraszám, munkaformák, módszerek, eszközök: 2 óra időtartamban:

Előadás (prezentációval támogatott) – 1,5 óra

Gyakorlat (közös munka – teljes csoport) – 0,5 óra

 e) Témakörök megjelölése:

 

  1. Visszajelzések arról, hogy a tréner megfigyelései alapján milyen üzenetek láttak napvilágot az egyes résztvevőktől mint kibocsátóktól – cél annak prezentálása, hogy életünk minden percében kommunikálunk, s hogy nem a verbális kommunikációé a főszerep
  2. A kommunikátor mint vezetői szerep – prezentációval támogatott előadás

 

  • A kommunikáció fogalma, funkciói a vezetői munkában

  • A kommunikációs folyamat

  • Verbális, non-verbális és metakommunikáció

  • A kommunikáció korlátai

  • A kommunikáció hatékonyságát javító eszközök

  • Tárgyalástechnikai alapismeretek

  • A szervezeti kommunikációról

 Feladat: gyors körkérdés a résztvevőkhöz a tréninggel kapcsolatos elégedettségük vizsgálatához. A játék célja a visszajelzéssel kapcsolatos ismeretek elmélyítése, a különböző típusú kérdések és alkalmazhatóságuk bemutatása, illetve „elrettentő” példák prezentálása

 f) Értékelés, követelmények:

 

    • A csoport tagjai közös munka keretében azonosítják a körkérdésnél feltett kérdéseket típusuk szerint, értékelik alkalmazásuk módját

    • Elvárás a résztvevőkkel szemben, hogy a prezentáció során elhangzottakat személyes példáikkal illusztrálják segítve ezzel az új ismertek rögzítését, gyakorlati alkalmazását

       

A tantervi egység neve:

 a) Az összekötő vezetői szerep.

 b) Célja: A szerep jelentőségének tudatosítása, s a figyelem ráirányítása arra, hogy miért fontos, hogy a vezető hatékony összekötő kapocs legyen a beosztottai és más csoportok, illetve a csúcsvezetés között, s mit kell tennie ahhoz, hogy megfeleljen a szerep elvárásainak

 c) A tantervi egység előzménye (mire épül):

 (5) A vezetői szerepek

 (8) A kommunikátor

 d) Óraszám, munkaformák, módszerek, eszközök: 1 óra időtartamban:

 Előadás (prezentációval támogatott) – 0,5 óra

 Gyakorlat (közös munka – teljes csoport) – 0,5 óra

 e) Témakörök megjelölése:

 

  1. Az összekötő mint vezetői szerep – prezentációval támogatott előadás

 

  • A szerep tartalma

  • A jó összekötő tulajdonságai

 

  1. Feladat: „Kommunikációs lánc” – a csoport 6 tagja alkot egy információs láncot. A cél, hogy a legkevesebb információ vesszen el, illetve a lehető legkisebb mértékben torzuljon az információ, míg áthalad a láncon, s elérkezik a végső befogadóhoz.
  2. Feladat: A csoport tagjai közösen értékelik az előző feladat teljesítését, s ennek során közösen megfogalmaznak javaslatokat arra vonatkozóan, hogy hogyan (milyen módszerek, eszközök, prezentációs technikák segítségével, támogatásával) lehet az üzeneteket töretlenül, hibátlanul eljuttatni a célközönséghez, s hogy ezen eszközök közül melyek alkalmazhatók az összekötő szerep gyakorlása során

 f) Értékelés, követelmények:

 

  • A résztvevők aktivitása, igyekezete a feladatok teljesítése során
  • A kommunikációs modul keretében tanultak hasznosítása

 

 A tantervi egység neve:

 a) A szóvivői vezetői szerep.

 b) Célja: A szerep jelentőségének tudatosítása, s tanácsok a hatékony, a szervezet imázsát növelő, s a szervezet tagjait büszkeséggel eltöltő szóvivői tevékenységhez.

 c) A tantervi egység előzménye (mire épül):

 (5) A vezetői szerepek

 (8) A kommunikátor

 (9) Az összekötő

 d) Óraszám, munkaformák, módszerek, eszközök: 1 óra időtartamban:

 Előadás (prezentációval támogatott) – 0,5 óra

 Gyakorlat (közös munka és szerepjáték) – 0,5 óra

 e) Témakörök megjelölése:

 1.   A szóvivő mint vezetői szerep – prezentációval támogatott előadás

 

  • A szerep tartalma

  • A jó szóvivő tulajdonságai

  • Tanácsok fel- és megszólalóknak

 

  1. Feladat: a csoportok a megadott szempontok és az általuk fontosnak ítélt elvárások alapján értékeljék saját választott szóvivőjük eddigi tevékenységét

  2. Feladat: a résztvevők 2 perces felszólalásban mutassák be saját (küldő) szervezetüket (a feladat kombinálható a „Gyártsunk szlogent” játékkal)

    f) Értékelés, követelmények:

 

  • Direkt visszajelzés arról, hogy a megszólalások mennyiben feleltek meg az elvárásoknak (mindkét feladat esetén)
  • A csoporttagok által adott visszacsatolások tartalma, stílusa (konstruktív kritika)

 

 A tantervi egység neve:

 a) Ráhangolás - 2.

 b) Célja: A második nap elméleti anyagának rövid összegzése, a csoporttagok aktivitási szintjének feltérképezése, illetve emelése

 c) A tantervi egység előzménye (mire épül):

 (7) Csapatépítő

 (8) Kommunikátor

 (9) Összekötő

 (10) Szóvivő

 d) Óraszám, munkaformák, módszerek, eszközök: 1 óra időtartamban:

 Előadás (prezentációval támogatott) – 0,5 óra

 Gyakorlat (egyéni feladat) – 0,5 óra

 e) Témakörök megjelölése:

 

    1. Feladat: „Jó reggelt! Jó reggel?” - a csoporttagoknak meghatározott szabályok szerint nyilatkozniuk kell arról, hogy mennyire hangolódtak rá az előttük álló feladatokra. A feladat ahhoz is segítséget nyújt a résztvevőknek, hogy megtapasztalják: játékos formában maguk is szerezhetnek gyors és hiteles információt a munkahelyi légkör aktuális helyzetéről, az egyes munkatársak motiváltságáról

    2. Feladat: „Töltsük meg a termet pozitív energiával!” - Mindenki számoljon be egy olyan pozitív dologról, amit az elmúlt egy hétben élt meg, legyen ez akár munkasiker, akár egyéb tapasztalat, ami lendületet, sikerélményt adott.

    3. Az előző napon elhangzott előadások rövid összefoglalása

      f) Értékelés, követelmények:

 Az értékelés fő szempontja a résztvevők aktivitása a feladatvégzés során

    •  

 A tantervi egység neve:

 a) Oktató-tanácsadó szerep

 b) Célja: Felhívni a résztvevők figyelmét a szerep fontosságára, arra, hogy más szerepek (pl. teljesítményösztönző, delegáló, innovátor) sem tölthetők be maradéktalanul tudásmegosztás és támogató vezetői magatartás nélkül. Emellett arra is rá kíván világítani a modul tananyaga, hogy e szerepnek milyen nagy jelentősége van a szervezeti kultúra erősítésében és fejlesztésében, valamint a csapatépítésben

 c) A tantervi egység előzménye (mire épül):

 (7) Csapatépítő

 (8) Kommunikátor

 d) Óraszám, munkaformák, módszerek, eszközök: 2 óra időtartamban:

 Előadás (prezentációval támogatott) – 1 óra

 Gyakorlat (egyéni feladat) – 1 óra

 e) Témakörök megjelölése:

 

  1. Az oktató-tanácsadó vezetői szerep – prezentációval támogatott előadás

 

  • A szerep tartalma

  • Az oktatás fogalma

  • Néhány hatékonyan alkalmazható oktatási forma

  • Elvárás az oktatókkal szemben

  • A tanácsadás tartalma, fogalma

  • Elvárás a tanácsadókkal szemben

  • A coaching fogalma, tartalma, helye a szervezet életében

  • Elvárások a coach-csal szemben

  • A mentorálás fogalma, tartalma

  • Előnyök a mentorált és a szervezet számára

  • Elvárások a mentorral szemben

  • Az egyes szerepformák összehasonlítása

 

  1. Feladat: „Neveld meg a főnököd!” – párok alakulnak, az egyik fél a tanácsadó, a másik a tanácsot kérő. A tanácskérő vázolja fel, hogy milyen problémái vannak neki vagy a munkatársainak a főnökükkel (rossz szokás, nehezen viselhető magatartás, helytelen, kellemetlen stílus, stb.) A tanácsadó lépésről lépésre betartva a tanácsadás ajánlott menetét  tegyen eleget a felkérésnek. A tanácskérő az előzetesen kiosztott értékelőlap segítségével (mint egy jó mentor) visszajelzést ad a csapat előtt a tanácsadónak

    f) Értékelés, követelmények:

 

    • A tanácsadók értékelésének fő szempontja a tanácsadás menetének betartása, illetve az információgyűjtés mélysége

    • A tanácskérők esetében az értékelés objektivitása, a lényeglátás, a felszólalás stílusa

       

 A tantervi egység neve:

 a) Az innovátor

 b) Célja: Annak tudatosítása, hogy a folyamatosan és gyorsan változó környezeti feltételek között csak az a szervezet működhet jól, amelyik vezetése gyorsan tud reagálni a változásokra. Ehhez a gyors reakcióhoz azonban a személyes kreativitáson, innovációs készségen túl tudni kell az új ötletek, javaslatok kidolgozására ösztönözni a munkatársakat is, ami ösztönző munkamódszerek alkalmazását és megfelelő szervezeti légkör (kultúra) kialakítását feltételezi)

 A tantervi egység előzménye (mire épül):

 (7) Csapatépítő

 (8) Kommunikátor

 (12) Oktató-tanácsadó

 d) Óraszám, munkaformák, módszerek, eszközök: 2 óra időtartamban:

 Előadás (prezentációval támogatott) – 0,5 óra

 Gyakorlat (tréning) – 1,5 óra

 e) Témakörök megjelölése:

 

    1. A vezető mint innovátor – prezentációval támogatott előadás

 

  • A szerep tartalma

  • Az innováció fogalma, jellemzői, lépései

  • A szerep fontosságának indoklása, a jó innovátor tulajdonságai

  • Az innováció-barát szervezeti kultúra sajátosságai

  • Módszerek az innováció szolgálatában (brainstorming, 635-ös módszer, Delphi-módszer, Philips 66 módszer, NCM)

    2.  Tréning: hatékony, a munkatársaknak az innovációba való bevonását támogató 5 módszer megismerése a gyakorlatban egy-egy feladat végrehajtása útján

 

    1. (1) Feladat: milyen (eddig nem általánosan alkalmazott) módszerekkel és mit oktassunk az új kollégáknak ahhoz, hogy a lehető legrövidebb idő alatt integrálódjanak a szervezetbe – Módszer: brainstorming

    2. (2) Feladat: gyűjtsünk ötleteket egy konkrét, nem kívánatos magatartás megváltoztatására, vagy egy probléma megoldására (Pl. a csapat egyes tagjai nem teljesítenek határidőre, s ezzel akadályozzák a többiek munkáját, s veszélyeztetik a közös célok elérését) - Módszer: ABC leves

    3. (3) Feladat: találjunk ki „súgómondatokat” arra, hogy feltárjuk a kollégáinkat mozgató motívumokat - Módszer: súgómondat

    4. (4) Feladat: hogyan tehetjük hatékonyabbá a munkaidőnket (hogyan oldhatnánk meg több feladatot, hogyan oldhatnánk meg feladatainkat kevesebb idő alatt) - Módszer: ösztönző kérdések feltevése

    5. (5) Feladat: javítsuk a hibakeresés képességet - Módszer: „5 miért”

      f) Értékelés, követelmények:

 

    • Direkt visszajelzés a résztvevőknek a módszerek helyes alkalmazásáról

       

      A tantervi egység neve:

 

a) A döntéshozó

 b) Célja: A figyelem felhívása a megalapozott, jó döntés meghozatalának elengedhetetlen lépéseire, a döntéshozatalnál szem előtt tartandó dolgokra, s nem utolsó sorban arra, hogy minden döntés annyit ér, amennyit végrehajtanak belőle, s ehhez az első lépés a döntések hatékony tudatosítása és elfogadtatása a szervezet tagjaival.

 c) A tantervi egység előzménye (mire épül):

 (8) Kommunikátor

 (9) Összekötő

 d) Óraszám, munkaformák, módszerek, eszközök:2 óra időtartamban:

  Előadás (prezentációval támogatott) – 0,5 óra

 Gyakorlat (csoportos munka és szerepjáték) – 1 óra

 Gyakorlat (csoportos feladat) – 0,5 óra

 e) Témakörök megjelölése:

 

    1. A döntéshozó vezetői szerep – prezentációval támogatott előadás

 

  • A szerep fontossága a vezetői munkában, illetve a szervezet működésében

  • A döntés fogalma

  • A döntéshozatal

  • A döntés típusai

  • Vezetői típusok a döntéshozatal alapján

  • A döntést befolyásoló tényezők

  • A jó döntéshozó tulajdonságai

 

  1. Feladat: népszerűtlen döntések kommunikációja az érintettek felé – 3-4 csoport dolgozik: feladatuk, hogy készüljön fel érvekkel, stratégiával egy meghozott (a játékmester által kitalált) döntés kommunikálására. Cél:győzzék meg a munkatársakat, hogy adott körülmények között a legjobb döntést hozták – keressenek indokokat a döntéshez, írják le azokat a körülményeket, amelyek megléte esetén az adott döntés védhetővé válik

 

  1. Feladat: „Mekkora ajándék” – a csoportnak 5 döntési alternatíva közül kell egyet konszenzusos formában kiválasztani, majd döntésüket prezentálni és megvédeni a csapat felé

    f) Értékelés, követelmények:

 A csoportmunka során mutatott aktivitás

  

A tantervi egység neve:

 a) A delegáló szerep

 b) Célja: A vezetés egyik leghatékonyabb eszközének, a delegálás fogalmának, a helyes

     alkalmazására vonatkozó szabályok megismerése

 c) A tantervi egység előzménye (mire épül):

 (8) Kommunikátor

 (14) Döntéshozó

 d) Óraszám, munkaformák, módszerek, eszközök:1 óra időtartamban:

  Előadás (prezentációval támogatott) – 0,5 óra

 Gyakorlat (csoportos feladat) – 0,5 óra

 e) Témakörök megjelölése:

 

    1. Feladat: csoportos munkában gyűjtsük össze, hogy milyen problémák adódtak a feladatoknak a munkatársakra való átruházása vagy éppen annak elmaradása miatt. A prezentált megállapítások felkerülnek a flipchartra, s illusztrációul szolgálnak az elméleti anyag alátámasztására.

      2.   A delegáló vezetői szerep – prezentációval támogatott előadás

 

  • A delegálás fogalma

  • A hatékonyságot biztosító alkalmazási szabályok

  • A delegálás sikerkritériumai

  • A delegálás előnyei, az ellene ható tényezők

  • A nem delegálható feladatok meghatározása

  • A delegálás elmaradásának hatásai

  • A delegálást megelőző funkcionális lépések

  • A delegálási modell

  • Hasznos tanácsok a delegáló vezetőknek

    f) Értékelés, követelmények:

 

  • Az 1. feladat esetén direkt visszajelzés a résztvevőknek arról, hogy jók, a (fiktív) körülményekből levezetettek voltak-e az érvek, tisztán kirajzolódott-e az elérni kívánt cél, az üzenetek között szerepelt-e, hogy a hallgatóságnak/érintetteknek milyen előnyük származik (hosszabb/rövidebb távon) a döntésből, elhangzottak-e konkrét elvárások az érintettek felé, biztosította-e a döntéshozó a direkt visszacsatolás lehetőségét
  • A 2. feladat esetén annak tudatosítása, hogy ebben az esetben nincs jó vagy rossz megoldás, a lényeg az, hogy meg tudták-e indokolni saját döntésüket, s ehhez milyen eszközöket használtak fel. Annak értékelése, hogy mennyire tudtak – a kommunikáció szintjén - azonosulni a meghozott döntéssel

 

A tantervi egység neve:

 a) A teljesítményösztönző

 b) Célja: Alapvető ismeretek átadásával, az elméleti háttér megértésével hozzájárulni ahhoz, hogy

    a résztvevők valóban hatékony eszközként tudják alkalmazni a teljesítményösztönzést.

 c) A tantervi egység előzménye (mire épül):

 (7) Csapatépítő

 (8) Kommunikátor

 (9) Összekötő

 (12) Oktató, tanácsadó

 (13) Innovátor

 (14) Döntéshozó

 (15) Delegáló

 d) Óraszám, munkaformák, módszerek, eszközök:2 óra időtartamban:

 Előadás (prezentációval támogatott) – 1 óra

 Gyakorlat (közös feladatmegoldás ) – 0,5 óra

 Gyakorlat (egyéni feladat) – 0,5 óra

 

e) Témakörök megjelölése:

 

1.   Feladat: a csoport minden tagja 3 pihe-puhát küld egy kisorsolt csapattársnak. Az elhangzó

      üzenetek a prezentáció során például szolgálnak majd. A feladat egyben helyettesíti a

    „Ráhangolódás” modult

 

2.   A teljesítményösztönző szerep – prezentációval támogatott előadás

 

  • Alapfogalmak (szükséglet, motívum)

  • A motiváció két típusa

  • A motiváció fogalma

  • A motiváció tartalom-elméletei (Maslow, Herzberg, McClelland, Alderfer, Hunt)

  • Eszközök az alkalmazottak motivációjának növelésére

  • Az ösztönzés

  • A motiválhatóság

  • A motiváció menete, folyamata

  • Az ösztönzés folyamata

  • A motiváció mint vezetési eszköz szerepe

  • A teljesítményértékelés (célja, sajátosságai, szempontjai, a várt eredmények)

  • Gyakori hibák az értékelésnél, jó tanácsok

  • A munkakör változatossága, munkakör-gazdagítás

    3.   Feladat: az első fordulóban a csapattagok írásban nyilatkoznak, hogy milyen motivációs eszközök hatására vállalnának többlet munkát  egy meghatározott célért; a második fordulóban párok alakulnak, s a „vezető” igyekszik feltárni a partnert motiváló eszközöket, s ezeket leírja; a harmadik fordulóban közös munkában összehasonlítjuk a motivációs eszközök két halmazát

    f) Értékelés, követelmények:

    Direkt visszajelzés a gyakorlati feladatok végrehajtásáról

     

    A tantervi egység neve:

    a) A konfliktuskezelő

    b) Célja: A konfliktus fogalmának és szerepének tisztázása, a vezető szerepének körbejárása konfliktus esetén; a konfliktuskezelési stratégiák és alkalmazhatóságuk megismerése; a konfliktuskezelés egyik hatékony eszközének, a mediációnak a bemutatása, s a résztvevők felkészítése arra, hogy jó mediátorok lehessenek

    c) A tantervi egység előzménye (mire épül):

    (8) Kommunikátor

    (14) Döntéshozó

    d) Óraszám, munkaformák, módszerek, eszközök:2 óra időtartamban:

    Előadás (prezentációval támogatott) – 1 óra

    Gyakorlat (csoportos feladat) – 1 óra

    e) Témakörök megjelölése:

    1.  A konfliktuskezelő vezetői szerep – prezentációval támogatott előadás

  • A konfliktus fogalma, okai, szintjei

  • A konfliktuskezelés archetípusai

  • A konfliktus és a stressz

  • A szervezet és a konfliktus

  • A problémamegoldás lépései

  • Konfliktuskezelési stratégiák

  • A mediáció fogalma, létjogosultsága, sajátosságai, főbb lépései

  • Elvárások a mediátorral szemben

  • Jó tanácsok

    2.  Feladat: alakuljanak 3-4 fős csoportok; kapnak egy-egy munkalapot, amin szólások és

     mondások szerepelnek, valamint a lehetséges konfliktuskezelési stratégiák; a feladat a kettő

     párosítása. A csoportok prezentálják a munkájuk eredményét, eltérő álláspont esetén  indokolják         döntésüket.  A cél a konfliktuskezelési stratégiák alkalmazási szabályainak rögzítése, illetve annak tudatosítása, hogy egy adott szituációban esetleg több stratégia is alkalmazható, s fontos, hogy a célok ismeretében tudatosan válasszunk

    f) Értékelés, követelmények:

 A feladat teljesítése során mutatott aktivitás

                                                                          

Vezető-Szerep-Játék Gyakorlat (30 óra, 4 nap).

 

 1. Bevezetés.

Célja:

Ismerkedés a résztvevőkkel, a közös munka megalapozása, az elvárások, sikerkritériumok meghatározása

 

  1. A program küldetésének tudatosítása

A  vezetői munka során leggyakrabban előforduló helyzetekre való felkészítés: tárgyalás, teljesítménymenedzsment, prezentáció, előadás a szervezetről és a szervezet nevében, konfliktuskezelés és együttműködés

 

  1. A tematika és módszertan ismertetése

 

  1. A csapattagok bemutatkozása meghatározott módon, megtéve a csapattá válás felé vezető első lépést

A feladat megnevezése: „Példaképeim” - (1)-F-1

 

2. Tárgyalástechnika

2.1. Elméleti alapozás – tárgyalástechnikai elméleti alapozás

Célja:

A tudatos tárgyalóvá váláshoz elengedhetetlenül szükséges tárgyalástechnikai ismeretek elsajátítása, felelevenítése, rendszerzése

 

  1. A tárgyalás fogalma
  2. A tárgyalás 8 fázisa

Bevezető tanmese: Érvek (közös megbeszélés – a felkészülés fontossága)

  1. A tárgyalási stratégiák

Bevezető tanmese: Az oroszlán ebédje (közös megbeszélés – a tudatos stratégia választás a stratégiai helyzet függvényében – mi mennyire fontos, mi az igazi nyereség vagy veszteség – ezekkel kapcsolatban hozzunk példákat)

  1. Piszkos kis tárgyalási trükkök

 

2.2.Tárgyalás a gyakorlatban:

Célja:

Az elméleti tárgyalástechnikai ismeretek alkalmazása a gyakorlatban a kellő jártasság megszerzése érdekében

 

  1. Egyéni feladat: Játékos feladattal annak bemutatása, hogy milyen fontos szerepet tölt be életünkben a tárgyalás – „Bölcsességkártyák” értelmezése, példák bemutatása

Értékelés: a résztvevők azonnal reagálnak az elhangzottakra – megerősítik, kiegészítik, példákat mondanak rá – (3)-F-1 Feladatlap

  1. Egyéni feladat: Gyűjtsenek össze a résztvevők ellenőrző kérdéseket a tárgyalás felkészülési szakaszára (checklist)

Értékelés: mindenki ismerteti a saját ellenőrző kérdéseit, amit a résztvevők azonnal értékelnek, hogy az adott kérdés MINDIG fontos-e, s kerüljön-e fel egy közös (mintaértékű) checklistre a flipchartra – (3)-F-2 Feladatlap

  1. Csoportos feladat: alakuljon két csoport, amelyek feladata, hogy elkészítsék ugyanannak a rendezvénynek a forgatókönyvét és munkatervét. A feladat teljesítése után tárgyalóasztalhoz ül a csoporttagok közül kijelölt 2-2 tárgyalófél. A cél, hogy 20 perc alatt lefolytassák a tárgyalást, s ennek eredményeként legyen egy végleges forgatókönyv és egy végleges munkaterv

Értékelés:

  • sikeres volt-e a tárgyalás
  • melyik csapat követett felismerhető tárgyalási stratégiát, s azt milyen eszközökkel igyekezett beteljesíteni
  • érvek mentén folyt-e az érdemi tárgyalás
  • mennyire volt konstruktív egyik és másik fél
  • alkalmaztak-e piszkos tárgyalási trükköt
  1. Csoportos feladat: gyűjtsenek a csoportok ötleteket, javaslatokat saját tapasztalataik, előzetes ismereteik alapján arról, hogyan kezeljük a (nem jogosnak vélt) kritikákat, ellenvetéseket egy tárgyalás során – (3)-F-4 Feladatlap

Értékelés:

  • a csapatok prezentálják munkájuk eredményét
  • közösen értékeljük az elhangzottakat, példákkal életszerűvé tesszük őket
  • a tréner kiegészíti/megerősíti a listát saját elméleti és gyakorlati ismeretei alapján - prezentáció
  1. Egyéni feladat: A piszkos tárgyalási trükkökről másképpen
  • minden résztvevő húz egy vagy két „piszkos tárgyalási trükköt” tartalmazó feladatlapot
  • bemutatjuk a „Hogyan alkudozzunk” c. prezentációt
  • minden egyes jó tanácsnál megállunk, hogy akik úgy vélik, a náluk lévő „piszkos trükk” valamilyen formában kapcsolatba hozható az adott tanáccsal, ezt kifejthessék, majd a csoport többi tagja is hozzászólhasson
  1. Csoportos feladat: Tárgyalási szituáció trükkökkel I. – A feladat lényege egy meghatározott témában tárgyalási szituáció szimulálása, megadott piszkos tárgyalási trükkök alkalmazása, illetve ilyenek kivédése kiscsoportos feladatként – (3)-F-6 Feladatlap
  2. Csoportos feladat: Tárgyalási szituáció trükkökkel II. – A feladat lényege egy meghatározott témában tárgyalási szituáció szimulálása, megadott piszkos tárgyalási trükkök alkalmazása, illetve ilyenek kivédése kiscsoportos feladatként – (3)-F-7 Feladatlap

 

3. Teljesítménymenedzsment

3.1. – Elméleti alapozás – teljesítménymenedzsment

Célja:

A résztvevők figyelmének felkeltése a téma iránt. A téma fontosságának bemutatása a vezetői munka sikere szempontjából. A minimálisan szükséges ismeretek összefoglalása.

 

  1. Az „Értékeljünk” c. feladat előkészítése (a megfigyelési feladat kiadása)
  2. Közös feladat :
  3. eszközöket a vezetőkkel szemben támasztott alapelvárások meghatározása
  4. Közös feladat: gyűjtsük össze azokat a vezetői eszközöket, amelyek közvetlenül szolgálják az egyéni és szervezeti teljesítményt
  5. Prezentációval támogatott előadás az elméleti tudnivalókról

 

3.2. – Teljesítménymenedzsment – Motiváció

Célja:

A vezetői eszközök közül a motiváció gyakorlati megvalósítása, az ismereteknek a gyakorlatba való átültetése

 

  1. Egyéni feladat – „Életünk paradigmái” - mindenki gyűjtse össze élete paradigmáit – idézetek, közmondások, szólások formájában, s prezentálják az indoklással együtt a csoportnak.

Értékelés: milyen motívumokat tárhatunk fel az elhangzottakból - (5)-F-1 Feladatlap

  1. Egyéni feladat: minden résztvevő mondjon példákat, amikor vele szemben hatékonyan alkalmazták a „szeretetnyelv” egyik vagy másik „nyelvét”, illetve amikor ő alkalmazta valamelyiket

Értékelés: a tapasztalatok közös megbeszélése

  1. Egyéni feladat: „Jó eszköz?”  - 5 megnevezett motivációs eszközt figyelembe véve minden résztvevő készítse el a maga preferencia sorrendjét, azt mutassa be

Értékelés:

  • milyen következtetéseket lehet levonni az egyént mozgató motívumokra
  • mi történne, ha további feltételeket rendelünk az egyes pozitív motivációs eszközök megszerzéséhez, hogyan befolyásolná ez az érintettek motiváltságát - (5)-F-3 Feladatlap
  1. Tanmese: ”Megy ez ennél jobban is” – közös beszélgetés arról, hogyan válik az elismerés hatékony motivációs eszközzé avagy egy nem szokványos vezetői magatartás mint motivációs eszköz
  2. „A jónál is jobb”  - Közös beszélgetés az ösztönzés és hatékonyság viszonyáról, arról, hogy hogyan lehet gátja a maximalizmus a hatékonyságnak, s mivel tudjuk kivédeni ezt a vezetői hibát - (5)-F-5 Feladatlap

 

3.3. –Teljesítménymenedzsment – Delegálás

a)    Célja:

A delegáló vezetői szerep gyakorlása

 

  1. Csoportos feladat: „Delegálás” – (6)-F-1 Feladatlap
  • alakuljanak párok; az A játékos a delegáló vezető, a B játékos a munkatárs
  • a résztvevők megkapják a feladatlapjaikat – az A játékos a delegálandó feladatot, B játékos az értékelési szempontokat
  • a párok eljátszák a szerepjátékot (lefolytatják a delegálási párbeszédet)

Értékelés:

  • a B játékos visszajelzést ad a megadott szempontok szerint
  • közös megbeszélés és értékelés a delegálási modell alapján
  1. Közös feladat: „Prioritások” - beszélgetés egy szemléletes példa mentén a feladatok prioritásáról
  • mese az üvegről, a kövekről, a kavicsokról, a homokról és a vízről –
  • beszélgetés az ABC mátrixról mint menedzsment eszközről

Értékelés: a tanulságok közös összegzése

  1. Egyéni feladat: „Síbaleset”
  • a feladat ismertetése (sí- vagy autóbaleset)
  • alkalmazzák a résztvevők az ABC mátrixot (saját meglévő feladataikra vonatkozóan
  • Az alkalmazott megoldások azonosítása (delegálás, elengedés, minimális személyes közreműködés, tervezés, átütemezés)

Értékelés: azonnali visszajelzés a csoport részéről a feladatok priorizálásáról, illetve az alkalmazott megoldások hatékonyságáról

  1. Egyéni feladat: „Várjáték” - osszuk a résztvevőket 3 csoportba, majd mindenki – a csoporthoz tartozás függvényében - kap egy feladatleírást, amelynek lényege, hogy rajzoljon egy várat a megadott paraméterek mentén. - (6)-F-1 Feladatlap

Értékelés:

  • van-e különbség az A/, B/ és C/ csoport teljesítménye között? Mi ennek az oka?
  • melyik csoportban hasonlítanak legjobban az ábrázolt várak? Mikor fontos ilyen módon kiadni a feladatokat?
  • Kinek és mikor delegálhatunk a C/ szinten?

 

3.4. –Teljesítménymenedzsment – Értékelés

Célja:

Az értékelés, mint hatékony teljesítményösztönző eszköz bemutatása. Gyakorlati tanácsok a hatékony értékeléshez. A teljesítményértékelő vezetői szerep gyakorlása.

 

  1. Egyéni feladat: „Értékeljünk!” – a megfigyelt személy egész napos teljesítményének értékelése

Segítség a felkészüléshez

  • Légy konkrét! A visszajelzésnek cselekvésorientáltnak kell lennie. Használj konkrét példákat a következtetésed alátámasztására. Kerüld az általános, személyiséget érintő támadásokat. Ehelyett inkább írd le a tapasztalt viselkedést.
  • Koncentrálj a hatásra! Mondd meg az illetőnek, hogy viselkedése hogyan hat rád, a csapatra, a szervezetre.
  • Kezdeményezz! Konkrétan írd le mi az, amin változtatnia kell. Az emberek gyakran nem tudják, min kellene változtatniuk, hacsak nem mondod meg nekik.

Értékelés: azonnali visszajelzés az értékelőnek (értékelés szempontjai, a visszajelzés formája, ösztönző jellege); az értékelt visszacsatolása

  1. Egyéni feladat: Önértékelés – az elmúlt év saját (vezetői) teljesítményének számbavétele
  • készítsenek részletes vázlatot a résztvevők saját elmúlt egy évi munkájukról, magatartásukról és teljesítményükről szóló önértékeléshez (kvázi készüljünk fel a válaszra)
  • gondoskodjanak arról, hogy legyen benne minden, amit láttatni szeretnénk az értékelővel
  • készítsen a csoport egy közös silabust

Értékelés:

  • tartalmilag lefedi-e a vázlat egy vezetői munkakör tartalmát, az alap (kulcs) kompetenciákat
  • mennyire volt múlt- és mennyire jövőorientált az értékelés

 

4. Szóvivő

4.1. – Elméleti alapok – hatásos szóvivő

Célja:

A vezetői szerepek közül a szóvívói, összekötő és kommunikátor szerep         gyakorlásához nélkülözhetetlen, a hatásos előadáshoz, hatékony kommunikációhoz szükséges elméleti ismeretek összegzése

 

  1. „A nap első kommunikációs gyakorlata” – a tréner visszajelzést ad a hallgatóknak saját megfigyelései alapján annak alátámasztására, hogy életünk minden percében kommunikálunk, csak nem mindig tudatosan, hatékonyan és hatásosan
  2. Prezentációval támogatott előadás a legfontosabb alapismeretekről
  • A kommunikációs folyamat
  • A prezentáció fogalma
  • Kommunikáció szavakkal és szavak nélkül
  • A hatékony kommunikáció eszközei
  • A szóvivői vezetői szerep
  • Az összekötő vezetői szerep
  • Jó tanácsok lámpalázas előadóknak

 

 4.2. –Hatásos szóvivő a gyakorlatban

Célja:

Gyakorlatokkal és visszajelzésekkel támogatni a vezetőket a hatásos előadóvá válás útján

 

  1. Csoportos feladat: egy-egy csoport felkészül egy 1) ön/csapat-, 2) cég- vagy 3) termék/szolgáltatás bemutatóra; bő vázlatot készít egy 10 perces prezentációhoz; prezentálják a vázlatot – (9)-F-1 Feladatlap

Értékelés a játék végén:

  • érdemben: célcsoport-specifikus, AIDA szabályt követő, hatásosnak ígérkező lesz-e az előadás
  • milyen volt a munkamegosztás a prezentáció során;
  • betartották-e, illetve kihasználták-e a rendelkezésre álló 5 percet
  1. Egyéni feladat: A házi feladatként elkészített prezentációk megtartása - (9)-F-2 Feladatlap
  • Két-két megfigyelőt/értékelőt sorsolunk ki, akik a prezentáció után visszajelzést adnak
  • A tréner összegyűjti az elhangzó visszajelzések alapján az értékelési szempontokat; ezeket a végén közösen megbeszéljük, kiegészítjük.

Értékelési szempontjaim:

  • hatásos volt-e a megszólalás
  • használt-e támogató, demonstrációs eszközt, s milyen volt az eszközhasználat
  • mennyire volt hatékony az előkészületeknél, hogyan kezelte az „átmeneti” helyzetet
  • legyőzte-e a lámpalázat
  1. Prezentáció – „Beszédes képek” - slideshow annak alátámasztására, hogy van, amit nehéz szavakba önteni, ergo használnunk kell időnként demonstrációs eszközöket
  2. Közös feladat: Figyelemfenntartó technikák - (9)-F-4 Feladatlap
  • a csoport közösen gyűjtsön ötleteket arra, hogyan lehet az előadás közben időről-időre felrázni a közönséget, megteremteni a kontaktust, aktiválni a hallgatóságot, visszajelzést szerezni, stb.
  • egészítsük ki a csoportmunka eredményeit a tréner javaslataival
  • teszteljük az ötleteket, eszközöket
  • határozzuk meg alkalmazásuk körét
  1. Közös feladat: Jó tanácsok előadóknak (beszéljünk a lámpalázról is) – Filmbejátszás – Dr. Csernus tanácsai

 

http://videoklinika.hu/video/a_csernus-modszer_hasznos_praktikak_a_lampalaz_ellen

 

Feldolgozás:

  • hogyan tudjuk hasznosítani a lámpaláz kezeléséről elhangzottakat
  • vannak-e további javaslatok, személyes, bevált technikáit
  • értékeljük Dr. Csernus előadói készségeit, előadásának módját (akár újra megtekintve, meg-megállva)

 

Hasznos tanácsok a lámpaláz ellen - prezentáció

 

  1. Egyéni feladat: Írjunk figyelemfelkeltő plakátokat a könyvtárba!

Eszköz csak papír és toll! – marad a kreatív gondolat (AIDA)

  1. Előadás: Jó gyakorlat a meetingek hatékonyságának szolgálatában

A példa lényege: minden megbeszélésen vannak kötelezően betöltendő szerepek, amelyekhez az előzetesen (legkésőbb a meeting vagy a téma tárgyalásának megkezdésekor) a felkért személyek szükség esetén kapnak szempontokat, útmutatást. A szerepek a következők:

  • elnök (aki összehívja, célját meghatározza, bezárja)
  • facilitátor (aki az egész megbeszélést, vagy annak egyes témáit vezeti, mediálja, moderálja - Csoportos folyamatokat, megbeszéléseket levezető. Nem szól bele a tartalomba, de ahhoz, hogy minél jobb eredménye legyen a csoportos megbeszélésnek (pl. egy stratégia tervezés, döntéshozás), biztosít egy folyamatot (mit mi után, kell megbeszélni, hívó kérdéseket hoz, olyan gyakorlatokat épít be, amik a cél elérését segítik). Biztosítja a résztvevők egyenlőségét, és a csoport által alkotott szabályok betartását.)
  • írnok (emlékeztető, jegyzőkönyvvezető, összefoglalót író)
  • megfigyelők (akik a megadott szempontrendszer szerint visszajelzést adnak a meeting résztvevőinek – a tárgyalási, prezentációs, előadói készségek fejlesztése érdekében)
  1. Egyéni feladat: Demonstráljunk! – kreatív feladat kreatív előadóknak
  • első feladat – a kiválasztott tárgyakhoz fűzzünk magyarázatot arról, hogy mit demonstrálhatunk velük
  • második feladat – meghatározott témához keressünk jó (adekvát) prezentációs eszközöket

 

5. Konfliktuskezekés

5.1. –Konfliktuskezelés elméleti alapjai

Célja:

Alapvető ismeretek a konfliktus természetéről, jó tanácsok vezetőknek a konfliktuskezelő szerephez

 

  1. Prezentációval támogatott előadás – közös beszélgetés az elhangzottakról
  • A konfliktus fogalma, szerepe
  • A konfliktusok fajtái eredetük szerint
  • A konfliktuskezelési stratégiák
  • A problémamegoldás lépései, feltételei
  • Jó tanácsok vezetőknek
  1. A konfliktusok kalibrálása

 

5.2. –Gyakorló konfliktuskezelők a gyakorlatban

Célja:

Az elméleti ismeretek átültetése a gyakorlatba szerepjátékok és közös feladatok során

  1. Tanmese – „Mi történik, ha nemet mond?” – a téma gondolati felvezetése; a tanulságok közös megbeszélése
  2. Konfliktustünetek – csoportos feladat, majd közös megbeszélés – (11)-F-2 Feladatlap

Feladat:

  • tegyünk különbséget okok és tünetek között
  • a csapatok írják össze, milyen tünetek, jelek alapján érzékelik, hogy konfliktus van a szervezetben
  • Utána ismertessük a tünetek 8 lehetséges csoportját, amelyeket előzetesen – számozva - felírtunk egy flipchartra;
  • sorolják be a csapatok az egyes kategóriákba a csoport által összegyűjtött jeleket, ezt beszéljük meg közösen, majd indokolt esetben egészítsük ki.

Értékelés: figyelmünk kiterjed-e a nonverbális jelekre is?

  1. „Kirakójáték” – az együttműködés hasznai

Feladat: egy puzzle kirakása először egyenként (csendben), majd két csapatban;

Értékelés: Mikor meddig jutottak a megoldásban? Mennyire segítette a kommunikáció, a tapasztalatok átadása a közös munkát?

  1. Egyéni feladat: Konfliktushelyzetek megoldása

Feladat:

  • a kapott egyéni esetleírások feldolgozása
  • a javasolt megoldás prezentálása a csoport számára

Értékelés: a megoldások közös megbeszélése, kiegészítése

  1. Tanmese: „A kompromisszum” – a tanulságok közös megbeszélése
  2. Csoportos feladat: „Alkalmazzuk a Thomas‑Kilman modellt!” – a konfliktuskezelési stratégiák ismeretének, gyakorlati hasznosításának támogatása

Feladat:

  • alakítsunk maximum 5 csoportot – mindegyik csapat húz egy feladatlapot (egy-egy konfliktuskezelési stratégia rövid bemutatásával)
  • gyűjtsenek össze a csoportok tanácsokat egyik és másik konfliktuskezelési stratégiához (hogyan és mire készüljön, aki alkalmazni akarja, mit tanácsolnának annak, aki az adott stratégiát akarja megvalósítani)
  • minden csoport írjon legalább 10 jó tanácsot
  1. Elméleti bevezetés a mediációról – prezentációval támogatott előadás
  2. „Békét bíró” – filmrészlet megtekintése

Feladat:

  • egyéni feladatként feljegyezni a mediáció jellemző tulajdonságait, látott technikáit
  • a tanulságok közös megbeszélése
  1. Csoportos szerepjáték: „Mediáljunk!”

Feladat:

  • a szerepek kiosztása (két eset, mindegyik tárgyaláshoz egy mediátor)
  • a csapatok felkészülés után folytassák le a tárgyalást a mediátor segítségével

Értékelés: értékeljük a tárgyaló feleket és külön a mediátorokat; elemezzük a tárgyalást abból a szempontból, hogy mikor és hogyan kellett (volna) beavatkozni a mediátornak

  1. Tanmese – „A két szerzetes és a lány” – a téma lezárása fontos tanulságokkal

 

6. – Vizsgafeladat

Célja:

A tréningen elhangzott elméleti anyag ismeretének számonkérése

  1. A vizsgalap kitöltése
  2. Visszacsatolás a hallgatók felé, a vizsgafeladatok megbeszélése

 

                                                       

                                              

Ügyfélszolgálati tréning a könyvtári minőségfejlesztésért (30 óra, 4 nap).          

 

A továbbképzési program részletes bemutatása tantervi egységként

 

A tantervi egység neve:

 a) Bevezetés.

 b) Célja: A négynapos program bemutatása; a résztvevők megismerkedése; játékos formában az első lépések megtétele a csapatépítés útján

 c) A tantervi egység előzménye (mire épül):Nincs

 d) Óraszám, munkaformák, módszerek, eszközök:1 óra időtartamban:

  Előadás (prezentációval támogatott) – 25 perc

 Gyakorlat (egyéni feladat) – 35 perc

 e) Témakörök megjelölése:

 A modul tartalma:

 

  1. „Mit üzentünk ma reggel?” – az első kommunikációs gyakorlat: az érkezők megfigyelése és visszajelzés a tapasztaltakról

  2. A program küldetésének tudatosítása

  3. A tematika és módszertan ismertetése

    Feladat (egyéni): Jó reggelt! – a csoporttagoknak meghatározott szabályok szerint nyilatkozniuk kell arról, hogy mennyire hangolódtak rá az előttük álló feladatokra

 

  1. A tematika és módszertan ismertetése

  2. A csapattagok bemutatkozása meghatározott módon, megtéve a csapattá válás felé vezető első lépést

    A feladat megnevezése: Kezdjünk jól minden napot!

    f)  Értékelés, követelmények (a cél elérésének függvényében): Az értékelés fő szempontja a résztvevők aktivitása a feladatvégzés során

     

    A tantervi egység neve:

 a) Kapcsolatépítés

 b) Célja: Kommunikációs ismeretek, játékos gyakorlatok a kapcsolat- és csapatépítés szolgálatában a résztvevők figyelmének felkeltése érdekében

 c) A tantervi egység előzménye (mire épül): Nincs

 d) Óraszám, munkaformák, módszerek, eszközök:1 óra időtartamban:

  Előadás (prezentációval támogatott) – 20 perc

 Gyakorlat (egyéni feladat) – 40 perc

 e) Témakörök megjelölése:

 A modul tartalma:

 

  1. A JOHARI-ablak bemutatása – prezentációval támogatott előadás a kommunikáció fontosságáról önmagunk és a környezetünk megismerésében, s hogy azt a tényt, miszerint életünk minden pillanatában üzeneteket küldünk a világba (azaz kommunikálunk), hogyan hasznosíthatja egy vezető a munkájában

  2. Feladat: felkészülés egy későbbi feladatra. A játék neve „Alterego”, s lényege, hogy a titokban megfigyelt személyről egy későbbi időpontban meghatározott szabályokat betartva tegyünk „jelentést” a csoportnak.

    Minden résztvevő húz egy nevet, azé a személyét, aki a megfigyelése tárgya lesz az elkövetkező két napban. A sorsolás eredményét titkosan kell kezelni. A feladat végrehajtása egyszerre kommunikációs gyakorlat, csapatépítés, teljesítményértékelés, az empátia gyakorlása.

  3. Feladat: „Dobjunk pihe-puhákat!” – az ösztönzés, az együttműködési készség mindig kéznél lévő, egyszerű és hatékony eszközének bemutatása után a résztvevők maguk is dobnak pihe-puhákat egymásnak, majd elkészítik személyre szabott „postaládájukat”, amibe a további pozitív üzeneteket várják.

  4. Feladat: „Kezdjünk jól minden napot!” - a résztvevők bemutatkozása meghatározott módon, megtéve a csapattá válás felé vezető első lépést

    f) Értékelés, követelmények: A résztvevők direkt visszajelzést kapnak a kommunikációs gyakorlat teljesítését követően

     

    A tantervi egység neve

    a) Szolgáltatásmarketing

    b) Célja: A szolgáltatásmarketing ismeretek bemutatásával a minőségi szolgáltatásnyújtás támogatása; a termék szolgáltatásjellegéből adódó lehetséges problémák feltárása, illetve megoldások keresése a megelőzésükre, negatív hatásuk csökkentésére

    c) A tantervi egység előzménye (mire épül): Nincs

    d) Óraszám, munkaformák, módszerek, eszközök: 3,5 óra időtartamban:

     Előadás (prezentációval támogatott) –1 óra 25 perc

    Gyakorlat (egyéni feladat) – 1 óra 25 perc

    Gyakorlat (közös feladat) – 40 perc

    e) Témakörök megjelölése:  

    A modul tartalma:

 

  1. A szolgáltatásmarketing alapjai - prezentációval támogatott előadás

 

  • a szolgáltatás-típusú termék jellemzői

  • a szolgáltatások termékszerkezete

  • HIPI-elv

  • a piacbefolyásolás eszközei

  • a szolgáltatásminőség kérdései

 

  1. Közös feladat – A HIPI-elv következményei az ügyfélszolgálati munkában – közösen összegyűjtendők azok az ötletek, javaslatok, személyes tapasztalatok, amelyek hasznosíthatóak az ügyfélszolgálati munka szolgáltatás-jellegéből adódó nehézségek kezelésére, s ezzel a szolgáltatásminőség javítására

  2. Egyéni feladat - „Félidőben” – segítség a kapacitásmenedzsmenthez a belső tartalékok feltárásával

  3. Közös feladat – A minőségi paraméterek mérhetősége – javaslatok, tapasztalatok összegyűjtése arról, hogy hogyan mérhetők, jellemezhetők, értékelhetők az egyes szolgáltatásminőséget mutató paraméterek, s ezek milyen hatással vannak/lehetnek a szolgáltatás minőségére

  4. Egyéni feladat - „Szabálykövetés” – a feladat lényege az ügyfélszolgálati munka folyamat-jellegéből fakadó egyik lehetséges, a szolgáltatásminőséget is jelentősen befolyásoló probléma tudatosítása a résztvevőkben.

    f) Értékelés, követelmények (a cél elérésének függvényében):

                 Az értékelés fő szempontja a résztvevők aktivitása a közös és egyéni feladatok során.

 

A tantervi egység neve:

 

a) Az ügyfélszolgálati funkció.

 b) Célja: Az ügyfélszolgálat helyének és szerepének meghatározása a szervezetben, illetve annak    működésében; az ügyfélszolgálat mint a versenyképesség alapja

 c) A tantervi egység előzménye (mire épül):(3) Szolgáltatásmarketing

 d) Óraszám, munkaformák, módszerek, eszközök: 1 óra időtartamban:

 Előadás (prezentációval támogatott) – 15 perc

 Gyakorlat (csoportos feladat) – 45 perc

 e) Témakörök megjelölése:

 A modul tartalma:

 

  1. Az ügyfélszolgálati funkció tartalma és szerepe a szervezet életében - prezentációval támogatott előadás

 

  • A vevőszolgálat mint a termékpolitika része

  • Az ügyfélszolgálati funkció fogalma

  • Az ügyfélszolgálati funkció a szolgáltatásnyújtási folyamatban

 

  1. Csoportos feladat – Szolgáltatástervezés (termékhagyma megrajzolása) az ügyfélszolgálat három fázisában; a termékmagot jelentő igényt a csoport közösen választja ki a résztvevők tapasztalatai alapján legfontosabb, legsürgetőbb olvasószolgálati problémák szem előtt tartásával

    f) Értékelés, követelmények:

 Az értékelés fegyik szempontja a résztvevők aktivitása a csoportos feladat megoldása során

 

  • Direkt visszajelzés adása a javaslat újszerűsége, a termék komplexitása alapján

  • A prezentáció mint „eladási mozzanat” értékelése

 

A tantervi egység neve:

 a) A kommunikációs stílusok

 b) Célja: Az ügyfélszolgálat helyének és szerepének meghatározása a szervezetben, illetve annak működésében; az ügyfélszolgálat mint a versenyképesség alapja

 c) A tantervi egység előzménye (mire épül):(3) Szolgáltatásmarketing

 d) Óraszám, munkaformák, módszerek, eszközök: 1 óra időtartamban:

 Előadás (prezentációval támogatott) – 15 perc

 Gyakorlat (csoportos feladat) – 45 perc

 e) Témakörök megjelölése:

 A modul tartalma:

 

  1. Prezentációval támogatott előadás a kommunikációs stílusok sajátosságairól az önismeret jegyében; az egyes stílus által jellemezhető személyek standard tulajdonságai, magatartása. Cél: a stílusjegyek megismerése, azonosítása megkönnyítendő az ügyfelekkel való hatékony kommunikációt.

  2. Egyéni feladat - „Gyártsunk szlogent” – a feladat célja a képviselt szervezettel szembeni attitűdök, valamint a szervezeti közös hiedelmek feltárása, jelentőségük bemutatása az ügyfélkapcsolati munkában, valamint ezek kommunikálása javítandó a szervezet imázsát és ezáltal a fogyasztók minőségérzetét.

  3. Páros feladat - „Csak egy szó…” - a konszenzusteremtés egy lehetséges módja; egy könnyen elsajátítható módszerrel az ügyfélkapcsolati munka stílusának és  hatékonyságának javítása

    f) Értékelés, követelmények:

 

    • Az egyéni feladatteljesítést követő direkt visszajelzés

    • A páros feladat teljesítéséről szóló beszámoló, illetve a feladat értékelésénél mutatott aktivitás

       

 

A tantervi egység neve:

 a) A kommunikáció alapjai

 b) Célja: A hatékony kommunikációhoz, mint az ügyfélszolgálati munka legfontosabb eszközéhez szükséges alapvető ismeretek számbavétele; tárgyalástechnikai tudnivalók; az elmélet átültetése a gyakorlatba játékos formában

 c) A tantervi egység előzménye (mire épül):

 (2) Kapcsolatépítés

 d) Óraszám, munkaformák, módszerek, eszközök: 2,5 óra időtartamban:

 Előadás (prezentációval támogatott) – 50 perc   

 Gyakorlat (közös feladat) – 25 perc

 Gyakorlat (csoportos feladat) – 30 perc

 Gyakorlat (egyéni feladat) – 45 perc

 Témakörök megjelölése:

 

  1. Kommunikációs alapismeretek - prezentációval támogatott előadás

 

  • A kommunikáció fogalma

  • Non-verbális és metakommunikáció funkciói, csatornái, jellemzői

  • A kommunikációs problémák forrásai és jellemzői

  • A kommunikáció hatékonyságát szolgáló eszközök

  • A visszajelzés formái

  • Jó tanácsok az ellenvetések leküzdésére

  • Tárgyalástechnika 8 lépésben

  • Piszkos kis tárgyalási trükkök

  • Tipikus tárgyalási stílusok

  • Az Internetes kommunikáció sajátosságai

 

  1. Páros feladat - „Aktív figyelem” – a hatékony kommunikáció egyik eszközének, az aktív figyelemnek a gyakorlása játékos feladat formájában

  2. Egyéni feladat - Alterego - annak bizonyítása egy játékos feladattal, hogy milyen jelentős mértékben javíthatja a kommunikáció hatékonyságát – és a szervezeten belüli együttműködést – az empátia, a visszajelzések adása, az aktív figyelem

  3. Közös feladat - „Fogadjunk tehetségkutató ügynököt” - A játékos feladat célja az aktív figyelem, a visszajelzés adása, a pihe-puhák mint motivációs eszközök alkalmazása, illetve az érvelésről, a tárgyalástechnikai ismeretekről tanultak hasznosítása

  4. Egyéni feladat - Piszkos kis tárgyalási trükkök - a tárgyalásokon gyakran alkalmazott – a tárgyaló fél megzavarását, hátrányos helyzetbe hozását célzó – megismert technikák gyakorlati alkalmazása játékos formában

    f) Értékelés, követelmények:

 

    • Az egyéni feladatteljesítést követő direkt visszajelzés

    • A páros feladat teljesítéséről szóló beszámoló, illetve a feladat értékelésénél mutatott aktivitás

  

A tantervi egység neve:

 a) A tranzakcionális analízis

 b) Célja: Egy kevéssé ismert, a köztudatban sem igen szereplő elmélet bemutatása, amit sokan az emberek közötti kapcsolatok elemzésének igen kérdéses és meglehetősen szubjektív módszerének tartanak, de az alapvető ismeretek hasznos eszközei lehetnek a kommunikáció hatékonyságának javításábanel

 c) A tantervi egység előzménye (mire épül):

 (6) Kommunikáció alapjai

 d) Óraszám, munkaformák, módszerek, eszközök: 1 óra időtartamban:

 Előadás (prezentációval támogatott) – 1 óra)

  Témakörök megjelölése:

 A modul tartalma:

 

  1. A tranzakcionális analízis – prezentációval támogatott előadás

 

  • Fogalom, fő jellemzők

  • A Gyermeki-én

  • A Szülői-én

  • A Felnőtt-én

  • Egyszerű és rejtett tranzakciók formái

    f) Értékelés, követelmények:

 

    • A résztvevők aktivitása a példák keresésénél

       

A tantervi egység neve:

 a) A motiváció alapjai

 b) Célja: A motiváció alkalmazhatóságának bemutatása az ügyfélkapcsolati munkában; az alapvető fogalmak tisztázása, illetve a legfontosabb szabályok megismerése az eszköz sikeres alkalmazása érdekében

 c) A tantervi egység előzménye (mire épül):

 (2) Kapcsolatépítés

 d) Óraszám, munkaformák, módszerek, eszközök: 3 óra időtartamban:

 Előadás (prezentációval támogatott) – 1 óra 30 perc

 Gyakorlat (egyéni feladat) – 1 óra 30 perc

 e) Témakörök megjelölése:

 A modul tartalma:

 

  1. A motiváció alapjai - prezentációval támogatott előadás

    • A szükséglet fogalma

    • A motívum fogalma

    • A motiváció fogalma

    • A motivációs eszközök

    • A manipulásció

    • A Maslow-i „Piramis” elmélet

    • A motiválhatóságról

    • A motiváció menete, folyamata

  2. Egyéni feladat - „Vedd rá!” – könyvtárhasználók/back office/munkahelyi vezető motiválása, hogy egy létező – a csoport által leírt - probléma megszüntetése érdekében tanúsítsák a kívánt magatartást. A szituáció, az alkalmazható motivációs eszközök szabadon választhatók. A feladat kidolgozása után a résztvevők egy „speech” keretében mutatják be saját megoldási javaslatukat és annak indokait.

  3. Egyéni feladat – „Pihe-puhák” másképpen – a korábban már megismert „játék” alkalmazása a motiváció szolgálatában; a nem anyagi természetű pozitív ösztönzés gyakorlása

    f) Értékelés, követelmények:

 

    • Az egyéni feladatteljesítést követő direkt visszajelzés

    • A páros feladat teljesítéséről szóló beszámoló, illetve a feladat értékelésénél mutatott aktivitás

 

 A tantervi egység neve:

 a) Bevezetés a konfliktuskezeléshez.

 b) Célja: A következő nap munkájának megalapozása kis önismeret-bővítéssel

 c) A tantervi egység előzménye (mire épül):

 Nincs

 d) Óraszám, munkaformák, módszerek, eszközök: 1 óra időtartamban:

 Előadás (prezentációval támogatott) – 20 perc

 Gyakorlat (közös feladat) – 40 perc

 e) Témakörök megjelölése:

 A modul tartalma:

 

  1. Prezentációval támogatott előadás a konfliktuskezelési stratégiákról az önismeret jegyében

  2. Közös feladat – a résztvevőkre jellemző stratégia megismerése, illetve az egyes stratégiák alkalmazásának tipikus élethelyzetei az ügyfélszolgálati gyakorlatban

    f) Értékelés, követelmények:

 

    • A csoporttagok aktivitása a közös feladat megoldásában

       

A tantervi egység neve:

 a) Az első benyomás.

 b) Célja: Az első benyomás fontosságának megismertetése a mindennapi és az ügyfélszolgálati munka kapcsán. A sztereotípiák felismerése, az ügyfél és magunk megismerése..

 c) A tantervi egység előzménye (mire épül):

 

  1. Bevezetés

  2. Kapcsolatépítés

    d) Óraszám, munkaformák, módszerek, eszközök: 2,5 óra időtartamban:

    Előadás (prezentációval támogatott) – 30 perc

    Gyakorlat (egyéni feladat) – 1 óra

    Gyakorlat (közös munka – teljes csoport) – 1 óra

    e) Témakörök megjelölése:

    A modul tartalma:

 

  1. Prezentációval támogatott előadás

  2. Feladat: Az első benyomás fontosságának elemzése, annak vizsgálata, hogy mit tartanak a résztvevők a legfontosabbnak mások és saját maguk megjelenésében, viselkedésében.

    Fényképek segítségével élővé tesszük az első benyomást, majd elemezzük, megbeszéljük a bennünket ért hatásokat, gondolatokat.

  3. Feladat: A résztvevők összeírják egyénileg azokat az ismérveket, amiket róluk alkothat az ügyfél az első benyomás kapcsán, majd közösen összeszedik a flipchartra a pozitív és a negatív benyomásokat.

  4. Szerepjátékok során a résztvevők eljátsszák az általuk megírt rövid kis helyzetgyakorlatokat, hogy hogyan is kezeljük a gyakorlatban az első benyomás által előállt élethelyzeteket az ügyfélszolgálaton.

    f) Értékelés, követelmények:

 

    • Az értékelés fő szempontja a résztvevők aktivitása a feladatvégzés során

 

A tantervi egység neve:

 a) A jó ügyfélszolgálatos

 b) Célja: A jó ügyfélszolgálatos tulajdonságainak, képességeinek, készségeinek, viselkedésének, megjelenésének körüljárása, a best practis ismeretek és technikák bemutatása a hallgatók aktív részvételével. Az ügyfélszolgálatos felelősségei, az ügyfélszolgálat, mint a cég kirakata

 c) A tantervi egység előzménye (mire épül):

 (10) Az első benyomás

 d) Óraszám, munkaformák, módszerek, eszközök: 2,5 óra időtartamban:

 Előadás (prezentációval támogatott) – 30 perc

 Gyakorlat (egyéni feladat) – 1 óra

 Gyakorlat (közös munka – teljes csoport) – 1 óra)

  Témakörök megjelölése:

 A modul tartalma:

 

  • A jó ügyfélszolgálatos - prezentációval támogatott előadás
  • Feladat: Ki a jó ügyfélszolgálatos? Közös csoportmunkában összeszedik a hallgatók a jó ügyfélszolgálatos tulajdonságait egy flipchart lapra.
  • Feladat: HR vezetőként meg kell fogalmazniuk egy olyan hirdetést, amelyben egy leendő ügyfélszolgálatos munkatárs felé támasztott követelményeket fogalmaznak meg a résztvevők
  • Feladat: Levelet írnak egy olvasójuk nevében, aki köszönetet mond nekik a jó ügyfélszolgálati munkájukért.
  • Feladat: A jövő ügyfélszolgálata – Csoportmunkában megtervezik azt az ügyfélszolgálatot, ahol 5 év múlva fognak dolgozni.

 f) Értékelés, követelmények:

 Az értékelés fő szempontja a résztvevők aktivitása a feladatvégzés során

    •  

 A tantervi egység neve:

 a) A konfliktus

 b) Célja: A konfliktusok természetének, fogalmának körüljárása, tulajdonságok és technikák bemutatása a hallgatók aktív részvételével

 c) A tantervi egység előzménye (mire épül):

 (11) A jó ügyfélszolgálatos

  d) Óraszám, munkaformák, módszerek, eszközök: 1,5 óra időtartamban:

 Előadás (prezentációval támogatott) – 40 perc

 Gyakorlat (egyéni feladat) – 20 perc

 Gyakorlat (közös munka – teljes csoport) – 30 perc

 e) Témakörök megjelölése:

 A modul tartalma:

 

  1. A konfliktus – prezentációval támogatott előadás

  2. Feladat: Körkérdés, amelyre egyenként válaszolnak a résztvevők: hol éri őket a legtöbb konfliktus, mi jut eszébe a konfliktus szó hallatán először?

  3. Feladat: Mindennapi konfliktusaink a magánéletben. Felsorolás a flipcharton közös munkában.

  4. Feladat: A konfliktushelyzetekre adott reakcióink. Csoportmunkában szerepjáték írás egy konkrét megtörtént esetre, amelyben mi kerültünk magánéletünk során konfliktushelyzetbe. Hogyan oldottuk ezt meg? Milyen jó megoldás van még rá?

    f) Értékelés, követelmények:

 Az értékelés fő szempontja a résztvevők aktivitása a feladatvégzés során

 

 A tantervi egység neve:

 a) Konfliktuskezelés az ügyfélszolgálati munkában

 b) Célja: A konfliktuskezelés az egyik legáltalánosabb és legfontosabb terület az ügyfélszolgálati munkában, amit kezelni kell. Az előző modulra építve összegyűjtik a hallgatók azokat a konfliktusokat, amelyek nap mint nap érik őket, és megoldást keresnek arra, hogy hogyan lehet ezeket feloldani

 A tantervi egység előzménye (mire épül):

 (12) A konfliktus

 d) Óraszám, munkaformák, módszerek, eszközök: 2,5 óra időtartamban:

 Előadás (prezentációval támogatott) – 30 perc

 Gyakorlat (egyéni feladat) – 1 óra

 Gyakorlat (közös munka – teljes csoport) – 1 óra

 e) Témakörök megjelölése:

 A modul tartalma:

 

  1. A konfliktuskezelés – prezentációval támogatott előadás

  2. Feladat: Közös csoportmunkában összegyűjtik a résztvevők azokat a konfliktusokat, amikkel az ügyfélszolgálati munka során találkoznak.

  3. Feladat: „A legkellemetlenebb pillanatok az ügyfélszolgálaton” címmel kiscsoportokban szerepjátékokat írnak konfliktushelyzetekről. A csapatok elcserélik egymás között a megírt szituációs játékokat, majd eljátsszák azokat.

    f) Értékelés, követelmények:

 Az értékelés fő szempontja a résztvevők aktivitása a feladatvégzés során

    •  

      A tantervi egység neve:

 a) Kommunikáció eltérő célközönséggel – több szempontú szegmentálás

 b) Célja: Különböző külső-belső célközönség beazonosítása, és a különböző csoportoknak megfelelő eltérő kommunikációs eszközök, csatornák, stílusok hozzárendelése.

 c) A tantervi egység előzménye (mire épül):

 (5) Kommunikációs stílusok

 (6) Kommunikáció alapjai

 d) Óraszám, munkaformák, módszerek, eszközök:1 óra időtartamban:

  Előadás (prezentációval támogatott) – 30 perc

 Gyakorlat (egyéni feladat) – 10 perc

 Gyakorlat (csoportos feladat) – 20 perc

 e) Témakörök megjelölése:

 A modul tartalma:

 

  1. Előadás keretében az ügyfelek csoportosításának több szempontú bemutatása, különös tekintettel a szolgáltatások, illetve a kor követelményeinek megfelelően a változó ügyfél-igények szerint

  2. Feladat: „Ügyfelek változó igényekkel”. Ügyfelek szegmentálásának több szempontja, szempontrendszerek megadása, ügyfelek felsorolása egyéni feladat keretében

  3. Feladat: „Szerepcsere”. A csoport tagjai párokat alkotnak. Egyikük az ügyfélszolgálatos, másikuk egy meghatározott célcsoport képviselője, aki konkrét igénnyel fordul az ügyfélszolgálatoshoz. Kettőjük párbeszéde során azonosíthatóak lesznek a célcsoport-specifikus jegyek, a kommunikációs eszközök és zajok.

     

    A tantervi egység neve:

    a) Belső ügyfél

    b) Célja: A belső ügyfél fogalmának definiálása, a belső-külső ügyfél összefüggéseinek feltárása

     c) A tantervi egység előzménye (mire épül):

    A (14) modul keretében ismertetett ügyfél-szegmentáció folytatása, árnyalása

    d) Óraszám, munkaformák, módszerek, eszközök:0,5 óra időtartamban:

     Előadás (prezentációval támogatott) – 20 perc

    Gyakorlat (egyéni feladat) – 10 perc

    e) Témakörök megjelölése:

    A modul tartalma:

 

  1. Belső ügyfél fogalmának definiálása, külső ügyfelekkel való kommunikáció háttér-országának feladatai előadás keretében

  2. Feladat: „Két tűz között” . A csoport minden tagja egyénileg azonosítja belső ügyfelét és a velük való kommunikációs csatornákat, ezekkel kapcsolatos problémákat a szervezetben, amelyről mindenki beszámol a csoportnak.

    f) Értékelés, követelmények:

 A résztvevők direkt visszajelzést kapnak a kommunikációs gyakorlat teljesítését követően

    •  

      A tantervi egység neve:

      a) „Kérdezni tudni kell” –a kommunikáció hatékonyságát befolyásoló tényezők

      b) Célja: A különböző kérdéstechnikák hatékonyságának felismerése, tudatos használatuk információszerzés céljából

      c) A tantervi egység előzménye (mire épül):

      ((6) Kommunikáció alapjai

      d) Óraszám, munkaformák, módszerek, eszközök:0,5 óra időtartamban:

      Gyakorlat (csoportos feladat) – 30 perc

      e) Témakörök megjelölése:

      A modul tartalma:

 

  1. Feladat: „Háromlábú szék” . Nyílt, zárt, szuggesztív kérdéstípusok gyakorlása olyan csoportos szituációs gyakorlattal, amelynek során a kimutatható, hogy a különböző kérdéstípusok együttes és változatos használata biztosítja a sikeres kommunikációt.

  2. Feladat: „Mesterségem címere”. A csoportos gyakorlat során a résztvevők megtapasztalják, hogy teljes információ csak úgy nyerhető, ha változatos kérdéstípusokat alkalmaznak kommunikációjukban.

    f) Értékelés, követelmények:

 

    • A résztvevők direkt visszajelzést kapnak a kommunikációs gyakorlat teljesítését követően

       

      A tantervi egység neve:

      a) A kommunikációs csatornák sajátosságai – non-verbális kommunikáció

      b) Célja: A non-verbális kommunikáció definiálása, annak bemutatása, hogyan egészíti ki a verbális kommunikációnkat, mit árul el az információ kibocsátójáról, és hogyan befolyásolja az üzenetek hitelességét

      c) A tantervi egység előzménye (mire épül):

      (6) modul A kommunikáció alapjai

      d) Óraszám, munkaformák, módszerek, eszközök:2 óra időtartamban:

      Előadás (prezentációval támogatott) – 25 perc

      Gyakorlat (közös feladat) – 20 perc

      Gyakorlat (csoportos feladat) – 15 perc

      e) Témakörök megjelölése:

       A modul tartalma:

 

  1. A prezentációval támogatott előadás során a non-verbális kommunikáció meghatározásáról, jelentőségéről, az üzenet-kibocsátó hitelességéről és a dekódolást befolyásoló hatásáról lesz szó.

  2. Feladat: Képek alapján közös feladatként a csoport beazonosítja a különböző non-verbális megnyilvánulásokat.

  3. Feladat: „Most mutasd meg”. Tipikus testbeszéd-jelek felismerése a csoportból jelentkező résztvevők előadásában.

    f) Értékelés, követelmények:

 A résztvevők direkt visszajelzést kapnak a kommunikációs gyakorlat teljesítését követően

  

A tantervi egység neve:

 a) Reklamációkezelés szabályai

 b) Célja: Panasz vs. reklamáció definiálása, a reklamáció szervezeti működésben betöltött valós és lehetséges céljainak bemutatása, reklamáció-kezelési technikák ismertetése.

 c) A tantervi egység előzménye (mire épül):

 Nincs.

 d) Óraszám, munkaformák, módszerek, eszközök:1 óra időtartamban:

 Előadás (prezentációval támogatott) – 30 perc

 Gyakorlat (közös feladat) – 15 perc

 Gyakorlat (csoportos feladat) – 15 perc

  e) Témakörök megjelölése:

 A modul tartalma:

 

  1. A prezentációval támogatott előadás rámutat arra, hogy mi a különbség a panasz és a reklamáció között, hogyan lehet a szervezet javára, fejlesztésére fordítani az ügyfelektől érkező pozitív/negatív észrevételeket.

  2. Feladat: A csoport tagjai összegyűjtik és ismertetik a munkájuk során megtapasztalt panasz-szituációkat.

  3. Feladat: „Érted panaszkodom, nem ellened”. Panasz-szituációk lereagálása ajtónyitó, előrevivő kérdésekkel csoportos feladat-megoldásban.

    f) Értékelés, követelmények:

 A résztvevők direkt visszajelzést kapnak a kommunikációs gyakorlat teljesítését követően

 

 A tantervi egység neve:

 a) Prezentációs technikák

 b) Célja: A prezentációs technikák céljának, várható eredményének és eszközrendszerének bemutatása a szervezet céljai tükrében.

 c) A tantervi egység előzménye (mire épül):

 Nincs

 d) Óraszám, munkaformák, módszerek, eszközök:2 óra időtartamban:

 Előadás (prezentációval támogatott) – 1 óra

 Gyakorlat (csoportos) – 1 óra

  e) Témakörök megjelölése:

 A modul tartalma:

 

  1. A prezentációval támogatott előadás bemutatja és elemzi a különböző szituációkat, amikor előadást kell tartani, prezentálni kell, szervezeten belül és kívül különböző célcsoportokkal kell kommunikálni

  2. Feladat: „Mit, kinek, hogyan”. A csoportos prezentáció elkészítése során a résztvevőknek lehetőségük nyílik megtapasztalni, hogy kommunikációs céljaikat változatos eszközrendszerrel hogyan tudják elérni.

    f) Értékelés, követelmények:

 A résztvevők direkt visszajelzést kapnak a kommunikációs gyakorlat teljesítését követően

  

A tantervi egység neve:

 a) Számonkérés - visszajelzés

 b) Célja: Annak felmérése, hogy a hallgatók milyen mértékben sajátították el a legfontosabb új ismereteket, illetve mennyire képesek azoknak a gyakorlatban való alkalmazására

 c) A tantervi egység előzménye (mire épül):

 (1) – (18) modul

 d) Óraszám, munkaformák, módszerek, eszközök:1 óra  30 perc időtartamban:

 Egyéni feladatmegoldás (teszt) – 60 perc

 Közös munkában a vizsgafeladatok kiértékelése – 30 perc

 e) Témakörök megjelölése:

 

  1. Vizsgalap kitöltése egyéni munka keretében
  2. Visszajelzés a vizsgalapok kiértékelése alapján a csoportteljesítményről
  3. A megerősítést igénylő ismeretek összefoglalása
  4. A hallgatói visszajelzések összegyűjtése

 

f) Értékelés, követelmények:

 Az elégségesen megválaszolt tesztkérdések száma elérje a 60 %-ot

 

 

 

Ügyfélszolgálati tréning II.(gyakorlat)  (30 óra, 4 nap).

 

 1. Bevezetés.

Célja:

Ismerkedés a résztvevőkkel, a közös munka megalapozása, az elvárások, sikerkritériumok meghatározása

 

  1. A program küldetésének tudatosítása

A  vezetői munka során leggyakrabban előforduló helyzetekre való felkészítés: tárgyalás, teljesítménymenedzsment, prezentáció, előadás a szervezetről és a szervezet nevében, konfliktuskezelés és együttműködés

 

  1. A tematika és módszertan ismertetése

 

  1. A csapattagok bemutatkozása meghatározott módon, megtéve a csapattá válás felé vezető első lépést

A feladat megnevezése: „Példaképeim” - (1)-F-1

 

2. Tárgyalástechnika

2.1. Elméleti alapozás – tárgyalástechnikai elméleti alapozás

Célja:

A tudatos tárgyalóvá váláshoz elengedhetetlenül szükséges tárgyalástechnikai ismeretek elsajátítása, felelevenítése, rendszerzése

 

  1. A tárgyalás fogalma
  2. A tárgyalás 8 fázisa

Bevezető tanmese: Érvek (közös megbeszélés – a felkészülés fontossága)

  1. A tárgyalási stratégiák

Bevezető tanmese: Az oroszlán ebédje (közös megbeszélés – a tudatos stratégia választás a stratégiai helyzet függvényében – mi mennyire fontos, mi az igazi nyereség vagy veszteség – ezekkel kapcsolatban hozzunk példákat)

  1. Piszkos kis tárgyalási trükkök

 

2.2.Tárgyalás a gyakorlatban:

Célja:

Az elméleti tárgyalástechnikai ismeretek alkalmazása a gyakorlatban a kellő jártasság megszerzése érdekében

 

  1. Egyéni feladat: Játékos feladattal annak bemutatása, hogy milyen fontos szerepet tölt be életünkben a tárgyalás – „Bölcsességkártyák” értelmezése, példák bemutatása

Értékelés: a résztvevők azonnal reagálnak az elhangzottakra – megerősítik, kiegészítik, példákat mondanak rá – (3)-F-1 Feladatlap

  1. Egyéni feladat: Gyűjtsenek össze a résztvevők ellenőrző kérdéseket a tárgyalás felkészülési szakaszára (checklist)

Értékelés: mindenki ismerteti a saját ellenőrző kérdéseit, amit a résztvevők azonnal értékelnek, hogy az adott kérdés MINDIG fontos-e, s kerüljön-e fel egy közös (mintaértékű) checklistre a flipchartra – (3)-F-2 Feladatlap

  1. Csoportos feladat: alakuljon két csoport, amelyek feladata, hogy elkészítsék ugyanannak a rendezvénynek a forgatókönyvét és munkatervét. A feladat teljesítése után tárgyalóasztalhoz ül a csoporttagok közül kijelölt 2-2 tárgyalófél. A cél, hogy 20 perc alatt lefolytassák a tárgyalást, s ennek eredményeként legyen egy végleges forgatókönyv és egy végleges munkaterv

Értékelés:

  • sikeres volt-e a tárgyalás
  • melyik csapat követett felismerhető tárgyalási stratégiát, s azt milyen eszközökkel igyekezett beteljesíteni
  • érvek mentén folyt-e az érdemi tárgyalás
  • mennyire volt konstruktív egyik és másik fél
  • alkalmaztak-e piszkos tárgyalási trükköt
  1. Csoportos feladat: gyűjtsenek a csoportok ötleteket, javaslatokat saját tapasztalataik, előzetes ismereteik alapján arról, hogyan kezeljük a (nem jogosnak vélt) kritikákat, ellenvetéseket egy tárgyalás során – (3)-F-4 Feladatlap

Értékelés:

  • a csapatok prezentálják munkájuk eredményét
  • közösen értékeljük az elhangzottakat, példákkal életszerűvé tesszük őket
  • a tréner kiegészíti/megerősíti a listát saját elméleti és gyakorlati ismeretei alapján - prezentáció
  1. Egyéni feladat: A piszkos tárgyalási trükkökről másképpen
  • minden résztvevő húz egy vagy két „piszkos tárgyalási trükköt” tartalmazó feladatlapot
  • bemutatjuk a „Hogyan alkudozzunk” c. prezentációt
  • minden egyes jó tanácsnál megállunk, hogy akik úgy vélik, a náluk lévő „piszkos trükk” valamilyen formában kapcsolatba hozható az adott tanáccsal, ezt kifejthessék, majd a csoport többi tagja is hozzászólhasson
  1. Csoportos feladat: Tárgyalási szituáció trükkökkel I. – A feladat lényege egy meghatározott témában tárgyalási szituáció szimulálása, megadott piszkos tárgyalási trükkök alkalmazása, illetve ilyenek kivédése kiscsoportos feladatként – (3)-F-6 Feladatlap
  2. Csoportos feladat: Tárgyalási szituáció trükkökkel II. – A feladat lényege egy meghatározott témában tárgyalási szituáció szimulálása, megadott piszkos tárgyalási trükkök alkalmazása, illetve ilyenek kivédése kiscsoportos feladatként – (3)-F-7 Feladatlap

 

3. Teljesítménymenedzsment

3.1. – Elméleti alapozás – teljesítménymenedzsment

Célja:

A résztvevők figyelmének felkeltése a téma iránt. A téma fontosságának bemutatása a vezetői munka sikere szempontjából. A minimálisan szükséges ismeretek összefoglalása.

 

  1. Az „Értékeljünk” c. feladat előkészítése (a megfigyelési feladat kiadása)
  2. Közös feladat :
  3. eszközöket a vezetőkkel szemben támasztott alapelvárások meghatározása
  4. Közös feladat: gyűjtsük össze azokat a vezetői eszközöket, amelyek közvetlenül szolgálják az egyéni és szervezeti teljesítményt
  5. Prezentációval támogatott előadás az elméleti tudnivalókról

 

3.2. – Teljesítménymenedzsment – Motiváció

Célja:

A vezetői eszközök közül a motiváció gyakorlati megvalósítása, az ismereteknek a gyakorlatba való átültetése

 

  1. Egyéni feladat – „Életünk paradigmái” - mindenki gyűjtse össze élete paradigmáit – idézetek, közmondások, szólások formájában, s prezentálják az indoklással együtt a csoportnak.

Értékelés: milyen motívumokat tárhatunk fel az elhangzottakból - (5)-F-1 Feladatlap

  1. Egyéni feladat: minden résztvevő mondjon példákat, amikor vele szemben hatékonyan alkalmazták a „szeretetnyelv” egyik vagy másik „nyelvét”, illetve amikor ő alkalmazta valamelyiket

Értékelés: a tapasztalatok közös megbeszélése

  1. Egyéni feladat: „Jó eszköz?”  - 5 megnevezett motivációs eszközt figyelembe véve minden résztvevő készítse el a maga preferencia sorrendjét, azt mutassa be

Értékelés:

  • milyen következtetéseket lehet levonni az egyént mozgató motívumokra
  • mi történne, ha további feltételeket rendelünk az egyes pozitív motivációs eszközök megszerzéséhez, hogyan befolyásolná ez az érintettek motiváltságát - (5)-F-3 Feladatlap
  1. Tanmese: ”Megy ez ennél jobban is” – közös beszélgetés arról, hogyan válik az elismerés hatékony motivációs eszközzé avagy egy nem szokványos vezetői magatartás mint motivációs eszköz
  2. „A jónál is jobb”  - Közös beszélgetés az ösztönzés és hatékonyság viszonyáról, arról, hogy hogyan lehet gátja a maximalizmus a hatékonyságnak, s mivel tudjuk kivédeni ezt a vezetői hibát - (5)-F-5 Feladatlap

 

3.3. –Teljesítménymenedzsment – Delegálás

a)    Célja:

A delegáló vezetői szerep gyakorlása

 

  1. Csoportos feladat: „Delegálás” – (6)-F-1 Feladatlap
  • alakuljanak párok; az A játékos a delegáló vezető, a B játékos a munkatárs
  • a résztvevők megkapják a feladatlapjaikat – az A játékos a delegálandó feladatot, B játékos az értékelési szempontokat
  • a párok eljátszák a szerepjátékot (lefolytatják a delegálási párbeszédet)

Értékelés:

  • a B játékos visszajelzést ad a megadott szempontok szerint
  • közös megbeszélés és értékelés a delegálási modell alapján
  1. Közös feladat: „Prioritások” - beszélgetés egy szemléletes példa mentén a feladatok prioritásáról
  • mese az üvegről, a kövekről, a kavicsokról, a homokról és a vízről –
  • beszélgetés az ABC mátrixról mint menedzsment eszközről

Értékelés: a tanulságok közös összegzése

  1. Egyéni feladat: „Síbaleset”
  • a feladat ismertetése (sí- vagy autóbaleset)
  • alkalmazzák a résztvevők az ABC mátrixot (saját meglévő feladataikra vonatkozóan
  • Az alkalmazott megoldások azonosítása (delegálás, elengedés, minimális személyes közreműködés, tervezés, átütemezés)

Értékelés: azonnali visszajelzés a csoport részéről a feladatok priorizálásáról, illetve az alkalmazott megoldások hatékonyságáról

  1. Egyéni feladat: „Várjáték” - osszuk a résztvevőket 3 csoportba, majd mindenki – a csoporthoz tartozás függvényében - kap egy feladatleírást, amelynek lényege, hogy rajzoljon egy várat a megadott paraméterek mentén. - (6)-F-1 Feladatlap

Értékelés:

  • van-e különbség az A/, B/ és C/ csoport teljesítménye között? Mi ennek az oka?
  • melyik csoportban hasonlítanak legjobban az ábrázolt várak? Mikor fontos ilyen módon kiadni a feladatokat?
  • Kinek és mikor delegálhatunk a C/ szinten?

 

3.4. –Teljesítménymenedzsment – Értékelés

Célja:

Az értékelés, mint hatékony teljesítményösztönző eszköz bemutatása. Gyakorlati tanácsok a hatékony értékeléshez. A teljesítményértékelő vezetői szerep gyakorlása.

 

  1. Egyéni feladat: „Értékeljünk!” – a megfigyelt személy egész napos teljesítményének értékelése

Segítség a felkészüléshez

  • Légy konkrét! A visszajelzésnek cselekvésorientáltnak kell lennie. Használj konkrét példákat a következtetésed alátámasztására. Kerüld az általános, személyiséget érintő támadásokat. Ehelyett inkább írd le a tapasztalt viselkedést.
  • Koncentrálj a hatásra! Mondd meg az illetőnek, hogy viselkedése hogyan hat rád, a csapatra, a szervezetre.
  • Kezdeményezz! Konkrétan írd le mi az, amin változtatnia kell. Az emberek gyakran nem tudják, min kellene változtatniuk, hacsak nem mondod meg nekik.

Értékelés: azonnali visszajelzés az értékelőnek (értékelés szempontjai, a visszajelzés formája, ösztönző jellege); az értékelt visszacsatolása

  1. Egyéni feladat: Önértékelés – az elmúlt év saját (vezetői) teljesítményének számbavétele
  • készítsenek részletes vázlatot a résztvevők saját elmúlt egy évi munkájukról, magatartásukról és teljesítményükről szóló önértékeléshez (kvázi készüljünk fel a válaszra)
  • gondoskodjanak arról, hogy legyen benne minden, amit láttatni szeretnénk az értékelővel
  • készítsen a csoport egy közös silabust

Értékelés:

  • tartalmilag lefedi-e a vázlat egy vezetői munkakör tartalmát, az alap (kulcs) kompetenciákat
  • mennyire volt múlt- és mennyire jövőorientált az értékelés

 

4. Szóvivő

4.1. – Elméleti alapok – hatásos szóvivő

Célja:

A vezetői szerepek közül a szóvívói, összekötő és kommunikátor szerep         gyakorlásához nélkülözhetetlen, a hatásos előadáshoz, hatékony kommunikációhoz szükséges elméleti ismeretek összegzése

 

  1. „A nap első kommunikációs gyakorlata” – a tréner visszajelzést ad a hallgatóknak saját megfigyelései alapján annak alátámasztására, hogy életünk minden percében kommunikálunk, csak nem mindig tudatosan, hatékonyan és hatásosan
  2. Prezentációval támogatott előadás a legfontosabb alapismeretekről
  • A kommunikációs folyamat
  • A prezentáció fogalma
  • Kommunikáció szavakkal és szavak nélkül
  • A hatékony kommunikáció eszközei
  • A szóvivői vezetői szerep
  • Az összekötő vezetői szerep
  • Jó tanácsok lámpalázas előadóknak

 

 4.2. –Hatásos szóvivő a gyakorlatban

Célja:

Gyakorlatokkal és visszajelzésekkel támogatni a vezetőket a hatásos előadóvá válás útján

 

  1. Csoportos feladat: egy-egy csoport felkészül egy 1) ön/csapat-, 2) cég- vagy 3) termék/szolgáltatás bemutatóra; bő vázlatot készít egy 10 perces prezentációhoz; prezentálják a vázlatot – (9)-F-1 Feladatlap

Értékelés a játék végén:

  • érdemben: célcsoport-specifikus, AIDA szabályt követő, hatásosnak ígérkező lesz-e az előadás
  • milyen volt a munkamegosztás a prezentáció során;
  • betartották-e, illetve kihasználták-e a rendelkezésre álló 5 percet
  1. Egyéni feladat: A házi feladatként elkészített prezentációk megtartása - (9)-F-2 Feladatlap
  • Két-két megfigyelőt/értékelőt sorsolunk ki, akik a prezentáció után visszajelzést adnak
  • A tréner összegyűjti az elhangzó visszajelzések alapján az értékelési szempontokat; ezeket a végén közösen megbeszéljük, kiegészítjük.

Értékelési szempontjaim:

  • hatásos volt-e a megszólalás
  • használt-e támogató, demonstrációs eszközt, s milyen volt az eszközhasználat
  • mennyire volt hatékony az előkészületeknél, hogyan kezelte az „átmeneti” helyzetet
  • legyőzte-e a lámpalázat
  1. Prezentáció – „Beszédes képek” - slideshow annak alátámasztására, hogy van, amit nehéz szavakba önteni, ergo használnunk kell időnként demonstrációs eszközöket
  2. Közös feladat: Figyelemfenntartó technikák - (9)-F-4 Feladatlap
  • a csoport közösen gyűjtsön ötleteket arra, hogyan lehet az előadás közben időről-időre felrázni a közönséget, megteremteni a kontaktust, aktiválni a hallgatóságot, visszajelzést szerezni, stb.
  • egészítsük ki a csoportmunka eredményeit a tréner javaslataival
  • teszteljük az ötleteket, eszközöket
  • határozzuk meg alkalmazásuk körét
  1. Közös feladat: Jó tanácsok előadóknak (beszéljünk a lámpalázról is) – Filmbejátszás – Dr. Csernus tanácsai

 

http://videoklinika.hu/video/a_csernus-modszer_hasznos_praktikak_a_lampalaz_ellen

 

Feldolgozás:

  • hogyan tudjuk hasznosítani a lámpaláz kezeléséről elhangzottakat
  • vannak-e további javaslatok, személyes, bevált technikáit
  • értékeljük Dr. Csernus előadói készségeit, előadásának módját (akár újra megtekintve, meg-megállva)

 

Hasznos tanácsok a lámpaláz ellen - prezentáció

 

  1. Egyéni feladat: Írjunk figyelemfelkeltő plakátokat a könyvtárba!

Eszköz csak papír és toll! – marad a kreatív gondolat (AIDA)

  1. Előadás: Jó gyakorlat a meetingek hatékonyságának szolgálatában

A példa lényege: minden megbeszélésen vannak kötelezően betöltendő szerepek, amelyekhez az előzetesen (legkésőbb a meeting vagy a téma tárgyalásának megkezdésekor) a felkért személyek szükség esetén kapnak szempontokat, útmutatást. A szerepek a következők:

  • elnök (aki összehívja, célját meghatározza, bezárja)
  • facilitátor (aki az egész megbeszélést, vagy annak egyes témáit vezeti, mediálja, moderálja - Csoportos folyamatokat, megbeszéléseket levezető. Nem szól bele a tartalomba, de ahhoz, hogy minél jobb eredménye legyen a csoportos megbeszélésnek (pl. egy stratégia tervezés, döntéshozás), biztosít egy folyamatot (mit mi után, kell megbeszélni, hívó kérdéseket hoz, olyan gyakorlatokat épít be, amik a cél elérését segítik). Biztosítja a résztvevők egyenlőségét, és a csoport által alkotott szabályok betartását.)
  • írnok (emlékeztető, jegyzőkönyvvezető, összefoglalót író)
  • megfigyelők (akik a megadott szempontrendszer szerint visszajelzést adnak a meeting résztvevőinek – a tárgyalási, prezentációs, előadói készségek fejlesztése érdekében)
  1. Egyéni feladat: Demonstráljunk! – kreatív feladat kreatív előadóknak
  • első feladat – a kiválasztott tárgyakhoz fűzzünk magyarázatot arról, hogy mit demonstrálhatunk velük
  • második feladat – meghatározott témához keressünk jó (adekvát) prezentációs eszközöket

 

5. Konfliktuskezekés

5.1. –Konfliktuskezelés elméleti alapjai

Célja:

Alapvető ismeretek a konfliktus természetéről, jó tanácsok vezetőknek a konfliktuskezelő szerephez

 

  1. Prezentációval támogatott előadás – közös beszélgetés az elhangzottakról
  • A konfliktus fogalma, szerepe
  • A konfliktusok fajtái eredetük szerint
  • A konfliktuskezelési stratégiák
  • A problémamegoldás lépései, feltételei
  • Jó tanácsok vezetőknek
  1. A konfliktusok kalibrálása

 

5.2. –Gyakorló konfliktuskezelők a gyakorlatban

Célja:

Az elméleti ismeretek átültetése a gyakorlatba szerepjátékok és közös feladatok során

  1. Tanmese – „Mi történik, ha nemet mond?” – a téma gondolati felvezetése; a tanulságok közös megbeszélése
  2. Konfliktustünetek – csoportos feladat, majd közös megbeszélés – (11)-F-2 Feladatlap

Feladat:

  • tegyünk különbséget okok és tünetek között
  • a csapatok írják össze, milyen tünetek, jelek alapján érzékelik, hogy konfliktus van a szervezetben
  • Utána ismertessük a tünetek 8 lehetséges csoportját, amelyeket előzetesen – számozva - felírtunk egy flipchartra;
  • sorolják be a csapatok az egyes kategóriákba a csoport által összegyűjtött jeleket, ezt beszéljük meg közösen, majd indokolt esetben egészítsük ki.

Értékelés: figyelmünk kiterjed-e a nonverbális jelekre is?

  1. „Kirakójáték” – az együttműködés hasznai

Feladat: egy puzzle kirakása először egyenként (csendben), majd két csapatban;

Értékelés: Mikor meddig jutottak a megoldásban? Mennyire segítette a kommunikáció, a tapasztalatok átadása a közös munkát?

  1. Egyéni feladat: Konfliktushelyzetek megoldása

Feladat:

  • a kapott egyéni esetleírások feldolgozása
  • a javasolt megoldás prezentálása a csoport számára

Értékelés: a megoldások közös megbeszélése, kiegészítése

  1. Tanmese: „A kompromisszum” – a tanulságok közös megbeszélése
  2. Csoportos feladat: „Alkalmazzuk a Thomas‑Kilman modellt!” – a konfliktuskezelési stratégiák ismeretének, gyakorlati hasznosításának támogatása

Feladat:

  • alakítsunk maximum 5 csoportot – mindegyik csapat húz egy feladatlapot (egy-egy konfliktuskezelési stratégia rövid bemutatásával)
  • gyűjtsenek össze a csoportok tanácsokat egyik és másik konfliktuskezelési stratégiához (hogyan és mire készüljön, aki alkalmazni akarja, mit tanácsolnának annak, aki az adott stratégiát akarja megvalósítani)
  • minden csoport írjon legalább 10 jó tanácsot
  1. Elméleti bevezetés a mediációról – prezentációval támogatott előadás
  2. „Békét bíró” – filmrészlet megtekintése

Feladat:

  • egyéni feladatként feljegyezni a mediáció jellemző tulajdonságait, látott technikáit
  • a tanulságok közös megbeszélése
  1. Csoportos szerepjáték: „Mediáljunk!”

Feladat:

  • a szerepek kiosztása (két eset, mindegyik tárgyaláshoz egy mediátor)
  • a csapatok felkészülés után folytassák le a tárgyalást a mediátor segítségével

Értékelés: értékeljük a tárgyaló feleket és külön a mediátorokat; elemezzük a tárgyalást abból a szempontból, hogy mikor és hogyan kellett (volna) beavatkozni a mediátornak

  1. Tanmese – „A két szerzetes és a lány” – a téma lezárása fontos tanulságokkal

 

6. – Vizsgafeladat

Célja:

A tréningen elhangzott elméleti anyag ismeretének számonkérése

  1. A vizsgalap kitöltése
  2. Visszacsatolás a hallgatók felé, a vizsgafeladatok megbeszélése

 

 

 


Digitális könyvtárak létrehozása. (30 óra 4 nap)
A tanfolyam időpontja: 4 nap. Kezdés időpontja a "Tájékoztató a tanfolyamokról" menűpont alatt tekinthető meg.
A tanfolyam díja: 80,-eFt. A HUNGARNET intézményeknek 50% kedvezményéről a "Tájékoztató a tanfolyamokról" menűpont alatt adunk tájékoztatást.

A ma korszerű könyvtárának jelentős tevékenysége, a már digitalizált 
dokumentumainak könyvtárakba szervezése. A tanfolyam koncepcionálisan és technikai 
megoldásaiban is választ ad a problémára. 
A program megismerteti a hallgatósággal, hogy a könyvtárosoknak milyen 
feladatai vannak a digitalizálás és az elektronikus publikálás területén. Elméleti és gyakorlati 
ismereteket nyújt a digitális gyűjtemények megtervezéséhez és kivitelezéséhez. 
Bemutatja azokat az eszközöket, amelyek jól használhatók digitális gyűjtemények 
készítéséhez és szolgáltatásához. 
Elméleti és gyakorlati ismereteket elsajátítása után, a hallgatók megtervezik és 
megkezdik egy saját kis gyűjtemény kialakítását az Internetről letöltött anyagokból. 

Főbb témák: 

- Könyvtári/könyvtárosi feladatok a digitalizálás és az elektronikus publikálás területén. 
- Elektronikus, digitális és virtuális könyvtárak fogalma. 
- Szöveges, képi és multimédia formátumok. 
- Digitalizálási technológiák. 
- Textológiai, minőségi kérdések. 

- Elektronikus dokumentumok könyvtári leírása, tárgyszavazási, osztályozási kérdések. 
- Metadatok, metaadat-szabványok. 
- Szerzői jogi kérdések. 
- Digitális gyűjtemények kialakításának költségtervezése. 
- A kulturális örökség digitalizálásának helyzete hazánkban és külföldön. 
- Linkgyűjtemények digitális gyűjteményekhez és elektronikus könyvtárakhoz. 
- Hazai és külföldi példák bemutatása, elemzése, tanulságok levonása. 

- Jó tanácsok a digitalizáláshoz és a szolgáltatáshoz, a szoftver és hardver kiválasztásának 
szempontjai. 
- Szoftver-archívumok az Interneten. 
- Windows-os szoftverek: Windows Commander, TextPad, Search&Replace, Wget, 
Arachnofilia, Iview, FineReader. 
- Linux-os szoftverek: Linux, Apache, Webalizer, MySQL, Search++, Zebra, PhotoFrame. 

Anyaggyűjtés az Internetről. 
- A gyűjtemény és a felület megtervezése. 
- Dokumentumok szerkesztése és konvertálása. 
- File-struktúra kialakítása és a dokumentumok elhelyezése benne. 
- A dokumentumok ellátása metaadatokkal. 
- Egyszerű navigációs felület készítése. 

Azoknak, akik a tanúsítvány megszerzése érdekében végzik el a tanfolyamot, a 
továbbképzés befejezéseként tesztet kell kitölteniük, amely átfogja a képzés elméleti anyagát, 
valamint egy gyakorlati feladatot oldanak meg. Mindkét feladat sikeres megoldása jogosítja 
fel a résztvevőket a tanúsítvány megszerzésére.
Tanfolyam előadói: 
Dr. Koltay Tíbor, PhD, szakterülete: hálózati források használata a könyvtárban, 
elektronikus levelezés, digitális könyvtárak. 
Drótos László : Országos Széchényi Könyvtár MEK Osztály, szakterülete: könyvtár-
informatika, Internet, elektronikus könyvtár, számítógépes tájékoztatás. A MEK szerkesztője. 
Moldován István ELTE könyvtár-informatika, szakterülete: könyvtár-informatika, 
Internet, elektronikus könyvtár, számítógépes tájékoztatás. A MEK szerkesztője.

Hálózati operációs rendszerek 

Ebbe a csoportba tartozó tanfolyamok a Könyvtári Akkreditációs Szakbizottság - 
által akkreditált programok. 
Az operációs rendszerek keretében a két legelterjedtebb, könyvtárakban is használatos 
program (LINUX) elsajátítását tűztük célul. A tanfolyamokat nem csak 
rendszergazdáknak, leendő rendszergazdáknak ajánljuk, hanem mindazoknak akik valamelyik 
rendszer alatt dolgoznak. Ismereteik, a tanfolyamon szerzett bővítésével, önállóan, 
magabiztosabban, és hatékonyabban képesek számítógépes feladataik elvégzésére.


LINUX operációs rendszer és használata I. rész. (30 óra 4 nap)
A tanfolyam időpontja: 4 nap. Kezdés időpontja a "Tájékoztató a tanfolyamokról" menűpont alatt tekinthető meg.
A tanfolyam díja: 80,-eFt. A HUNGARNET intézményeknek 50% kedvezményéről a "Tájékoztató a tanfolyamokról" menűpont alatt adunk tájékoztatást.

A tanfolyamot mindazoknak az érdeklődőknek ajánljuk, akik LINUX környezetben 
kívánnak dolgozni, akár mint felhasználók, akár mint leendő rendszergazdák.
A tanfolyam célja: a résztvevők sajátítsák el a LINUX operációs rendszerrel 
kapcsolatos alapfogalmakat, a LINUX lehetőségeit, legfontosabb parancsait, s a LINUX 
használatát.

Főbb témák: 

A LINUX alapelemei.
A rendszer indítása, bejelentkezés, leállítás.
Grafikus felhasználói felület.
Alapvető kezelési és üzemeltetési parancsok.
A LINUX file rendszere.
A shell-ek használata.
Hálózati szolgáltatások igénybe vétele.

Tanfolyam előadója: 
Kun István Főiskolai tanár, szakterülete: Számítógép hálózatok. 

LINUX operációs rendszer használata II. rész. (30 óra 4 nap)
A tanfolyam időpontja: 4 nap. Kezdés időpontja a "Tájékoztató a tanfolyamokról" menűpont alatt tekinthető meg.
A tanfolyam díja: 80,-eFt. A HUNGARNET intézményeknek 50% kedvezményéről a "Tájékoztató a tanfolyamokról" menűpont alatt adunk tájékoztatást.

A tanfolyamot azoknak a szakembereknek ajánljuk, akik mélyebb ismereteket akarnak 
szerezni a LINUX alkalmazásában, rendszergazda feladatokat is ellátnak.
A tanfolyam célja: teljes körű ismereteket adni a LINUX operációs rendszerről. 
Felkészít rendszer üzemeltetői feladatokra.

Főbb témák: 

A LINUX rendszer installálása.
Hozzáférési jogosultságok beállítása.
LINUX konfigurálása.
Rendszeradminisztráció.
Shell-programozási gyakorlat.

Tanfolyam előadója: 
Kun István Főiskolai tanár, szakterülete: Számítógép hálózatok. 


Felhasználói ismeretek 

Számítógép kezelés- Internet használat. 

A tanfolyam időpontja: Kezdés időpontja a "Tájékoztató a tanfolyamokról" menűpont alatt tekinthető meg.
Tanfolyam időtartama 5 hét. 
A tanfolyam díja: 60,-eFt.

Az ECDL tanfolyamaink tapasztalatai és a jelentkező igények azt mutatják, hogy sok 
olyan közművelődésben dolgozó személy van, aki most, vagy a közel jövőben kerül 
számítógép közelbe. Jelentős részük nem tud megbirkózni az ECDL tananyaggal, sokan meg 
sem próbálják, de a számítógép használatot meg szeretnék tanulni. Olyan tananyagot 
állítottunk össze, amely 30 óra alatt teljesen kezdőknek is megtanulható. A tanfolyamnak az a 
célja, hogy a hallgatókat, hozzásegítse egy átlag irodai munka ellátásához. A tanfolyam 
elvégzésével a hallgató létre tudja hozni a számítógépén a saját könyvtár struktúráját, azokkal 
műveleteket tud végezni, az alapvető szövegszerkesztési és táblázatkezelési feladatokat el 
tudja látni. Megismeri az Interneten a böngészők használatát és az elektronikus levelezést. 
Némi gyakorlat után, a hallgató vállalkozhat magasabb szintű ismeretek elsajátítására 

Főbb témák: 

Operációs rendszer: Típusok, kiválasztás szempontjai, Windows és verziói, Office. 
A számítógép bekapcsolása, leállítása, újraindítása. Az ablak és részei. Fájl és könyvtár, 
fájltípusok.  Az Intéző használata Windows commander használata: Új könyvár 
létrehozása, szerkesztés, másolás, átnevezés, törlés.   Alapvető fájlműveletek: Fájl nevek, 
fájlok létrehozása, törlése, átnevezése. Lombtár.  Könyvtár műveletek, Lemez formázása, 
lemeztulajdonságok megtekintése, Rendszerinformációk: Területi beállítások, 
billentyűzet és az egér beállításai, munkaterület (asztal) beállításai. Nyomtatóműveletek. 
Szövegszerkesztés: Szövegszerkesztő, dokumentum részei, munka fázisai. Betű szintű 
formázások: Program indítása, munkaterület, nézetek, új dokumentum, szöveg bevitele, 
javítása, törlése. Dokumentum módosítása, beszúrás és felülírási mód használata. Javítás, 
törlés. Speciális jelek bevitele. Bekezdés szintű formázások: Bekezdés formázása, 
behúzás állítása, igazítás, vonalzó használat. Térköz, sortávolság állítása. Felsorolás, 
számozás. Másolás, mozgatás. Mentés, megnyitás, bezárás. Nyomtatás. Táblázatok: 
Táblázat létrehozása, használata, szegélybeállító. Oszlopszélesség módosítása, 
sormagasság. Igazítások. Rendezés táblázaton belül. Dokumentum (szakasz) szintű 
formázások: Szakaszok formázása, fejléc, oldalléc, oldalszám, lapbeállítás. 
Táblázatkezelés: Táblázatok felépítése, cellainformációk tipusai, statikus és dinamikus 
cellainformációk. Navigáció az Excelben: Pozicionálás, adatbevitel, cellák kijelölése, adatmódosítás. Sor, 
oszlop, táblázat kijelölése. Másolás, kivágás, beillesztés törlés, beszúrások, tartomány. Formázás, 
cellaformázás: Automatikus formázás, cella formázás, cellán belüli formázás. Sor és oszlop formázások: 
Formázás. Stílusok. Egyszerű képletek bevitele: Képletek, függvények, hivatkozások, számolási 
pontosság, hibaüzenetek. Adatbevitel automatizált kitöltéssel: Relatív, abszolút cellahivatkozások, 
autókitöltés, egyéni listák. Egyéb lehetőségek: Irányított beillesztés. Helyesírás ellenőrzés. Nyomtatási 
beállítások, nyomtatás: Nyomtatási beállítások, oldalbeállítások. 
Internet: Mi az Internet. Az Internet működése. WWW (World Wide Web): WWW, HTML, URL, HTTP, 
Webszerver, böngészők, keresők. Böngésző használata: Kezdőlap beállítása, URL megadása, frissítés, 
leállítás. Szöveg, kép másolása, mentése. Program keresés, letöltés. Kedvencek. Indexelt adatbázisok: 
Jelentősebb kereső szerverek, keresési technikák, találatok nyomtatása. Keresési gyakorlatok: e-
Magyarország Portál bemutatása. Egyéb keresők használata. 

A tanfolyam előadói: 
Dr. Munk Sándor, ELTE TTK matematikus. Szakterülete: informatika, Közigazgatási 
informatika. 
Dr. Molnár Mihály, Budapesti Műszaki Egyetem. Szakterülete: Informatika; 
Információ-technológia; Rendszerszervezés. 
Rokobauer József, egyetem, oklaveles középiskolai tanár, programozó matematikus. 
Szakterülete: matematika, informatika. 

Európai Számítógép-használói jogosítvány (ECDL) közalkalmazott és kulturális 
szakemberek számára. Vizsgára felkészítés, vizsgáztatás. ( 120 óra)


A  tanfolyam időpontja: Kezdés időpontja a "Tájékoztató a tanfolyamokról" menűpont alatt tekinthető meg.
A tanfolyam díja: 96,-eFt. 

Könyvtári Akkreditációs Szakbizottság által akkreditált tanfolyam. 
A tanfolyam az alábbi modulokból áll:
Információ-technológiai alapismeretek.
Operációs rendszerek MS Windows2000 Professional alapon.
Szövegszerkesztés MS Word2000 alapon.
Táblázatkezelés MS Excel2000 alapon.
Adatbázis-kezelés MS Access2000 alapon.
Prezentáció MS PowerPointl2000 alapon.
Információ és kommunikáció MS Outlook alapon.

Részletek megtekinthetők: http://www.zmne.hu/tanfoly/felhiv.html 
A tanfolyamot az INKA szervezi. A tanfolyamot a Nemzetvédelmi Egyetem 
informatika tanárai tartják, vizsgázni az egyetem hivatalos vizsgaközpontjában lehet.
A tanfolyam elvégzését követően az INKA jogosult Tanúsítványt kiadni, a könyvtárosok 
részére, 60 óra kötelező továbbképzés teljesítésének igazolására. 

ECDL START.(60 óra) 

A  tanfolyam időpontja: Kezdés időpontja a "Tájékoztató a tanfolyamokról" menűpont alatt tekinthető meg.
A tanfolyam díja: 60,-eFt kezdéssel

Az ECDL kötelező hét modulja közül négyet tartalmaz. Ebből három kötelezően 
előírt, egyet az INKA jelölt ki. A program a Könyvtári Akkreditációs Szakbizottság által 
akkreditált. 
A tanfolyam az alábbi modulokból áll:
Információ-technológiai alapismeretek.
Operációs rendszerek MS Windows2000 Professional alapon.
Szövegszerkesztés MS Word2000 alapon.
Információ és kommunikáció MS Outlook alapon.

A tanfolyam elvégzését követően az INKA jogosult Tanúsítványt kiadni, a 
könyvtárosok részére, 60 óra kötelező továbbképzés teljesítésének igazolására. 
A tanfolyam tervezett ideje: A jelentkezők létszámának függvényében kerül meghirdetésre.

ECDL Interaktív távoktatási programok.

A  tanfolyamok időpontja: Kezdés időpontja a "Tájékoztató a tanfolyamokról" menűpont alatt tekinthető meg.
A tanfolyam díja: Egy-egy modul díja 12,-eFt, a START négy modulja 55,-eFt, a teljes 
ECDL elvégzése 70,-eFt. 

Az INKA interaktív távoktatási programjai Az INKA szolgáltató gépéről, interaktívan 
Interneten keresztül használhatók. A tanfolyamra jelentkezők azonosítót és jelszót kapnak, 
amivel a megszabott határidőig feliratkozhatnak az INKA szolgáltató gépén levő 
tananyagokra. 

A multimédiás tananyagokban a képernyőn olvasható szöveget „a tanár” hangja is 
közvetíti. A videóblokkban pedig láthatók azok az álló- és mozgóképek, animációk, 
szimulációk, amelyek a tananyag megértését segítik.
Az interaktív távoktatási programok az ECDL tananyag hét modulját tartalmazzák:

Információ-technológiai alapismeretek.
Operációs rendszerek MS Windows2000 Professional alapon.
Szövegszerkesztés MS Word2000 alapon.
Táblázatkezelés MS Excel2000 alapon.
Adatbázis-kezelés MS Access2000 alapon.
Prezentáció MS PowerPointl2000 alapon.
Információ és kommunikáció MS Outlook alapon.

Minden modul külön-külön egymagában is elvégezhető. Egy-egy modul elsajátítása 
után, az adott modulból ECDL vizsgát lehet tenni, többek között a Nemzetvédelmi Egyetem 
vizsgaközpontjában. A vizsgára bocsátást az INKA természetesen megszervezi.
Minden modul elsajátítása az INKA tantermében egy személyes konzultációval 
kezdődik, amelyet otthoni környezetben interaktív módú egyéni tanulás követ. Modulonként 
meghatározott idő elteltével, egy ismételt konzultáció és próbavizsga következik. Ezt 
követően a hallgató dönti el, mikor kíván éles vizsgát tenni.
Az e-learning legnagyobb előnye, hogy a tanulásban mindenki saját tempójában 
haladhat.

Az egyes modulok részletes programjai: 

Információ-technológiai alapismeretek.(2+2 óra konzultáció, 8 óra egyéni tanulás)
1. Az Információ-techonológiai alapfogalmai 
2. A személyi számítógép főbb hardveres részei 
3. A személyi számítógép főbb szoftveres részei 
4. A központi egység 
5. A memória különböző típusai és az interfészek 
6. Háttértárak 
7. Bemeneti eszközök 
8. Kimeneti eszközök 
9. Rendszerszoftverek 
10. Felhasználói szoftverek 
11. Hálózatok a számítástechnikában 
12. Az internet 
13. Elektronikus levelezés 
14. A számítógép használata 
15. Számítógépek a mindennapi életben 
16. Az információs társadalom fejlődése 
17. Az ideális társadalom 
18. Az adatbiztonság 
19. Számítógépes vírusok 
20. A szerzői jog 
21. Az Adatvédelmi Törvény

Operációs rendszerek MS Windows2000 Professional alapon.(3 óra konzultáció, 12 óra 
egyéni tanulás) 
1. Az operációs rendszerek 
2. A számítógép elindítása és leállítása 
3. Bejelentkezés, jogosultságok 
4. Az ablak és részei 
5. Fájl és könyvtár, fájltípusok 
6. Az operációs rendszer további részei 
7. Egyéb fogalmak 
8. Az Intéző használata 
9. Alapvető fájlműveletek 
10. Könyvtár műveletek 
11. Egyéb fájl műveletek 
12. Lemez formázása, lemeztulajdonságok megtekintése 
13. Fájlok keresése 
14. A billentyűzet és az egér beállításai 
15. Rendszerinformációk, területi beállítások 
16. A munkaterület (Asztal) beállításai. 
17. Nyomtatóműveletek 
18. A jegyzettömb és a számológép használata 
19. A Paint haszálata 

Szövegszerkesztés MS Word2000 alapon.(2+2 óra konzultáció, 12 óra egyéni 
tanulás) 
1. Az alapok 
2. Betű szintű formázások I. 
3. Betű szintű formázások II. 
4. Bekezdés szintű formázások I. 
5. Bekezdés szintű formázások II. 
6. Bekezdés szintű formázások III. 
7. Másolás mozgatás 
8. Keresés, csere, rendezés 
9. Mentés, megnyitás, bezárás 
10. Nyomtatás 
11. Tabulátor 
12. Táblázatok 
13. Dokumentum (szakasz) szintű formázások 
14. Nyelvi eszközök, beszúrt elemek 
15. Kész képek beillesztése 
16. Saját rajzok és a WordArt 
17. Kördokumentum 
18. Etikett és Borítékcímzés

Táblázatkezelés MS Excel2000 alapon.(2+2 óra konzultáció, 15 óra egyéni tanulás) 
1. A táblázatkezelés alapfogalmai 
2. A Microsoft Excel rövid bemutatása 
3. Navigáció az Excelben 
4. Nézetek, munkalapok 
5. Formázás, cellaformázás 
6. Szegély- és mintázat beállítások 
7. Zárolási, elrejtési műveletek 
8. Sor- és oszlopformázás, stílusok 
9. Egyszerű képletek bevitele 
10. Adatbevitel automatizált kitöltéssel 
11. Hivatkozások használata 
12. Függvények 
13. Importálás, exportálás 
14. Adatcsoportok kezelése 
15. Egyéb lehetőségek 
16. Diagramkészítés 
17. Megjegyzések 
18. Objektumok beszúrása, rajzolás 
19. Nyomtatási kép 
20. Nyomtatási beállítások, nyomtatás

Adatbázis-kezelés MS Access2000 alapon.(2+2 óra konzultáció, 16 óra egyéni 
tanulás) 
1. Alapfogalmak 
2. Kulcsok, indexek 
3. Relációk 
4. Microsoft Access 
5. Access alapok 
6. Táblakészítés, módosítás, adatbevitel 
7. Kulcs-, index és mezőhossz beállítás 
8. Egyéb mezőtulajdonságok 
9. Táblakapcsolatok létrehozása 
10. Űrlapvarázsló, űrlap nézetek 
11. Űrlapok szerkesztése 
12. Űrlapok tulajdonságai 
13. Űrlapelemek 
14. Űrlapelemek tulajdonságai 
15. Mozgás a rekordok között 
16. Rekord létrehozása, törlése 
17. Szűrés, rendezés 
18. Lekérdezések áttekintése 
19. Lekérdezés varázsló 
20. Lekérdezés szerkesztése 
21. Lekérdezési típusok 
22. Jelentés fogalma, jelentésvarázsló 
23. Jelentések szerkesztése 
24. Nyomtatás

Prezentáció MS PowerPointl2000 alapon. (3 óra konzultáció, 10 óra egyéni 
tanulás) 
1. A prezentációkészítés első lépései 
2. Export-import lehetőségek 
3. Alapvető műveletek I. 
4. Alapvető műveletek II. 
5. Formázás, cellaformázás 
6. Alakzatok 
7. Műveletek alakzatokkal 
8. Egyéb objektumok 
9. Szervezeti diagramok 
10. Bemutatásra való előkészítés 
11. Effektek 
12. Függvények

Információ és kommunikáció MS Outlook alapon. (3 óra konzultáció, 8 óra egyéni 
tanulás) 
1. Internet 
2. Az Internet működése 
3. WWW (World Wide Web) 
4. Elterjedt WWW böngészők 
5. Böngésző használata 
6. Indexelt adatbázisok 
7. Az elektronikus levelezés 
8. Hogyan levelezhetünk 
9. Üzenetek fogadása, megtekintése 
10. A levélírás 
11. Levélmellékletek, csatolt állományok 
12. Üzenet küldése, válasz a feladónak 
13. Levél törlése, tárolása, rendszerezése 
14. Címjegyzék használata 
Az egyes moduloknál feltüntetett egyéni tanulási idő, egy átlagos előképzettségű 
hallgatóval szemben támasztott minimális követelmény. 

Egyéb tanfolyamok 

Egyéb tanfolyamokról érdeklődni lehet a fentebb megadott címen, a megadott telefonon, 
faxon ,vagy  e-mail-en. 

Külön igény szerint is szervezünk tanfolyamokat, minimum 10 fős csoportok részére, 
könyvtár informatika, számítástechnika, multimédia és távoktatás témákban. 
Az egyéb tanfolyamokra a jelentkezést folyamatosan elfogadjuk, kellő létszám 
meglétekor a tanfolyamot indítjuk.

Budapest, 2014. augusztus 18.

Tamáska Lajos 
Programmenedzser

Download Free Designs http://bigtheme.net/ Free Websites Templates