A leltár olyan tételes kimutatás, amely egy adott időpontban az alapítvány eszközeit mennyiségben és értékben, forrásait értékben mutatja, minden év december 31-én.

A leltározás az alapítvány tulajdonában, vagy birtokában lévő eszközök és kötelezettségek állományának tényleges megállapítása. A leltározás célja a mérleg valódiságának alátámasztása, bizonylati fegyelem ellenőrzése, tulajdon védelme, a kuratórium tájékoztatása.

A leltározás előtt ütemtervet kell készíteni. Az ütemterv tartalmazza a leltározás előkészítésével, a leltárfelvétellel és az értékeléssel, valamint ellenőrzéssel kapcsolatos összes munkafolyamatot. A leltározási ütemtervet az alapítvány könyvelőjének kell elkészíteni.

Leltározási egységeket kell meghatározni, az alábbiak szerint:
műszaki berendezések, gépek,
egyéb berendezési és felszerelési tárgyak,
személyi használatra kiadott tárgyi eszközök,
pénztár.

A leltározás lebonyolítására leltározási bizottságot kell alakítani. A leltározási bizottság, melynek hatásköre az egész alapítványra kiterjed, 2 fő. A leltározási bizottság tagjai részére az alapítvány könyvelője a leltározási munka általános tudnivalóiról tájékoztatást ad.

A leltározás ellenőrzésének megszervezése az alapítvány könyvelőjének és a kuratórium elnökének a feladata. Végrehajtásáért a kijelölt ellenőrök a felelősek.

A leltározás alapbizonylata a leltárfelvételi ív, amely szigorú számadási nyomtatvány. A nyomtatványt átvételi elismervény ellenében a leltározási bizottság elnökének kell átadni. A leltárfelvételi íven előzetesen csak a sorszámot és dátumot szabad kitölteni. A leltárfelvételi ívről összesítőt kell készíteni két példányban. Az íveket és az összesítőt 10 évig meg kell őrizni.

A tárgyi eszközöknek minősülő vagyontárgyak leltározási időpontjai a következők:
ingatlanok 5 évenként,
műszaki berendezések, gépek 2 évenként,
személyi használatra kiadott tárgyi eszközöket 3 évenként kell leltározni, az adott év IV. negyedévében.

A bérbe adott, kölcsönadott tárgyi eszközöket a bérbevevő, kölcsönvevő leltározza a megfelelő előírások szerint, a másolatot az Alapítványnak megküldi. Az 50 ezer Ft alatti tárgyi eszközöket a tárgyi eszközökre vonatkozó előírások szerint kell leltározni. A tárgyi eszközöket a könyvviteli nyilvántartásokkal egyező nettó értékben kell értékelni. A "0"-ig leírt tárgyi eszközöket 0 Ft értékben kell értékelni.

A készletek, eszközök leltározásánál a személyeknek kiadott eszközöket 3 évenként egyszer a vezetett nyilvántartásokkal való egyeztetéssel leltározzuk. A csökkent értékű készleteket elkülönítve kell kimutatni. Csökkent értékű a készlet, ha megrongálódás következett be, ha eredeti rendeltetésüknek megfelelően nem használhatók. A készletek leértékelését szabályszerűen elkészített jegyzőkönyvvel kell alátámasztani, selejtezni.

Az egyéb értékek leltározásánál a házipénztár állományát az év utolsó napján kell leltározni. Kötvényt, valamint egyéb értékcikket megnevezés, darabszám, címlet és névérték szerint kell az év utolsó napjával nyilvántartással történő egyeztetéssel leltározni.

A leltározás után a könyvvitel adatait egyeztetni kell. A leltár értékelése körültekintő és szakismeretet igénylő munka. Minden egyes eszközt megfelelő azonosítás után az érvényben lévő előírások alapján kell értékelni. A leltári adat és könyv szerinti adat különbsége adja a leltár hiányt és többletet, melyeket leltártételenként, eszközféleségenként kell megállapítani. A leltárfelvétel időpontjától számított 30 napon belül a leltár adatai egyeztetni kell és a jegyzőkönyvileg megállapított különbözetek okát az egyeztetéstől számított 30 napon belül kivizsgálás útján tisztázni kell. A leltározás eredménye alapján a kuratórium elnöke indokolt esetben, határozatban dönt a személyeket terhelő leltárhiány megtérítéséről. A határozatot 60 napon belül kell írásban közölni.

Az alapítvány az éves mérlegben csak a leltárkülönbözetekkel módosított készleteket szerepeltetheti.

A leltárellenőrzésnek ki kell terjednie a leltározással kapcsolatos valamennyi munkára, különös tekintettel:
előkészítő munkára,
próbaszerű ellenőrzéssel a leltárfelvételi munkára,
a leltárfelvételi ív adatainak valódiságára,
a könyv szerinti adatok közötti különbözetek elszámolásának helyességére.

Az e szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a számviteli törvény előírásai az irányadók.

A használhatatlanná vált vagyontárgyakat, a leltározás előtt 30 napon belül selejtezni kell.
Felesleges vagyontárgyaknak minősül:
az alapítvány tevékenységéhez már nem szükséges vagyontárgyak.
az eredeti rendeltetésének már meg nem felelő vagyontárgy, pl. korszerűbb beszerzése megtörtént.
természetes elhasználódás, erkölcsi avulás, értékcsökkenés miatt rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált.

A kuratórium elnökének 3 fős selejtezési bizottságot kell kijelölni. A selejtezési bizottság a feleslegessé vált vagyontárgyakat jegyzékbe foglalja. További feladata, a használatra alkalmatlan vagyontárgyakról megállapítani, hogy hasznosíthatók-e, javaslatot tesznek a hasznosítás további módjára, vagy a megsemmisítésükre. A selejtezésről jegyzőkönyvet vesznek fel, melyben rendelkeznek a használhatatlanná vált vagyontárgyak sorsáról.

A selejtezési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
az analitikus nyilvántartás szerinti azonosító számot;
az eszköz megnevezését;
az eszköz tartozékainak megnevezését;
a mennyiségi egységet;
a mennyiséget;
a feleslegessé válás okát;
a használhatóság mértékét;
a hasznosítás módjára tett javaslatot, ha van (ennek kitöltése nem kötelező);
a jegyzék készítésének időpontját;
az összeállításért felelő s kezdeményező személy aláírását;

A selejtezés lezárását követően a könyvelés a bizottság által megküldött jegyzőkönyv alapján az eszközök értékében, mennyiségében bekövetkezett változásokat, legkésőbb a leltározás előtt 5 nappal átvezeti.

Jelen leltározási és selejtezési szabályzat 2012. szeptember 3-án lép hatályba.
A szabályzat alkalmazásba vételét a fenti dátummal elrendelem.

                                                              Strasszer Mihályné
                                                              kuratórium elnöke

Az alapítvány - vállalkozási tevékenységnek nem minősülű - befektetési tevékenységet folytathat. A befektetési tevékenység kiterjed, az alapítvány saját szabad eszközeiből történő értékpapír, vagyonértékű jog, ingatlan és más egyéb hosszú távú befektetést szolgáló vagyontárgy megszerzésére. Szabad pénzeszközeiből hitelintézettől, értékpapír kibocsátójától tartós befektetés, illetve forgatási célból kamatozó értékpapírokat vásárolhat, illetve az állam által kibocsátott értékpapírok bármi néven nevezett hozamára szert tehet.

A befektetések nem korlátozhatják az alapítvány közhasznú tevékenységét, a befektetésből szerzett hozamokat teljes mértékben a közhasznú tevékenység érdekében lehet felhasználni.

Az értékpapír-szerződések, papírok, vagy azokat helyettesítő okmányok őrzését az alapítvány pénztárosa végzi pénz őrzésére kijelölt helyen. A befektetett pénzügyi eszközök között azokat kell kimutatni, amelyeket az alapítvány azzal a céllal fektetett be, vásárolt, adott át másnak, hogy tartós jövedelemre tegyen szert. Az eladásra vásárolt kötvényeket a forgóeszközök között kell a mérlegben nyilvántartani. Az e mérlegsoron szerepeltetett kötvények értékesítésekor az alapítvány a névérték és az eladási ár különbözetéből árfolyamnyereségre tesz szert. A mérlegben az értékpapírokat összevontan egy soron kell szerepeltetni. A mérleg szerinti értékük a beszerzési érték, amelyet csökkenteni kell, ha szükséges, az értékvesztéssel.

Az értékpapírokról analitikus nyilvántartást is kell vezetni, mely a következőket tartalmazza:
a kibocsátás és vásárlás időpontja,
a kibocsátó megnevezése,
az értékpapír névértéke,
a sorszáma, sorozatszáma,
a lejárat időpontja,
a kamat, hozadék összege.

Az értékpapírok forgalmazásával kapcsolatban a kuratórium dönt. A gyakorlati megvalósításra a kuratórium elnöke megbízást adhat. A megbízottat rendszeres beszámolásra és az árfolyamokról tájékoztatásra kötelezi.

Jelen befektetési szabályzat 2012. szeptember 3-án lép hatályba.
A szabályzat alkalmazásba vételét, a fenti dátummal elrendelem.

                                                            Strasszer Mihályné
                                                            kuratórium elnöke

Adószám: Az Informatika 18282326-1-43
Székhely: 1195 Budapest, Batthyány u.12. 9. e. 28.

Pénzkezelési Szabályzata

Az alapítvány készpénzforgalmát a házipénztár biztosítja. A készpénz, értékcikkek kezelése, megőrzése, védelme, jelen szabályzatban foglaltak szerint kerül előírásra.

A pénzkezelési szabályzatban az alapítvány bankszámláján és a házipénztárában történő pénzkezelés módját szabályozza.

A pénzkezelési szabályzat folyamatos karbantartásáról, a benne foglaltak betartásáról, beleértve az ellenőrzés megszervezését is a kuratórium elnöke a felelős.

Az Alapítvány köteles a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével pénzeszközeit pénzforgalmi bankszámlán tartani.

Az Alapítvány  pénzforgalmi bankszámlái: 
Főszámla: 11708001-20565934
Pályázati Bankszámla:
 
Általános pénzkezelési szabályok

A házipénztár feladata
A házipénztár az alapítvány működéséhez szükséges készpénzforgalom lebonyolítására szolgál. Az alapítvány házipénztára a "kisebb értékű készpénzforgalom" kategóriába tartozik. Funkcióját tekintve többségében kisebb értékű, működéshez szükséges anyagok, eszközök vásárlásához, tanári óradíjak kifizetéséhez és esetenként tanfolyamok készpénzbeli befizetéseihez szükséges pénzforgalmat bonyolítja. Rendszeres ügyfélforgalmat nem bonyolít.

A pénzkezelés személyi és tárgyi feltételei

A pénzkezeléssel megbízott személyek
Az Alapítvány házipénztár kezelését Molnár Jánosné a kuratórium titkára látja el személyes közreműködés keretében. Pénztáros helyetteséül a kuratórium elnöke szükség szerint összeférhetetlenséggel nem vádolható személyt jelöl ki.
Házipénztár elhelyezése
A házipénztár az alapítvány telephelyén, az alapítvány által bérelt irodában működik. Az irodának helyt adó épület elektromos riasztóval felszerelt. A készpénz tárolása az irodában elhelyezett zárható vasiratszekrényben, azon belül zárható vas pénzkazettában történik. A vasiratszekrényhez és a pénzkazettához, csak a pénz kezelőjének lehet kulcsa.
A házipénztárban idegenek pénzét, vagy értékét csak a kuratórium elnöke engedélyével lehet tartani, amit elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani.

A házipénztár biztonságos elhelyezéséért, tűz és betörés elleni védelméért a kuratórium elnöke a felelős.
A pénz szállítása
A pénzforgalom megszervezésénél törekedni kell a készpénzkímélő megoldások alkalmazására.
Az alapítványnál történő pénzszállítás esetén, annak biztonsági követelményeiként a következő  szabályok érvényesek:
                      200.000,-Ft-ig terjedő összeg esetén:
                           pénzszállító táska
                           1 fő pénzszállító
                      200.000,-Ft - 2.500.000,-Ft közötti összeg esetén
                           pénzszállító táska
                           gépkocsi
                           1 fő pénzszállító
                           1 fő  pénzkísérő
                       2.500.000,-Ft feletti összeg esetén
                           pénzszállító táska
                           gépkocsi
                           1 fő pénzszállító
                           2 fő pénzkísérő.

Az épületen belüli pénzszállítás esetén 200.000,-Ft feletti összeg esetén 1 fő pénzkísérő szükséges.

Pénztári órák
A házipénztár az Alapítvány telephelyének nyitvatartási ideje alatt tart nyitva. Banki befizetést csak a házipénztárból lehet kezdeményezni és a banki felvételeket is a házipénztárba kell bevételezni.

A pénztár kezelésével megbízottak feladatai
Pénztáros
A pénztáros a pénztárosi teendők ellátását önállóan, teljes anyagi felelősséggel végzi. A pénztáros fő feladata a házipénztárban tartott pénz kezelése, megőrzése, a forgalom bizonylatolt lebonyolítása, a nyilvántartások és elszámolások előírásszerű vezetése.

A pénz kezelőjének feladatai:

az esetenként várható pénzforgalom kielégítésére megfelelő˙ mennyiség˙ és címlet˙ készpénz álljon rendelkezésre,
a pénztárban tartott készpénz és egyéb értékek kezelése és megőrzése,
valamennyi pénzmozgás bizonylatolása,
pénztári bizonylatok, nyilvántartások naprakész vezetése,
pénztári számfejtési feladatok ellátása,
a nála lévő szigorú számadású nyomtatványok őrzése.

A pénztárat ugyanazon időben, még kivételesen, kisegítésképpen és átmenetileg sem kezelheti több személy. A házipénztárt a pénztáros teljes anyagi felelősséggel kezeli. A pénzt és egyéb értékeket, munkaidőben is (ha nem dolgozik vele), köteles a kijelölt szekrényben zárva tartani.

A pénztáros helyettesítése esetén a pénztárat, a pénztárosra bízott összes megőrzendő értékekkel és okmányokkal együtt, azokat gondosan felsorolva, szabályszerű átadás-átvétellel kell átadni, a pénztárellenőr jelenlétében, s erről jegyzőkönyvet kell felvenni. Visszaadásnál ugyanúgy kell eljárni.

A pénztári számfejtést a pénztáros végzi. A felülvizsgált alapbizonylatok alapján, azok adataival egyezően kiállítja a Bevételi és Kiadási pénztárbizonylatokat. A pénztáros a kifizetéseket engedélyezteti.

A pénztáros tartja nyilván a megvásárolt értékpapírok bizonylatait. A naplófőkönyvi könyveléshez kapcsolódóan analitikus nyilvántartást, kell vezetni, amelyben az alábbi adatok szerepeljenek:

Értékpapír megnevezése, forgalmazója,
Megszerzés kelte,
Névértéke
Vételi árfolyama,
Kamatok felvételi ideje, mértéke,
Eladás kelte,
Eladás árfolyama.
Pénztárellenőr
A pénztári ellenőri feladatok ellátását az alapítvány megbízott könyvelője végzi.

Az ellenőr feladatai:
bevételi és kiadási pénztárbizonylatok formai és tartalmi ellenőrzése,
pénztári nyilvántartás ellenőrzése,
a pénztárjelentés, valamint a zárás adatainak számszaki és készpénz összegének címletenkénti ellenőrzése,
az ellenőrzés megtörténtének igazolása.

Az utalványozás, a kiadások teljesítésének elrendelésére a kuratórium elnöke jogosult.
Az Elnök részére történő kifizetéseket Siposné Prof. dr. Kecskeméthy Klára kuratóriumi tag utalványozhatja.
Házipénztári záró állomány mértéke
Az alapítvány pénztára az 50.000 -1.000.000,-Ft közötti záró állományú kategóriába tartozik, amely magában foglalja a napi záró pénzkészlet mellett a vasiratszekrényben esetlegesen tárolt egyéb értékeket is. Abban az esetben, ha szükségessé válik valamely okból, hogy a pénztárban átmenetileg a meghatározott értékhatárt nagyságrendileg meghaladó összegű készpénzt tároljon az alapítvány, azt csak a kuratórium elnökének előzetes engedélyével teheti. Az elnök egyidejűleg köteles fokozott biztonsági intézkedések megtételére.

Az elszámolásra kiadott pénzeszközök kezelése
Készpénz-elszámolásra előleget, csak indokolt esetben, az alábbi célokra lehet felvenni a következő címen:
kis összegű kiadásokra (max. 10.000 Ft),
beszerzésekre
utazási előlegre.

Az elszámolásra kiadott előlegekről a pénztáros nyilvántartást vezet.
A kiadott összegekkel való elszámolás határideje esetenként kerül meghatározásra, azonban az 30 napnál hosszabb nem lehet. Újabb készpénz előleget utólagos elszámolásra csak akkor lehet felvenni, ha az felvev1ő a korábbi elszámolási kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett. Amennyiben az elszámolás időpontja a 30 napot meghaladja, akkor a magánszemélynél kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik.
A házipénztári pénzkezelés ellenőrzése
A házipénztár pénzkezelését rendszeresen, legalább havonta ellenőrizni kell.
Az ellenőrzést a pénztárellenőr végzi.
A házipénztár ellenőrzésének célja annak megállapítása és rögzítése, hogy az alapítványnál betartják-e a pénzkezelési szabályzat előírásait.
Ellenőrizni kell különösen, hogy 
a házipénztári nyilvántartásokat szabályszerűen vezetik-e,
a házipénztári nyilvántartásokat naprakészen vezetik-e,
megtörténik-e a szabályzatban előírt alkalmakkor a pénztárjelentés lezárása,
az elszámolásra kiadott előlegek megfelelően kerülnek-e nyilvántartásba vételre, és azok egyeznek-e a könyveléssel,
a házipénztár záró pénzkészlete alatta van-e a megengedett mértéknek.

Hamis pénz kezeléssel kapcsolatban, ha ilyen gyanúja felmerül jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben rögzíteni kell a befizető adatait, mikor, kitől kapta a pénzt és a pénzt a jegyzőkönyvvel együtt az MNB-nak át kell adni.

Jelen pénzkezelési szabályzat 2012. szeptember 3-án lép hatályba.

A szabályzatban foglaltakat az alapítványhoz tartozó személyek tevékenységeik során kötelesek betartani. A szabályzat alkalmazásba vételét a fenti dátummal elrendelem.

                                                                 Strasszer Mihályné
                                                                 kuratórium elnöke